Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-20 / 42. szám, szombat

KÖZÉLET 2016. február 20.1 www.ujszo.com Ön miért megy el választani? Mindenkinek el kell men­nie választa­ni, mert kor­mányváltásra van szükség! Minden egyes nem leadott sza­vazat Robert Fico jelenlegi korrupt és populista kormányát segítheti ismét hatalomra. A márciusi választásoknak nagy a tétje, gyerekeink, unokáinkjö- vője forog kockán, mert ha folytatódik ajelenlegi felelőt­len, EU-ellenes kormánypoli­tika, kikerülhetünk a schengeni övezetből, s hosszabb távon akár az EU-ból is. Annak vi­szont katasztrofális következ­ményei lennének. Both Péter dunaszerdahelyi járási rendőrfőkapitány Természete­sen részt ve­szek a vá­lasztásokon, mert ezt pol­gári köteles­ségemnek tartom. Leg­alább így befolyásolhatjuk a politikai történéseket, s úgy gondolom, aki nem megy el, az később csak nehezen bírálhatja a poli­tikusokat. Mindenkit arra bíz­tatok, hogy menjen el szavazni, mert a legrosszabb, amit az emberek tehetnek, a közöm­bösség. Carrefour: túl sok a tartozás Pozsony. A Szlovákiában öt hipermarketet üzemeltető Car­refour üzletlánc a Váhostavhoz hasonlóan próbál megszaba­dulni a tartozásaitól: a DenníkN napilap információi szerint a francia üzletlánc szlovákiai részlegének a tulajdonosa, a Retail Value Stores társaság csődvédelmet kért maga ellen az egyik pozsonyi járásbíróságon. A csődvédelem intézménye azt a célt szolgálja, hogy egy le­járt adósságaiért helytállni nem képes, likviditási gondokkal küzdő vállalkozást a hitelezők ne számoltathassanak fel azon­nal. Hírlapi források szerint a Carrefour ügyében ugyanaz a bíró, Katarína Bartalská dönt majd a csődvédelem jogosságá­ról, aki lehetővé tette a Váhos- tavnak, hogy ilyen módon sza­baduljon meg a tartozásaitól. A Carrefour üzletlánc szlovákiai tulajdonosáról már tavaly nyá­ron is az a hír járta, hogy nem fi­zet a beszállítóinak. Emiatt több társaság kivonta termékeit az üzletláncból. A Retail Value Stores azonban a termékek eltűnését a polcairól azzal ma­gyarázta, hogy csak a termék­skáláját újította fel. (vív, TASR) Ráfizetnénk Schengen eltörlésére Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Alekszisz Ciprasz görög minisz­terelnök: rajtuk is múlik, mi lesz Schengennel (TASR/AP-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Rendkívül súlyos károkat okozna a szlovák gazdaságnak, ha a beván­dorlási válság kudarcos kezelése miatt a belső EU- határellenőrzóst megszüntető schengeni övezeten belül visszaállítanák a határellenőrzéseket. A schengeni övezet összeomlása jelentősen visszafogná a szlovák gazdaság exportpiaci versenyké­pességét, Szlovákia ugyanis az Eu­rópai Unió azon hat országa közé tartozik, amelyek külkereskedel­mének több mint a 70 százaléka a határellenőrzés nélküli övezeten be­lül realizálódik. „Schengennek kö­szönhetően a szlovák kivitel az el­múlt tíz évben megduplázódott, az ország gazdasági növekedésének több mint a harmada pedig az export számlájára írható” - nyilatkozta Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője, a pénzintézet leg­újabb felmérésére hivatkozva. A schengeni övezet összeomlása a legnagyobb károkat a szállítási ága­zatnak okozna. Az egy-másfél nap alatt teljesíthető fűvarok menetideje két-három napra nőne, így ezzel a költségek is drámaian megnőnének. Ráadásul a hosszabb menetidő miatt a cégek kevesebb megbízást telje­síthetnének, így piacot veszítenének nyugati versenytársaikkal szemben. Költségekkel járna bizonyos okmá­nyok, például az útlevelek kiváltása, amelyekre ma nincs szükség. Koršňák szerint a legnagyobb gon­dot azonban a bizonytalanság okoz­ná, ugyanis a határátlépés idejének kiszámíthatatlansága miatt