Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-23 / 44. szám, kedd
www.ujszo.com I 2016. február 23. RÉGIÓSPORT 119 A III. liga bizonytalan, a II. liga biztos Bősön Alii. ligás bősiek már megadták magukat? Nem tudni, csak sejteni lehet... (Kovács Zoltán felvétele) ÁGH ISTVÁN Bős. Tavasszal II. fociliga már biztosan lesz Bősön, a III. liga viszont kevésbé elképzelhető. Nem maradnak tehát futball nélkül a sportág rajongói a friss városban. Mint ahogy arról már beszámoltunk olvasóinknak, a Szlovák Labdarúgó-szövetség fellebbviteli bizottsága november 10-én érvénytelenítette a Nyugat-szlovákiai Labdarúgó-szövetség sporttechnikai bizottságának korábbi határozatát, melynek alapján az OFC Russel Gabčíkovo labdarúgóklubot a versenyszabályok megszegése miatt kizárta a nyugat-szlovákiai III. ligából. A kerületi szövetség végrehajtó bizottsága idén januárban tudomásul vette a felsőbb szerv döntését, és feladatul adta a sporttechnikai bizottságnak, hogy dolgozza ki a bősiek ősszel elmaradt bajnoki mérkőzései pótlásának időrendjét. A testület kidolgozta, legfrissebb, februárban kelt közlönyében közzétette a pótmérkőzések menetrendjét (mellékelt anyagunkban olvasható). Ennek alapján március 2. és április 20. között szerdai játéknapon nyolc mérkőzést kellene pótolniuk a hősieknek. Erre viszont kevés az esély, ugyanis értesüléseink szerint a Russel csapata a felnőttek szintjén nem működik. A téli holt idényben a játékosok máshová igazoltak, nincs edző, nem voltak előkészületi mérkőzések. Csapat nélkül pedig nem lehet bajnokságban szerepelni... Még mielőtt a szurkolók a legrosszabbra, pontosabban kényszer szülte fociszünetre gondolnának, s temetnék a kilencvenhárom esztendős, sikeres múlttal, sok kiválósággal büszkélkedő bősi futballt, jó ha tudják, tavasszal sem maradnak focielőadások nélkül. Mi több, a parkerdei stadionban a honi második vonal párharcait izgulhatják végig. „Nem nézhettük ölbe tett kézzel a Russel agóniáját. Mi úgy tudjuk, nem létezik III. ligás felnőttcsapat, nincsenek játékosok, így nem látok esélyt arra, hogy a kerületi legfelsőbb osztályban tavasszal versenyben legyenek a bősiek. Nem hagyhatjuk cserben a bősi fútballhíveket. Léptünk, tárgyaltunk, sikerrel jártunk. A szenei SK-t üzemeltető részvénytársasággal abban állapodtunk meg, hogy a DOXXbet ligában - ami a II. liga nyugati csoportja - a tabella 11. helyén telelő együttes a tavaszi idényben nálunk játssza hazai bajnoki párharcait” - tájékoztatta lapunkat az újdonságról Fenes Iván, Bős polgármestere. Természetesen ez csak az első lépés az újdonságok mezsgyéjén. „Csak a felnőttcsapatról van szó. A következő lépésként megvásároljuk a részvénytársaságot, ezzel a licenc is a mi tulajdonunkba kerül. Az adminisztratív intézkedések során a névváltoztatásra is sort kerítünk. Ami pedig a Russelt illeti, mi betartjuk a szerződésben vállaltakat. Ugyanezt várjuk el a másik féltől is. Továbbra is érvényes: jogi útra tereljük az ügyet. Nem tűnik, nem tűnhet el egyik napról a másikra városunk a futbal ltérképrôľ ’ — fogalmazott a legfiatalabb szlovákiai városok egyikének első embere. De mi van akkor, ha valami csoda folytán tavasszal a Russel is csatasorba áll? „Erre nincs esély. De ha mégis így lenne, akkor azt mondom: jobb két futballcsapat, mint