Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-03 / 27. szám, szerda
www.ujszo.com | 2016. február 3. KÖZÉLET I 3 Inkább jobboldaliak a fiataljaink A KISEBBSÉGI (KARPATAUAI, VAJDASÁGI, FELVIDÉKI, ERDÉLYI) MAGYAROK RÉSZÉT KÉPEZIK-E A MAGYAR ÉS A TÖBBSÉGI NEMZETNEK? ÖSSZESEN Románia/Enlély Szlovákia/Felvidék Szerbia/Vajdaság 35,4 54,8 li-ik 31,5 58,1 I 6,2 ]V 45,3 40,9 U4; 4,4 32,0 60,8 B Ukrajna/Kárpátalja 60,1 0 20 40 60 80 100 csak a magyarnak mindkettőnek ■ csak a többséginek egyiknek sem POLITIKAI ÖNBESOROLÁS ÖSSZESEN Románia/Erdély Szlovákia/Felvidék Szerbia/Vajdaság Ukrajna/Kárpátalj: ■ bal ■ 2 «3 41 5 1 10 30 23 16 12 7 15 I 11 íj 29 22 13 j 13 22 19 I 16 5 8 12 I 31 25 15 I 4 I4 GO S 2 5 19 j 13 20 40 5 ■ 6 ■ jobb 60 80 100 * GeneZYs 2015, adatok %-ban SZALAY ZOLTÁN Pozsony. A határon túli magyar fiataloka magyarság részeként tekintenek magukra, több mint kilencven százalékuk szerint saját közösségük a magyar nemzet részét képezi. Atöbbségük (61,4 százalék) ugyanakkora többségi nemzethez is besorolja magát. A Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete és a Mathias Corvinus Collegium közös felmérést készített négy határon túli régióban - Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Vajdaság — 2700 fős - ebből 700 fős szlovákiai-mintán, 15és29 év közötti fiatalok körében. Ennek alapján a szlovákiai magyar 15 és 29 év közötti fiatalok elsöprő többsége (85,8 százalék) is úgy érzi, a magyar nemzethez tartozik, ám ez a legalacsonyabb arány a nagyobb határon túli régiókkal (Erdély, Vajdaság, Kárpátalja) összehasonlítva. Ugyanakkor nálunk a legalacsonyabb azok aránya (51,1 százalék), akik a többségi nemzethez tartozónak vallják magukat. A szlovákiai magyar fiatalok 40,9 százaléka szerint sorolható saját közösségük ugyanúgy a magyar nemzethez, mint a szlovákhoz - ez átlagban 54,7 százalékban jellemző a határon túli fiatalokra. A politika unalmas A szlovákiai jogszabályoknak köszönhetően a hazai magyar fiatalok körében nem téma a magyar állampolgárság felvétele. A megkérdezett határon túli magyar fiatalok közel fele (49,8 százalék) igényelte már a magyar állampolgárságot, a hazaiak körében ez az arány azonban mindössze 3,1 százalék. A legtöbben Szerbiában akarnak magyar állampolgárok lenni, a vajdasági magyar fiatalok 82 százaléka kérvényezte honosítását. A fiatalok nem mutatnak túl nagy érdeklődést a közélet iránt: egy egytől ötig terjedő skálán átlagosan 2,04-ben határozták meg a politika iránti érdeklődésük mértékét. A leg- érdeklődőbb fiatalok a Vajdaságban élnek, a legkevésbé pedig az erdélyieket izgatja a közélet. „A fiatalok ma elfordultak a politikától, amit egyes szakértők »csendes korszakaként határoznak meg” - mondta a kutatás vezetője, Papp Z. Attila. A hazai demokráciát nem tartják túl színvonalasnak a fiatalok: egy egytől tízig terjedő skálán átlagban 4,33-ban jelölték meg elégedettségük mértékét. A leginkább (4,89) Erdélyben elégedettek, őket követik a szlovákiaiak (4,69), a legkevesebbre - érthető módon - Ukrajnában értékelik a demokratikus berendezkedés érdemeit (2,92). A politikai önbesorolás kérdésére mindössze 39 százalékban érkeztek érvényes válaszok a felmérésben. Ezekből az adatokból arra lehet következtetni, viszonylag