Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-19 / 41. szám, péntek
8 I KULTÚRA 2016. február 19. | www.ujszo.com Győzött a tojástérkép Budapest. 2015 legkreatívabb projektje lett Magyarországon egy al- istáli fiatal dizajnér, Sátor Dénes tojástérképe. A Highlights of Hungary kurátorainak 53 jelöltjéből került ki az a tíz „kreatív hungarikum”, amelyekre összesen több mint tízezren voksoltak az interneten. Az EggMap egy kis helyen elférő, speciális gumiból készült térkép, amely az időjárás viszontagságainak is ellenáll. A Highlights of Hungary célja egy olyan platform létrehozása, amely szakmai alapokon áll, ám kategóriák nélkül, és a nagyközönséget is bevonva ad színes képet a kreatív szektor sikereiről. A legjobb tízbe bekerült a Hajnali láz című film, a Bánkitó Fesztivál és egy somlói borászat is. (hvg) (Képarchívum) A kozmikus szeretet képei Bucsi Réka új filmjének a héten tartották a világpremierjét a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon BARTAL DÓRA Berlin. Bucsi Réka Lova című animációs munkáját a héten mutatták be a Berlinale rövidfilmes programjában. A kizöl- dülő, majd élettelen és haldokló bolygó a szerelem felszabadító örömének ás fájdalmának allegóriája ebben a szürreális mesében. Bucsi Réka Symphony No. 42 diplomamunkájával két évvel ezelőtt váratlan és nagy sikert aratott Berlinben, a remek start után körbejárta a világ fesztiváljait, meghívták a Sundance-re és felkerült az Oscar-esélyesek tízes listájára is animációs rövidfilm kategóriában. A rövid, szellemes gégék sorozatából álló alkotás az ember, a természet és a modemitás abszurd kapcsolatát járta körbe. A Symphony No. 42 jó példája annak, mire képes ma az animáció műfaja: a közvélekedéssel ellentétben jóval több gyerekeknek szánt, könnyen értelmezhető rajzfilmnél. Bucsi Réka nem hagyományos elbeszélésmódot követ, a nézőt inkább rendhagyó, érzéki útra hívja, különös, képzeletbeli világokba. Bucsi Réka szerelmes sci-finek nevezi a 14 perces alkotást (Fotók: MTI, képarchívum) Bucsi új filmje, melynek ezen a héten tartották a világ- premierjét a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, ambiciózus vállalkozás. A 14 per-1 ces alkotás egységes narratí- vát teremt egy gondolat köré, a szerelem és a szeretet mindenki számára ismerős, mégis leírhatatlan érzését jeleníti meg képekkel és hangulatokkal. A Love szerelemi sci-fi, ahogy az alkotója nevezi: a Földhöz hasonló bolygót külső hatás éri, amelynek következtében a lakói - állatok és különleges, emberi tulajdonságokkal is felruházott lények - egymásra találnak. Az első találkozás vonzalmától a kapcsolat kibontakozásán át az elválás utáni magányig - a szerelem más és más megjelenési formái ötletesen, humorral és főleg szívszorítóan kerülnek a vászonra. Kivirágzik a szerelemtől, összenő a szerelmes pár, a másik magával visz egy darabot belőlünk - ilyen átvitt értelemben használt szókapcsolatok öltenek testet ebben a világban, válnak vizuális allegóriává. Felismerésük pedig nemcsak örömet szerez, hanem a saját tapasztalataink továbbgondolását is előhívja. Kizöldül és újjáéled minden, amit megérint a szerelem varázslata, haldoklóból élővé változik a környezet. Kivirágzik a szerelemtől, magával visz egy darabot belőlünk — ilyen szókapcsolatok öltenek testet ebben a világban. Aztán a vágyakozás és a szerelem szakasza után beköszönt a magány: az együtt kalandozó, rikítóan piros bundát növesztő párducok a szenvedély kibontakozása után színüket vesztik, az önmaga tükörképében gyönyörködő ló darabjaira hull, cseppfolyóssá válik az egymást felemésztő pár. A szertelen fantáziáról, abszurd világlátásról árulkodó rövid szituációkon túl éppen a színek, formák és kompozíciók kidolgozott játékára érdemes figyelni, s ezek által lehet inkább átélni, mint megérteni a filmet. Az pedig megelőlegezhető: Bucsi Réka új munkája minden bizonnyal ismét szép nemzetközi sikereket fog elérni a filmfesztiválokon. Menekültekről készült kép nyert a World Press Photón A várakozásokat felülmúlva az idei nyílt napos rendezvényen több mint 6oo érdeklődő fordult meg a Selye János Egyetem Konferencia-központjában. Tóth János rektor úr ünnepi köszöntőjében az egyetem eredményeit és az elmúlt év fejlődéseit méltatta, ezt követően Csiba Peter rektorhelyettes úr a programot ismertette. A köszöntők után a karok előadásai következtek, melyek nagy érdeklődésnek örvendtek. A Matematika és Informatika Tanszék termében az érdeklődők robotokkal és drónokkal is találkozhattak, valamint számos informatikai