egy sem”- válaszolta a feltevésre Fenes Iván. A futballkedvelők tudják, hogy a n. ligában már korábban is érdekeltek voltak a bősiek. A Duna-partiak Majoros György irányításával 1993-ban kerültek a második vonalba, ahol 1998-ig küzdöttek a pontokért. Jobbára a mezőny első felében zártak. Tizennyolc év eltelte után 2016. március 13-án ismét II. ligás bajnoki lesz Bősön, ezen a még SK Senec néven játszó hazaiak az MŠK Žilina B csaPótlási menetrend 8. forduló: 2016.3.2. (szerda) FC Baník HN Prievidza & Handlová-OFC Russel Gabčíkovo 9. forduló: 2016.3.9. (szerda) OFC Russel Gabčíkovo-FKS Nemšová 10. forduló: 2016.3.16. (szerda) MŠK Púchov-OFC Russel Gabčíkovo 11. forduló: 2016 3 23 (szerda) OFC Russel Gabčíkovo-FC ŠTK 1914 Šamorín 12. forduló: 2016.3.30. (szerda) LR Crystal Lednicke Rovne-OFC Russel Gabčíkovo 13. forduló: 2016.4.6. (szerda) OFC Russel Gabčíkovo-KFC Komárno 14. forduló: 2016 4 13. (szerda) FC Neded-OFC Russel Gabčíkovo 15. forduló: 2016.4.20. (szerda) OFC Russel Gabčíkovo—FKM N. Zámky (ái) patát fogadják. Csakhamar egy új időszak kezdődik az immár kilencvenhárom esztendős klub történetében. A bősi focihívek arra számítanak, hogy a centenáriumot megelőző esztendők a konszolidáció, az újabb sikerek jegyében telnek. lábujjtól a két kalapos somorjaiig Együtt a megjelent csallóközi olimpikonok és a könyv szerzője. Balról jobbra: Milan Mazáč (birkózás), Vími Roland (asztalitenisz), a könyvvel: Orosz Csaba (kajak-kenu), térdelve: Polacsekné Angyal Piroska (kézilabda), Vladislav Kmeť (a könyv szerzője), Némethné Dömény Jolán (kézilabda) és Schwendt- ner József (birkózás. (A szerző felvétele) A törött J. MÉSZÁROS KÁROLY Tizennégyből hatan találkoztak. A Csallóközi Olimpiai Klub vendógei voltak Vladislav Kmeť A csallóközi olimpikonok arcképcsarnoka című könyvének főszereplői. A kiadvány bemutatóján megismerkedhettek a jelenlévők a tájegység megjelent ötkarikás küldötteivel is. Öt nyári olimpia (1980 - Moszkva, 1988 - Szöul; 1992 - Barcelona; 1996 - Atlanta, 2000 - Montreal) csallóközi hírnökeivel. Eljöttek, hogy belelapozzanak a hézagpótló kiadványba, s a rendhagyó klubdélutánon önmagukról és életük nagy versenyeiről is eláruljanak valamit. Önmagában már az nagy dolog volt, hogy mindannyiukkal egy helyen találkozhattunk. Némethné Dömény Jolán és Polacsekné Angyal Piroska a moszkvai olimpián ötödik csehszlovák női kézilabda-válogatott csallóközi csillagai voltak. Akkor is együtt jártak mindenhova, most is együtt jöttek Somoijára. Nem sokon múlott, hogy Piri kiesik a keretből, Joli pedig el- dönthette volna a magyarok elleni döntetlenre végződött mérkőzést... „Az utolsó felkészülési mérkőzésen eltörött az egyik lábujjam. Nem mertem elárulni, mert akkor otthon maradok. Azt hitték, a térdemmel van baj, szerencsére nem vették észre az illetékesek. Csak négyen tudtak róla a társak közül, törött lábujjai játszottam végig a hatos tornát. Egy számmal nagyobb cipőben, s lábamat a magyarok orvosa ápolta” - elevenítette fel olimpiai bajait a si- kabonyi származású Polacsekné Angyal Piroska, aki a nagy nyárasdi éra egyik kulcsfigurája volt. Egykori klubtársa, a nyárasdi Némethné Dömény Jolán a magyarok elleni döntetlen utolsó pillanatait részletezi. „Öt másodperccel a vége előtt kilenceshez jutottunk