alacsony a magát baloldalinak vallók aránya a határon túli fiatalok között, inkább a jobboldali értékrendhez vonzódnak. Papp Z. Attila szerint a kutatás során nem vizsgálták a jobb- és baloldali megosztottság egyes országokra érvényes specifikumait, de a részletesebb elemzés során erre is kitérnek majd. Az összes — érvényes - válaszadó 51 százaléka vallotta magát inkább jobboldali beállítottságúnak, míg a mérce bal oldalára mindössze 19 százalék sorolta magát. Különösen kiugró volt a különbség a szlovákiai magyar fiatalok körében, ahol 57 százalék sorolta magát a jobboldali eszmék támogatói közé, és itt lett a legmagasabb a szélsőjobboldaliak aránya is: 16 százalék jelölte meg a jobbszélt a politikai önbesorolás kérdésénél (ez átlagban 12 százalékos arányt mutat). Ugyanakkor Papp Z. Attila szerint ezt a csoportot nem lehet azonosítani egyértelműen a szélsőjobbal, inkább azokról van szó, akiknél a jobboldali beállítottság vállalása egyértelmű. Papp Z. Attila arra is rámutatott, a szlovákiai magyar fiatalok körében volt a legmagasabb a magyarországiak elfogadásának aránya: a többi kisebbségi közösség a sajátja után az egyéb határon túli régiók magyaljait kedveli a legjobban. „Az értékek szintjén a szlovákiaiak állnak a legközelebb a magyarországiakhoz” - állapította meg a kutató. Kevesebb házasság A határon túli magyar fiatalok túlnyomó többsége (90,9) tagja valamelyik egyháznak, a legtöbb valláson kívüli Szlovákiában él. A hazai magyar fiatalok 82,7 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, tagja-e valamelyik egyháznak, 17,3 százalékuk tehát nem vallásos. A határon túli magyar fiatalok azonban nem gyakorolják túl intenzíven vallásukat, hetente legalább egyszer mindössze 21,3 százalékuk megy el templomba, közülük 4,5 százaléknyian azonban hetente többször is. A szlovákiai magyar fiataloknak 19,4 százaléka szinte soha nem látogatja meg a templomot - a határon túli magyar fiatalok körében ennek a csoportnak 11,5 százalékos az átlagos aránya. Az elmúlt évekhez képest jelentősen csökkent a házasságban élők aránya a vizsgált korcsoporton belül. 2001-ben még a fiatalok 21 százaléka élt a házasság kötelékében, 2015-ben már csak 15 százalékuk. A legnagyobb visszaesés Szlovákiában kimutatható: 20-ról 9 százalékra. Magyarországon hasonlóan alakult ez az arány, mint a szlovákiai magyar fiatalok között: a 2001 -es 22 százalékról 2012-re 10 százalékra csökkent. Táncház helyett Facebook A legfontosabb értékek a fiatalok számára egyértelműen a szerelem és a boldogság (1-től 5-ig teijedő skálán 4,60), a család (4,59), a barátság (4,53), a béke (4,39) és a munka (4,33), a legnagyobb problémának a pénztelenséget, a munkanélküliséget, a szegénységet, a kilátástalan jövőt és a lakáshelyzetet tartják. Csak a kilencedik helyen szerepel az államnyelv nem elegendő ismerete, a 20. helyen pedig az anyanyelven való továbbtanulási lehetőségek hiánya. De mivel foglalkoznak a fiatalok, ha már a közélet ennyire hidegen hagyja őket? A felmérés szerint kedvenc elfoglaltságuk a zenehallgatás, ezt követi a barátokkal való együtt lógás, harmadik helyre került a facebookozás, a negyedik a filmnézés laptopról otthon, az ötödik az online csevegés. Érdekesség, hogy a könyvolvasás