Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-20 / 42. szám, szombat
www.ujszo.com SZALON ■ 2016. FEBRUAR 20. 171 Aki mindig a saját önéletrajzát írja 90 éves Kurtág György, a töredékek, a sűrítés nagymestere, a benépesülő világokat teremtő költő, a kortárs klasszikus zene élő nagysága, akinek számos alkotása Euró- pa-szerte repertoárdarabnak számít. A Ligeti-Kurtág-Eötvös hármas régóta afféle ritmikus világvédjegye a modern magyar zenének. Kurtág esztétikai konoksága legendás, művészete besorolhatatlan, Varga Bálint András szavával élve: zsigerzene. incs nála avatot- tabb Pilinszky- vagy Kafka-értő, a költészetre költészettel, érzékenységre érzékenységgel felel, szabadon és radikálisan. Aki járt már Kurtág- bemutatón vagy hallotta egyik-másik művét, pontosan tudja, hogy ilyenkor mindig „eseményről” van szó: olyan koncentrált szépségről, minden idegszálat mozgósító telítettségről, melyet csak a nagy pillanatok őriznek. Es mindez végtelenül természetesen történik, ahogy például a Keringő című Pi- linszky-versben „a zongorát befutja a borostyán”. A hangszer nem a koncerttermek steril tárgya, hanem a lét természetes közegében megelevenedő instrumentum, ahogy a zene is egyszerre van kinn és benn. Az alig több mint egyperces Ke- ringőt Kurtág két zongorára és Pilinszky hangjára komponálta. A nyelv zenéje mentális háttérként vetül egy-egy Kurtág-mű mögé: az egyéniségteremtő Truszova-dalok zsenialitása, Bornemisza Péter mondásainak felemelő és dermesztő költőisége, a Kafka-sorozat minden kohéziót szétrobbantó kétértelműsége, külön kozmoszokká oszló szaggatottsága túljut az idegenség szuggesztív felmutatásán: Kurtág otthonossá teszi a szorongást, és nem egy pillanatában szinte hisztérikusan lázad a köznapiság transzcendenciától való megfosztása, a fekete-fehér érzékedenség ellen. „Mindig a saját önéletrajzomat írom”- nyilatkozta. És így van ez akkor is, amikor előadóként feleségével, Kurtág Mártával „idegen” zeneszerzők terepeit derítik föl. Fontos felismerés a számára, hogy az emlékezésben újraélt vagy megélt élet is teljes értékű lehet. A Grabstein fur Stephan például a gyászmunka közbeni emlékezést jeleníti meg; a távolodás és közeledés gesztusrendszere uralja, egy ugyanakkor tömbszerű anyag hangzó keretein belül. Az érintettség köz- vedensége a kiérleltség megfontoltságával társul. Nem mindig lehet megválaszolni a feltett kérdést, és olykor a kérdés megfogalmazható- sága lesz egy-egy mű tárgya. A Bartók-féle Mikrokozmoszt továbbgondoló Játékok felszabadító szabadságérzetében kitágul a megidézett hagyomány is. Ez a tágasság paradox módon Kurtágnál kis helyen is elfér és biztonságosan tárolható. Tévedés Kurtágot az apró formák mozaikká rendezőjének vagy zenei aforizmák sziporkázó alkotójának tekinteni, jelentős zenekari életművet is maga mögött tudhat, 2010 óta pedig Beckett-operáján dolgozik. Kurtág hat évtizedes barátsága Ligetivel nem múlt el nyomtalanul sem Tegnap ünnepelte 90. születésnapját Kurtág György zeneszerző (Képarchívum) az egyik, sem a másik zeneszerző zenei gondolkodásában: a két életmű közös és ellentétes viszonylatai közé olyan intellektuális dinamika teremt térerőt, mely a leginkább egy szenvedélyes vitára emlékeztet. A közös léttapasztalat az élftrajziság vagy j zenepoétika felől is megragadható. Mindketten a mai Románia területén születtek: Kurtág a Temesvárhoz közeli Lúgoson, Ligeti Dicsőszentmártonban, mindketten „individualista esztétikai emigránsokká” lettek, de elsődlegesen az köti őket egybe, hogy a minőség mindkettejük számára etikai alapállást jelentett. Farkas Zoltán ragyogóan fogalmazza meg mindezt a Muzsika Kurtág- számában: „Művészete a hazugság ellenszéruma. A tiszta munka gyümölcse. Ma kötelező védőoltásnak kellene lennie. Van mi ellen.” Csehy Zoltán »Eötvös Péter Kurtág zenéjéről Kurtág György zenéje a klasszikusokban és Bartókban gyökerezik, de teljesen egyedi - mondta Eötvös Péter zeneszerző abból az alkalomból, hogy pályatársa és jó barátja tegnap ünnepelte 90. születésnapját. Mint felidézte, Kurtág és Ligeti is azért jött Erdélyből Budapestre a háború vége felé, hogy Bartóktól tanulhasson, ő azonban időközben Amerikába ment és meghalt. Az 1950-es években mindkettejük művein erősen érződött a komponista hatása, azonban nem közvetlenül a stílusát, hanem a bartóki tradíciót vették át. Kurtág zenéje másrészről nagyon erősen gyökerezik az európai zenei tradícióban - Schumannban, Beethovenben, Bachban. „Ez abból ered, hogy 30-40 évesen a Zene- akadémián kamarazenét tanított, növendékei természetesen a klasz- szikusokat játszották, így ő oda és vissza ismeri ezt a repertoárt, és ez a műveiben és a hozzáállásában is megjelenik" - fogalmazott Eötvös Péter, hozzátéve, ezért is használják a Kurtág-műveket előszeretettel pedagógiai célokra, hiszen darabjai a tradicionális művek egyenes folytatását jelentik. Kurtág György stílusbeli sajátosságairól szólva a pályatárs elsősorban azt emelte ki, hogy Kurtág zenéje erősen artikulált, majdnem színpadias zene, amelyben minden gesztus nagyon fontos. (MTI) GALÉRIA A SZALONBAN A héten adták át a World Press Photo 2016 díjait Amszterdamban. A fődíjat egy menekültekről a magyar-szerb határon készült fekete-fehér fénykép, Warren Richardson Budapesten élő ausztrál fotóriporter alkotása nyerte el. A négy fő hírkategória nyertes képei között a menekültek és a szíriai háború témája dominált. Matic Zorman Regisztrációra várva című, kategóriagyőztes fotója egy szerbiai menekülttáborban készült (1). Mauricio Lima veterán brazil fotós a The New York Times megbízásából dolgozott, amikor győztes képét készítette: a fotó az Iszlám Állam egy katonáját ábrázolja, akit egész testére kiterjedő égési sérülésekkel kezel egy kurd orvos egy szíriai kórházban, a háttérben a Kurd Munkáspárt vezetőjének arcképe látható egy óriásposzteren (2). (TASR/AP-felvételek)A mellékletet szerkeszti: Lakatos Krisztina. Telefon: 02/59233 427. E-mail: szalon@ujszo.com. Levélcím: Szalon, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1.
