Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-19 / 41. szám, péntek
2 I KÖZÉLET 2016. február 19. | www.ujszo.com Tájkép választások előtt Mi olvasható ki és mi nem a közvélemény-kutatásokból? Hogyan kell értelmezni a felméréseket? MÓZES SZABOLCS Visszaesett a Smer, az SNS már biztos bejutó, akár kilenc párt is mandátumot szerezhet. Mit mutatnak a középtávú trendek, mi olvasható ki a közvéleménykutatásokból? A választások előtti két hétben tilos közzétenni új felméréseket, ennek apropóján csata előtti tájképként összeszedtük, hogyan alakult a pártok támogatottsága az elmúlt bő fél évben. Szlovákiában több tucat cég készít közvélemény-kutatásokat, ám rendszeresen csak három ügynökség - a Focus, a Polis és az MVK - szokott politikai jellegű felméréseket gyártani és ezek eredményeit nyilvánosságra hozni. Közülük az első kettő gyakorlatilag havonta, az MVK ad hoc, így összeállításunkban a Polis és a Focus adataiból indultunk ki. A választások közeledtével több kisebb ügynökség is előrukkol saját mérésekkel, ám ezek nemritkán furcsa adatokat produkálnak (az egyik a TIP-nek mér kétszer többet, mint a többiek, a másik az SDKÚ-t löki 5% fölé...), felvetve a gyanút, hogy rendelésre készülnek. Ezek a kutatások azért sem nagyon használhatók, mert nincs összevetési lehetőség: a felméréseknél ugyanis sokszor nem az aktuális „csoportkép” a lényeges, hanem a trend. Ha egymás mellé rakunk többhavi kimutatást, kirajzolódhat az egyes pártok fejlődési íve. A felmérések egy másik sajátossága, amit az elemzők is ritkán szoktak hangsúlyozni - mert ezzel végképp összezavarnák a laikus hírfogyasztót -, hogy a konkrét, százalékban kifejezett támogatottságnál sokkal precízebben mérik azt a sávot, amelyben egy-egy párt népszerűsége található. Ezért mondta pédául a napokban Ján Baránek, a Polis vezetője az MKP 4%-os eredményével kapcsolatban: „ez annyit jelent, mint a korábbi 5,3%”. A kutatás ugyanis azt mutatja ki, hogy az adott párt népszerűsége 2,5-5,4% között van (MKP, az aktuális Polis-mérésben), és ennek középértéke a 4,0%. Kire szavazna, ha most tartanák a választásokat? - ezt a kérdést szokták feltenni a felmérések során. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert sokan tévesen úgy olvassák a kutatásokat, mintha azok a választás eredményét jósolnák. Egy-egy felmérés nem arra ad választ, mi lesz március 5-én, hanem hogy aktuálisan, az adatrögzítés időpontjában milyen volt a pártok támogatottsága. Ettől függetlenül tény: a releváns ügynökségek is félre szokták mérni néhány párt támogatottságát (már ha a közvetlenül a voksolás előtt készült kutatásokat vagy az exitpollokat nézzük). 2010- ben és 2012-ben a Smert mérték jelentősen alul, a 90-es években a HZDS-t, az előző évtizedben pedig az SDKÚ- nak is rendre kevesebbet jósoltak, mint amennyit végül elért. Ennek magyarázata egyrészt az ún. rejtőzködő szavazókban, másrészt az utolsó pillanatban döntőkben keresendő. Utóbbiakat főleg a nagy pártok szokták magukhoz szívni. Smer Korai volt a finis a kormánypártnál. Agörbéből látszik, hogy a menekültválság meglovagolásával már tavaly ősszel csúcsra futtatták magukat Ficóék, majd kifulladtak. Két nagy kérdés maradt: tovább csökken-e a Smer támogatottsága a választásokig, illetve hogy a kutatásokhoz képest milyen eredményt fognak elérni. 