megelőzi az online videojátékokat, és többen írnak saját blogot, verset vagy prózát, mint ahányan szoláriumba járnak. A határon túli magyar fiatalokkal kapcsolatos téveszmék megalapozatlanságára mutat rá az az adat, hogy a táncházba járás a kedvenc időtöltések listáján a 24. helyre szorult - még a könyvtárba járás is megelőzi. A szlovákiai magyar fiatalok 54,3 százaléka kivándorolna GONDOLTÁL-E MÁR ARRA, HOGY VÉGLEG KITELEPEDJ KÜLFÖLDRE? ÖSSZESEN Románia/Erdély Szlovákia/Felvidék Szerbia/Vajdaság Ukrajna/Kárpátalja 0 20 40 60 80 100 ■ igen, konkrét elképzeléseim vannak ■ igen, de még nem tudom pontosan hová és hogyan ■ igen, néha, de nincsenek konkrét elképzeléseim nem telepednék ki nem, és nem is gondolkodom ezen • GeneZYs 2015, adatok %-ban SZALAY ZOLTÁN Bár családjuk anyagi körülményeivel inkább elégedettek, ás meglehetősen boldognak érzik magukat a határon túli magyar fiatalok, többségük úgy véli, külföldön találná meg leginkább a számítását. Mindössze 45,4 százalék mondta, hogy nem is gondolkodik a kivándorláson. Pozsony. Minden tizedik határon túli magyar fiatal várhatóan elhagyja saját régióját, derült ki a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének négy határon túli régióban végzett felméréséből. A megkérdezettek 10,6 százaléka azt válaszolta, végleg külföldre kíván települni, és konkrét elképzelései vannak a célállomásról is. További 15 százalékuk szintén komolyan gondolkodik a kitelepülésen, csak még azt nem tudja, hova és hogyan távozzon, 29,1 százalékot tesz ki azok aránya, akiknek már megfordult a fejében a kiutazás, de nem töprengett el a részleteken. A legtöbb fiatal a háború sújtotta Ukrajnából távozna, majdnem 67 százalékuk, de 63 százaléknál magasabb a külföldre vágyó vajdaságiak aránya is. A szlovákiai magyar fiatalok 54,3 százaléka távozna konkrét tervvel vagy anélkül, mindössze 45,1 százalékuk maradáspárti. Alacsonyabb a migráns- pártiak aránya az erdélyi fiatalok körében, derül ki a felmérésből. A fiatalabbak (15-19 évesek) között egyébként alacsonyabb az államnyelv és magasabb az angol nyelv ismeretének szintje. A külföldön élő családtagok is vonzhatják a fiatalokat: a szlovákiai magyarok 77,9 százalékának él külföldön valaki a családjából, ez a legmagasabb arány a határon túliak között, az átlag 74,1 százalék. A legtöbben a magasabb jövedelem, a jobb megélhetés céljából hagynák el az országot: az ő arányuk 74,5 százalékos. 7,2 százaléknyi fiatalt a külföldi továbbtanulás lehetőségei motiválnak, a hátrányos kisebbségi helyzet mindössze 1,3 százalékuk kitelepedési szándékát indokolja. A határon túli magyar fiatalok 42,1 százaléka választaná úti céljául Magyarországot, ez leginkább a kárpátaljaiakra (75,4 százalék), legkevésbé a szlovákiai magyarokra (29,2 százalék) jellemző. A második legnépszerűbb célpont Nyugat- Európa (41 százalék), a szlovákiai fiatalok 47,4 százaléka választaná, Európán kívül az összes megkérdezett 12,2 százaléka telepedne le, ez az arány Szlovákiában a legmagasabb, 15 százalékos. A BELSŐ VALÓSÁG Megoldatlan gondjaink A szavak súlya Melléklet a Vásárnap legújabb számábanl Keresse az újságárusoknál! Megoldatlan gondjaink A szavak súlya Miért jó nem átesni a ló túloldalára A betegségek lelki háttere