a magyar kapu előtt - kezdi a már-már legendás történetet. - Csapattársaim nem a mindig biztos kezű Foltýnovának adták fel a labdát, hanem nekem a szélre. Rólam megfeledkeztek a magyar védők, egyedül maradtam. Meglepett a labda, de elkaptam, és teljes erővel a kapusba dobtam. Maradt a döntetlen. Ha nyerünk, miénk a negyedik hely, így csak ötödik lett a válogatott. Ján Kecskeméthy edző megkergetett a csarnokban. Máig nem hiszi el nekem, hogy vétlen vagyok, s nem készakarva nem dobtam gólt a magyaroknak.” A dunaszerdahelyi Schwendtner József 1983-ban Las Vegasban volt szabadfogású birkózásban junior világbajnok. Egy évvel később a Los Angeles-i olimpiát bojkottálta a szocialista tábor, így ő sem utazhatott sehová. Mikor szóba kerül, hogy Moszkva is csonka olimpia volt, egyből rávágja: „Los Angeles még csonkább volt.” Az ő ötkarikás órája azonban csak Szöulban jött el, és egy váratlan elhatározás lett a vége. Az utolsó olimpiai selejtezőben magabiztosan harcolta ki a részvételt - 62 kilóban. Később közölte vele a szakvezetés, hogy a dél-koreai városban 57 kilóban kell indulnia. Két hónap alatt nyolc kilót kellett leadnia, legyengült, kiégett az olimpiára a sok fogyasztástól. Beleerőltették egy súlycsoportba, amelyben nem volt keresnivalója. Két vereség után kiesett. Elkeseredettségében befejezte a versenyzést - huszonöt évesen. A vásárúti Vími Roland olimpiai szereplése előtt ért pályafutása csúcsára: 1991-ben a csibai világbajnokságon tagja volt a bronzérmes csehszlovák csapatnak. „A negyeddöntőben legyőztük Kínát, a válogatottból csak én játszottam mind a tizenegy vb-meccsen, a Belgium elleni bronzcsatában pedig eldöntöttem a párharcot. A barcelonai olimpia már nem volt ilyen sikeres, nehéz csoportba kerültem, nem jutottam éremközeibe” - pillant vissza pályafutására a napjainkban is rendszeresen játszó asztaliteniszező. Somoijai szereplői is voltak az atlantai olimpiának. Orosz Csaba Peter Pálešsel kétszer döntős volt kenu kettesben, egy hetedik és egy nyolcadik helyre futotta. Az olimpia faluban laktak, innen utaztak naponta a versenypályára, edzésre nemigen maradt idő. Tapasztalta, milyen az olimpia légköre: egyedülálló, magával ragadó -és sorolja ajelzőket. „Az olimpiai részvétel a legtöbb, amit egy sportoló elérhet” - teszi hozzá Orosz Csaba, a Csallóközi Olimpiai Klub elnöke. Azt is elmondja, hogy nagy dolog volt, mikor ő és a másik somoijai, Milan Mazáč is felvonultak az atlantai stadionban a hetvenegy sportolóból álló szlovák küldöttség képviseletében. - A formaruhánkhoz kalapot is kaptunk. Készült egy közös kép is rólunk. Az akkor vi- szálykodó somorjai kajak-kenusok és birkózók két atlantai küldöttje pedig megbarátkozott.” A két olimpiára (Atlanta, Sydney) nevezett Milan Mazáč három Eb-n is ezüstérmes volt. „A legtöbb gondom mindig a fogyasztással volt, volt mikor harminc kilótól kellett megszabadulnom” - jegyzi meg a somorjai birkózás ikonja. Sydney-ben aztán ráfizetett a sok fogyasztásra, nem tudta hozni a 97 kilót, s el sem indulhatott az olimpián. Hat hónapra eltiltották. Hat olimpikon, hat sportolói történet a csallóközi kiválóságokkal. Rajtuk kívül még nyolc csillag szerepel a könyvben: Bugár Imrétől Gergely Istvánig. Őket majd máskor hallgatják meg a Csallóközi Olimpiai Klubban.
