Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-23 / 44. szám, kedd
www.ujszo.com | 2016. február 23. KULTÚRA 117 Greenaway filmjében Eisenstein (Elmer Back) nem magába forduló, sótlan értelmiségi, hanem született bohóc (Képarchívum) Szemérmetlenül az igazat Greenaway legfrissebb opusa Eisenstein mexikói kirándulásának sajátos útinaplója SZABÓ G. LÁSZLÓ Életveszélyes hellyé vált Szergej Eisenstein számára a harmincas évek Szovjet- uniója. Homoszexualitása miatt a sztálini vezetés háromféleképpen sújthatta volna. Szibériába küldi, megmérgezi vagy lelövi. Ezért döntött úgy, miután hazatért Mexikóból, hogy feleségül veszi Pera Atasevát. Tíz évvel korábban ugyanis már azt pletykálták Moszkvában: Eisenstein, az excentrikus zseni, aki nagyban hozzájárult a film formanyelvének kialakításához, s akiből később a szovjet filmművészet egyik meghatározó alakja lett, a színtiszta barátságnál sokkal többet érez asszisztense, Grisa Alekszandrov iránt. Ez irányúbizonyítékkal azonban senki nem szolgált. A mélyen őrzött titokra az alatt a két év alatt derült fény, amit a rendező Mexikóban töltött. Krisztusi korban járt, minden újra fogékony volt Némafilmes korszakának négy alkotása (Sztrájk, Patyomkin páncélos, Október, Régi és új) az egész világon ismertté és elismertté tette. Ennek köszönhetően utazhatta be 1929-ben Nyugat-Európát, hogy a következő évben már Hollywoodba hívják. Ám hiába kapott forgatási szerződést, a terv meghiúsult. Egyrészt bohémsá- ga és lustasága, másrészt a tengerentúlon is egyre élesedő szovjetellenes- ség miatt. Szerepet játszott az ügyben természetesen az is, hogy az amerikai filmcézárok gyorsan felismerték: Eisenstein mindenben előbbre tart, mint az amerikai filmipar. Vagyis: „Óvatosan az orosszal, nehogy már ő mutassa meg nekünk!” Tehát meghívják, majd elvágják minden lehetőségtől. S hogy az „elbocsátás” elegáns legyen, szemébe vágják: Pu- dovkinnal, Dovzsenkóval, Vertowal és másokkal egyetemben ő is a szovjet propagandát szolgálja. (Azt a vezetést, amely kegyetlenül elbánt volna vele, ha nem jelenik meg a színen PeraAtaseva.) Eisenstein mégsem ment haza Amerikából. Mélyrehatóbb élményekre és új ingerekre készen 1931- ben Kaliforniából utazott a mexikói Guanajuatóba. Mexikó első perctől fogva az új otthont jelentette Eisenstein számára. Az ottani kommunista világ két vezéralakja, Frida Kahlo és Diego Rivera várta, de vele volt állandó munkatársa, Grigorij Alek- szandr is (az asszisztens, akihez bensőséges szálak fűzték). Mexikó valósággal elkápráztatta, de főleg örökre megváltoztatta az extravagáns szovjet művészt. Krisztusi korban járt, minden újra fogékony volt. A helybeliek őskultúrájára és halálkultuszára ugyanúgy, mint erős szexualitásukra. Általuk ismerkedett meg Erósszal és Thanatosszal, a szerelem és a halál istenével. Peter Greenaway, a jeles brit müvészfilmes, a Prospero könyvei, a Pámakönyv, A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője rendezője nem véletlenül tekinti példaképének a szovjet montázsiskola leghíresebb alakját. Akárcsak Eisenstein, ő is képekkel és vágással mesél, látványosan szerkeszti a rá jellemző festői viFILMKOCKA Eisenstein Mexikóban ■ Eredeti cím: Eisenstein in Guanajuato ■ Szlovák cím: EjzenštejnvGuanajuate ■ Színes holland-mexikói-finn-belga-francia életrajzi film, 2015,105 perc ■ Rendező: Peter Greenaway ■ Forgatókönyv: Peter Greenaway ■ Operatőr: Reiniervan Brummelen ■ Szereplők: Elmer Bäck, Stelio Savante, Lisa Owen, Maya Zapata, Luis Alberti, Rasmus Slätis, Jakob Öhrman A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com -on. zuális orgiát. Legújabb opusában - Eisenstein Mexikóban - arról a tíz napról mesél, amely alapjaiban rázta meg (fel) Eisenstein világát és legintimebb magánéletét. Erotikus film? Queer románc? Életrajzi esszé? Erotikus film? Queer románc? Életrajzi esszé? Mindez külön-külön és mindez együtt. Greenaway filmje elsősorban arra a kapcsolatra, arra a „beismerő vallomásra” fókuszál, amelyet a nagy találkozás váltott ki a tíznapos felhőtlen boldogságot megélt, zsidó származású orosz zseniben. Eisenstein eredetileg azért utazott Mexikóba, hogy dokumentumfilmet forgasson az ottani forradalomról. Fel is használt több mint 400 ezer méter nyersanyagot, a Que Viva Méxiko! mégsem készült el. Eisensteint végül is hazarendelték. A leforgatott anyagot pedig Amerikába vitték, ahol több rövidfilm született belőle - a rendező közreműködése nélkül. Greenaway filmjében Eisenstein nem magába forduló, sótlan értelmiségi, épp az ellenkezője. Szertelen, szókimondó, szellemes társalgó, született bohóc, ugyanakkor érzékeny, sebezhető ember, aki szexuális ébredését köszönheti Mexikónak.'Ott történik meg vele először az, amire