nem le­hetne garantálni a fuvarok megérke­zésének idejét. „Ha az alapvető élel­miszerek és fogyasztási cikkek ki­vitele emiatt akár csak 5 százalékkal csökkenne, a szlovák gazdaság nö­vekedése 0,3 százalékponttal esne vissza” - vallja Koršňák. Szerinte az sem sokat segítene, ha a visegrádi országok létrehoznának egy mini Schengent, és egymással szemben nem érvényesítenék a határellenőr­zést, hiszen régiónk országainak a legnagyobb kereskedelmi partnere Németország. Nem csupán az exporttal lennének azonban gondok, hanem a foglalkoz­tatottsággal is, hiszen jelenleg renge­tegen járnak át dolgozni a szomszé­dos országokba, amit a határellenőr­zések újbóli bevezetése jelentősen megnehezítene. „Sokakat elriasztana a külföldi munkavállalástól, ha az utazásuk órákkal meghosszabbodna. A legnagyobb problémák ez esetben épp Dél-Szlovákiában lennének, ahonnan sokan járnak át dolgozni Magyarországra vagy Ausztriába” - áll az UniCredit elemzésében. A schengeni rendszer összeomlá­sa azonban nem csupán Szlovákiá­nak okozna károkat. A francia kor­mány által finanszírozott, Stratégie nevű kutatóintézet szerint Schengen felszámolásának gazdasági költsége egy évtized alatt elérhetné a 110 mil­liárd eurót; ennek fele a kieső tu­risztikai forgalomból eredne, de a kereskedelmi forgalom értéke is 10-20 százalékkal visszaeshetne. A nemzetközi közúti szállítási szövet­ség (International Road Transport Union, IRU) adatai szerint évente 57 millió kamion összesen 2800 milli­árd euró értékű árut továbbít a schengeni országok között, és az eu­rópai közúti fuvarozó cégek 3 mil­liárd euró bevételkieséssel számol­hatnának Schengen megszűnése esetén. (TASR, MTI, vív) OECD: fel kell áldozni a kisiskolák egy részét Szlovákiának több pánzt kellene fordítania az oktatásügyre, az ágazat hatékonyabb gazdálkodása érdekében a kisiskolák bezárását, illetve azok összevonását javasolja az OECD. Pozsony. A hazai oktatásügy 2003-2013 közötti időszakát érté­kelte a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Megállapításait két tanulmányban összegezte. Az OECD szakemberei pozitívan értékelik az oktatási intéz­mények normatív finanszírozási rendszerét, mely átlátható és nagy anyagi szabadságot nyújt az isko­láknak. Ugyanakkor Szlovákia ke­vés pénzt fordít az ágazatra, emellett pedig konszolidálnia kellene iskola- hálózatát. Angel Gurria, az OECD elnöke szerint Szlovákiában túl sok kisiskola működik, megoldást je­lenthet ezek összevonása vagy né­hány bezárása. „Ugyanakkor a mi­nimális osztálylétszám is járható út lehet azzal, hogy a kisebb létszámú osztályokat nem az állami költség- vetésből finanszíroznák” - magya­rázta Gurria, aki szerint az utóbbi években mintegy 26%-kal csökkent a diákok száma, közben a pedagó­gusokból 7, az iskolákból pedig 10%-kal van kevesebb. Juraj Drax- ler (Smer-jelölt) oktatásügyi mi­niszter szerint a racionalizáció va­lóban indokolt, ugyanakkor csak át­gondolt, az oktatás minőségét szem előtt tartó kritériumok alapján lehet majd végrehajtani. A jelentés alapján az óvodai ne­velésnek prioritást kellene élvez­nie. „Az államnak át kellene vennie az önkormányzatoktól az óvodák finanszírozását. Az óvodai nevelés nagyon fontos a gyermekek számá­ra, viszont nem minden önkor­mányzat tudja vagy akarja megfe­lelő mértékben támogatni az óvo­dák működését” - mondta Angel Gurria. Kiemelte, hogy minden 3 és 5 éves kor közötti gyermeknek el­érhetővé kell tenni az óvodalátoga­tást. „Több mint 80 ezer támogató aláírást tartalmazó petíció sürgeti, hogy az óvodák kompetenciája is­mét a tárca alá tartozzon” - ismerte el Juraj Draxler, arra azonban nem tért ki, hogy miért nem lépett az ügyben. Angel Gurria arra is kitért, hogy Szlovákiának