különlegességet is megtekinthettek és ki is próbálhattak. A tanszékek mellett, a kollégiumok, a hallgatói önkormányzat, a könyvtár és a mobilitás programok standjai is fél kilenctől várták a korábban érkezőket. A segítőkész aktivisták kiosztották a kiadványokat a látogatóknak, akik ezek segítségével tudtak tájékozódni a konferencia- központban. A leglátványosabbak közé tartozott a Kémia- és a Biológia tanszék pultja. Előbbinél lehetőség volt gyurmát gyártani, lángra lobbanni, utóbbinál pedig állati koponyák is előkerültek. A könyvtár hatalmas, vaskos könyvekből állított fel ideiglenesen egy igazi könyvespultot, ahol azt kellett megtippelni, vajon hány oldalas lehet egy-egy könyv? Az Óvó- és Tanítóképző Tanszék munkatársai origamival várták a játékos kedvűeket, míg a Közgazdaságtan és a Menedzsment Tanszék egy falra vetített játék segítségével osztotta ki nyereménytárgyait. Aki nem járt sikerrel a standoknál, betérhetett a Karrier-tanácsadó Központ által berendezett terembe, ahol a szerencsekerék megpörgetése után juthatott különböző egyetemi logós ajándéktárgyakhoz. Itt volt megtekinthető az a fotókiállítás is, melyet a diplomások beküldött képeiből állítottak össze, míg a folyosón az eddigi egyetemi napok legjobb képei kerültek kiállításra. A nap a tavalyihoz hasonlóan az egyetem távolabbi épületeinek megtekintésével zárult, ahova kisbuszokkal szállították az érdeklődőket, így a kollégiumokat, osztálytermeket testközelből is megnézhették a diákok. Az egyetem egységességét a nyílt nap díszlete is tükrözte, amely sokat fejlődött az előző évhez képest. A szervezők által kiírt szlogen, miszerint „Jól jársz, ha ide jársz!” hitelesen mutatott az egyetem színeiben pompázó táblákon, szórólapokon és ajándéktárgyain is! Amszterdam. Egy menekültekről a magyar-szerb határon készült fénykép, Warren Richardson Budapesten élő ausztrál fotóriporter alkotása nyerte el a World Press Photo 2016 fődíjét. Az Egy új élet reménye című, eddig nem publikált fotón egy férfi látható, amint a sötétség leple alatt kisbabájával épp átbújni készül a gyorstelepítésű drótakadály alatt. A múlt év legjobb sajtófotójának választott fénykép 2015. augusztus 28-án éjszaka készült Röszkénél. A zsűri elnöke, Francis Kohn, az AFP francia hírügynökség fotóigazgatója szerint a fődíjas kép egyszerűségénél fogva nagy hatású. „A maga egyszerűségében, főleg a szögesdrót szimbóluma által juttatja kifejezésre erejét” - mondta. Szerinte már az előválogatásnál tudták, hogy egy jelentős fotóról van szó. Warren Richardson saját elmondása szerint csak a Hold fényét használhatta a felvételhez. így fogalmazott: „Nem lehetett vakuzni, mialatt a rendőrök ezeket az embereket keresték, mert akkor elárultam volna őket”. A 47 éves szabadúszó fotós már ötödik éve él Budapesten - írta a British Journal of Photography. A díjnyertes felvétel akkor készült, amikor már öt napja táborozott a határon. „Érkezett egy nagyjából 200 emberből álló csoport, a kerítés vonalával párhuzamosan, a fák alatt haladtak. Előbb nőket és gyerekeket, majd apákat és öregeket Warren Richardson csak a Hold fényét használta (Fulöp Ildikó felvétele) küldtek előre. Már vagy öt órája voltam a csoporttal, egész éjjel macska-egér harcot vívtunk a rendőrökkel. Amikor a kép készült, már teljesen kimerültem” - mesélte az angol lapnak. A négy fő hírkategória nyertes képei között a menekültek és a Szíriái háború témája dominált. A győztes képek közül egy-egy Leszbosz görög szigetének partvidékén, egy szíriai kórházban és Damaszkusz egy lebombázott külvárosában készült. Mauricio Lima veterán brazil fotós a The New York Times megbízásából dolgozott, amikor kategóriagyőztes képét készítette. A fotó az Iszlám Állam egy katonáját ábrázolja, akit egész testére kiterjedő égési sérülésekkel kezel egy kurd orvos egy szíriai kórházban, a háttérben a Kurd Munkáspárt vezetőjének arcképe látható egy óriásposzteren. Szergej Ponomarjov orosz fotós szintén a The New York Timesnak dolgozott díjnyertes sorozatán, mely a Leszbosz szigetére érkező mig- ránsok európai országokon át vezető útját kísérte végig. A hírkategóriák további díjazott képei az augusztusi tiencsini robbanást, az áprilisi nepáli földrengést, az azt követő lavinát, mely az Everest alaptáborára zúdult, a Charlie Hebdo elleni terror- támadás utáni tüntetéseket, valamint erőszakos hondu- rasi bandákat ábrázolnak. A zsűri 21 ország 41 fotográfusát díjazta nyolc kategóriában, a versenyen 128 ország 5775 fotósa indult csaknem 83 ezer képpel. (MTI) MP160062