2010-ben és 2012-ben is sokkal jobban teljesítettek a vártnál, a 2014-es EP-választáson viszont rosszabbul. Sieť: Az elmúlt fél évben a jobboldal vezető erejévé váltak Pro- cházkáék, támogatottságuk közelíti a 15%-ot. A Siettyel kapcsolatban is két kérdés fogalmazódik meg: új pártként mennyire lesznek képesek transzformálni a virtuális népszerűséget vok- sokra, illetve hogy sikerül-e a korai SDKÚ mintájára a finisben begyűjteniük az elégedetlen és az utolsó pillanatig hezitáló jobboldali szavazók támogatását. Ha igen, 15% fölé is nőhetnek. SNS: Feltámadtak, majd nem omlottak össze. Olyannyira nem, hogy az utóbbi két hónapban növekvő tendenciát mutat a párt támogatottsága, lassan a 10%-os határhoz közelítenek. Mindezt úgy, hogy az amúgy politikai kezdő Andrej Dankón kívül nincs más arca a pártnak, és semmilyen téma sem köthető hozzájuk. Március 5-e után az SNS lehet Robert Fico Jolly Jokeré. Híd: egyszer kicsit több, másszor egy picit kevesebb, de gyakorlatilag 2010 óta ugyanabban a 6-9 százalék közötti sávban mozog a párt támogatottsága - írtuk fél éve, most pedig csak megismételni tudjuk magunkat. Bugáréknál ősszel lefelé mutatott a támogatottság tendenciája, ezt sikerült megállítaniuk, ám a Híd politikusai által remélt két számjegyű eredmény egyelőre nagyon távoli álomnak tűnik. MKP: a párt támogatottságáról ugyanaz mondható el, mint a Hídéról: az utóbbi 4-5 évben nagyon stabil, ám mivel a 3,5-5 százalék közötti sávban mozog, több kellene Berényiéknek, akik az alacsony részvételben bízhatnak. A számok alapján - a többi jobboldali párthoz hasonlóan - az MKP sem tudta kihasználni a menekültválságot az erősödésre. A Focusnál ismételten mért 4% alatti érték intő jel lehet Berényiék számára. KDH: Figeľék fellélegezhetnek, az eredmények alapján már januárban elérték a mélypontot, ahonnan sikerült egy kicsit elrugaszkodniuk. Az örök 8%-os pártnál ugyanis a csökkenő népszerűség miatt megkongatták a vészharangot. Ha a trend folytatódott volna, küszöb alatt végzik. Ennek ugyan minimális az esélye, a nagyon stabil választói bázis miatt. Az viszont biztosnak tűnik, hogy a 2012-es eredményt nem fogják tudni hozni. SaS: Az MKP-hoz hasonlóan nehéz órákat fognak átélni március 5-én este Sulíkék. Az MKP-tól eltérően két dologban bízhatnak: a mérések őket inkább 5% fölött láttatják, és ami fontosabb, szlovák pártként sokkal nagyobb a merítésük. Ami ellenük szól: a kevésbé stabil választói bázis, valamint az erősebb konkurencia. Választóik egy része az utolsó pillanatban Pro- cházkáékhoz is átugorhat, ahol biztonságban látná voksát. OĽaNO-NOVA: Az egyik legnagyobb bukta. Nyáron 10%-ot reméltek, majd a koalíció mögül is ki kellett farolni, papíron csak egy pártként indul az OLaNO és a NOVA közös projektje. Rájuk is ugyanaz érvényes, minta KDH-ra: a januári mélypont után úgy tűnik, felpattantak, de mérget még nem vennénk rá, hogy meg- ugorják az 5%-os küszöböt. A friss eredmények alapján Robert Fico Matovič elleni támadása még segíthetett is nekik. VII. VIII. IX. x. XI. XII. I. II. Sme rodina - Boris Kollár: Nehéz eldönteni, hogy viccpárt vagy protestpárt, ám izmosodik. A multimilliomos Kollár talán kicsit későn lépett színre. A tendencia növekvő, ám két hét múlva még nem ér 5% fölé. És ez csak a felmérések során deklarált támogatás: a Kollár-féle viccpártokat támogató protestszavazók ugyanis a választásokon sokkal kisebb arányban mennek el voksolni, minta „hagyományos" választók.