komoly tartalékai vannak a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, illetve a szo­ciálisan hátrányos helyzetű gyer­mekek nevelése és felzárkóztatása terén. „A szlovák oktatásügy szá­„Az államnak át kellene vennie az önkormányza­toktól az óvodák finanszírozását." Angel Gurria, OECD mára kihívás a roma közösség ok­tatása” - mondta az elnök. A bér­emelésekkel kapcsolatban Gurria kijelentette, hogy az OECD- országok viszonylatában Szlová­kiában valóban alacsonyak a peda­gógusbérek. „A szlovákiai viszo­nyokat tekintve az utóbbi években jelentősen emelkedtek a pedagó­gusbérek” - közölte, az OECD el­nöke, ezzel gyakorlatilag osztva a kormány álláspontját. Kampány az oviban Pozsony. Hidaskürtön a vá­lasztásokon való részvétel fon­tosságáról adtak elő képviselő- jelöltek, Rimaszombatban Cziprusz Zoltán MKP-jelölt a diákoknak a menekültválságról beszélt, ami az MKP egyik fő kampánytémája. Sem Hidas­kürtön, sem Rimaszombatban nem vittek magukkal propagá- ciós anyagokat az előadásukra a politikusok, a Via Nova (az MKP ifjúsági szervezete) je­löltjei azonban az érsekkétyi óvodában egy kampányplaká­tot is kifüggesztettek, amikor helyi szülőkkel és gyerekekkel együtt javították az intézmény berendezését. A plakáton Far­kas Attila és Cziprusz Zoltán, képviselőjelölt szerepelt. Berényi József MKP-elnök lapunk online felületén egy ol­vasói kérdésre úgy nyilatko­zott, szerinte „választási idő­szakban jól meg kell gondolni, hogy valaki milyen témában és milyen felkéréssel jelenik meg egy iskolában”. Templomokban is számos he­lyen találkozhatunk kampány­rendezvényekkel, az MKP pél­dául Mága Zoltán-koncertet szer­vezett a rimaszombati református templomban, ahol beszédet tar­tott Berényi József pártelnök is. A választási kampányt sza­bályozó törvény nem tiltja, hogy oktatási vagy egyházi intézmé­nyekben lépjenek fel képvise­lőjelöltek, ugyanakkor a képvi- selőj elöltek propagációs j ellegű szereplése a választások idő­pontjának kihirdetése után a törvény szerint akkor is kam­pánynak számít, ha épp más jellegű tevékenységbe burkol­ják. (szalzo) Fico bőkezűen osztogatott Pozsony. Robert Fico kor­mányfő 7 millió eurós tartalék- alapját különböző amatőr sport­klubok működésére, kis telepü­lések oktatási intézményeinek, templomok, plébániák, ravata­lozók, játszóterek, helyi közutak és járdák, kultúrházak berende­zéseinek felújítására, helyreállí­tására költötte. A pénzek elosz­tását a kormányhivatal augusz­tustól nem hozta nyilvánosság­ra. A Transparency International Slovakia a hivatalosan hozzá­férhető forrásokból egy 170 szerződést tartalmazó listát állí­tott össze. Fico 2015-ben 5,6 millió eurót, augusztustól de­cemberig pedig 1,5 millió eurót osztott szét. Csak december 29- én közel 200 ezer euró talált gaz­dára. A Transparency Internati­onal szerint a lista nem teljes, né­hány támogatás szerződése ugyanis nem volt elérhető. A sportfelszerelések mellett a többfunkciós sportpálya a leg­kapósabb, csak a 2015-ös évben közel 100 település - többségé­ben kisközségek - kapott támo­gatást egy ilyen létesítmény megépítésére. Egy ilyen pálya 40 ezer euróból épül fel. A támo­gatott települések között több magyarlakta község és város is akad. Sportpálya épül egyebek mellett Tornaiján, Bősön, Ne­gyed, Nagymad, Szentes, Kürt és Marcelháza községekben. Fico 5 ezer eurót adott a készülő pár­kányi Štúr-szoborra. Összeha­sonlításként: az 1300 fős Ždiar község 20 ezer eurót kapott a he­lyi sport fellendítésére, a rózsa­hegyi sakk-klub a mozgássérül­tek sakkvilágbajnokságának megrendezésére 2 ezer eurós, a pozsonyi Andreas Autista Köz­pont pedig mindössze 1000 eu­rós támogatáshoz jutott. (le)

Next

/
Thumbnails
Contents