titokban régóta vágyott. Ehhez kellett Palomino Canedo, a vonzó megjelenésű vallástörténész, a mester helyi kalauza, segítője, barátja, majd elnyomott szexualitásának felszabadítója. Palomino komoly egyetemi tanár, félj és családapa, ám Eisensteinhez hasonlóan ő is fütyül a társadalmi elvárásokra, megítélésre. Neki se mondja meg senki, mit, hogyan és kivel. Azt minden helyzetben ő dönti el. Torzonborz hajú Szergejünket könnyűszerrel csalogatja be az ágyba, ahol aztán egy ünnepi vacsoráról elcsent olívaolaj segítségével megtörténik, amit Greenaway leplezetlen élvezettel tár fel. Az ártatlanság elvesztése ráadásul az otthoni forradalom évfordulóján történik. Nem sokkal azután, hogy Mexikóból hazatért, milliók haltak meg a ; Szovjetunióban, ami Eisenstein : művészetének is új irányt adott. In- ; nentől kezdve másféle filmeket ren- ; dezett, mint korábban. Már nem azt ; csinálta, amire kérték. Többé nem : szolgálta ki a szovjet propagandát. : Ötvenedik életévében érte a halál. Erezve a közelgő infarktust, moszkvai lakása radiátorcsövét kopogtatva könyörög segítségért. Senki nem fi- : gyeit rá. Az oroszok büszkék Eisensteinre, de... „A filmművészet már rég halott — : állítja Greenaway. - Megölte a tévé távirányítója. Korunk szentháromsá- : gamárnemazAtya,aFiúésaSzent- : lélek, hanem a mobil, a számítógép és : a kamera.” Az Eisenstein Mexikóban I mindennek ellenére azt bizonyítja: a I mozi még mindig él, és olykor mesterművet is teremt. S ezt a mestermüvet Elmer Bäck (Eisenstein) és Luis Alberti (Palomino) fergeteges alakításával a putyini homo- fóbia miatt abban az országban nem vetíthetik, ahol Csajkovszkij, Gyagi- lev, Paradzsanov, Nurejev és még ki tudja, ki mindenki élte másképpen az életét, mint ahogy azt a többségi tár- ; sadalom elvárta tőle. A hivatalos indoklás természetesen nem így hangzik. „Az oroszok : büszkék Eisensteinre - üzenték a vezető kultúrpolitikusok Greenaway- ; nek. - De ne egy külföldi alkotótól ; hallják az igazat.” Kirill Szereb- ; rennyikov 2013-ban Csajkovszkij : életének utolsó szakaszát akarta : filmre vinni. Azokat az éveket, ami- : kor a nagy orosz zeneszerzőt már depressziók gyötörték vágyai elfojtása miatt. Az orosz kulturális minisztérium egyetlen rubellel sem támogatta a projektet. Ezek után azon sem csodálkozhatunk, hogy a koprodukcióban gondolkodó Greenaway kérését is elutasította. A filmet már vetítik a szlovákiai artmozik. Az Ibusár Kassán Kassa. Február 25-től a heté- nyi Csavar Színház vendégelőadását nézhetik meg a bérletesek a kassai Thália Színházban. Parti Nagy Lajos-Darvas Ferenc Ibusár című zenés „huszerettjét” háromszereplős változatban állította színpadra Gál Tamás. A darab fő karaktere Sárbogárdi Jolán (Molnár Xénia), az ibusári vasútállomás romantikus lelkű, harminchét éves jegykiadója, aki írói karrierről és nem mellesleg igaz szerelemről álmodozik. Épp egy operetten dolgozik, és dilettáns irományaival bombázza egy irodalmi lap szerkesztőségét. Áz előadásban nemcsak a magyar nyelv, hanem az operettmüfaj is megkapja a magáét: Darvas Ferenc zeneszerző jóvoltából benne van az összes idegesítő zenei klisé, ezúttal azonban humorforrásként működnek. A zenei aláfestésről Lakatos Róbert és Madarász András gondoskodik. A darabot sok helyen játszották többszereplős nagyszínpadi és monodráma változatban is (2003-ban Komáromban aratott zajos sikert). Parti Nagy Lajos nem titkolja, hogy Molnár Xénia a kedvenc Jolánkája, és igazi posztmodem gyönyörűség számára palóc táj szólásban hallani a saját szövegét. (k) Ma búcsúztatják Umberto Ecót Milánó. A péntek este, 84 éves korában elhunyt Umberto Eco búcsúztatását ma tartják Milánóban. A RAJ olasz közszolgálati rádió és televízió egyenesben közvetíti az író és filozófus temetési szertartását, amely mindenki előtt nyitott lesz. A család akarata szerint a rövid és egyszerű búcsúztatást Milánóban, a Sforza- kastély udvarán tartják. Nem egyházi szertartással vesznek búcsút Ecótól, hanem barátai emlékeznek meg az elhunytról. Milánó városi múzeumai déltől bezárnak a gyász jeleként. Elisabetta Sgarbi, a La Nave di Teseo könyvkiadó vezetője bejelentette: a tervezett májusi kiadás helyett már péntektől az olasz könyvesboltokban lesz Umberto Eco utolsó könyve. A Pape Satan Aleppe című, mintegy ötszáz oldalas könyv a szerző 2000-től megjelent közéleti és kulturális írásait gyűjti össze, Eco a halála előtt néhány nappal bólintott rá a könyv megjelenésére. Olasz írók tavaly alapították meg az új olasz kiadót a Berlusconi-család birtokolta és az olasz értelmiség egy része szerint az olasz könyvkiadást uraló Mondadori-Rcs kiadói csoporttal szemben; Umberto Eco kétmillió euróval finanszírozta az új kiadót. (MTI) Umberto Eco (1932-2016)
