Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-18 / 40. szám, csütörtök

8 I VÉLEMÉNY 2016. február 18.1 www.ujszo.com Mondd, te miért választanál? PETŐCZKÁLMÁN Muszáj elmenni választani, ál­lampolgári kötelesség - üze­nik a különböző civil és ma­gánkezdeményezések szava­zásra serkentő felhívásai. Egy szlovák napilap kommentáto­ra például szimplán gyávának, kép­mutatónak, hazugnak és alibistának nevezi azokat, akik a választás nap­ján otthon maradnak. írásában leszö­gezi: olyan nincs, hogy ne lenne kit választani. És ha mégis van? Vagyis hogy nincs? És talán a választópolgár a hibás, ha nincs? Sokan nem pusztán egy pártra vagy személyre szeretnének szavazni, ha­nem magasztosabb célokért, ügye­kért érvényesítenék a voksukat. Nagy horderejű, sorsdöntő ügyek, kiélezett helyzetek szoktak általában a szava- zóumához vonzani kritikus mennyiségű választót. Vannak most ilyen ügyek? Hogyne lennének! A kérdés csak az, hogy a politikai pár­tok képesek-e azokat világosan meg­fogalmazni, közérthetően tematizálni és hitelesen képviselni. A három legfontosabb kérdés sze­rintem a következő: Kell-e nekünk még az Európai Unió, hibáival együtt is? Rákfenének tartjuk-e a gátlásta­lan, államilag szervezett korrupciót, és leszámolnánk vele? Szeretnénk alapvető pozitív változást elérni a po­litikában, társadalomban, több sza­badságot, tiszteletet és méltóságot ki­követelni magunknak, kívánjuk a kormányváltást? Én azt látom, hogy a pártok a fenti kérdésekre adandó válaszokat elmaszatolják, nem képe­sek populizmusmentesen szembe­nézni velük, vagy hiteltelen a mon­danivalójuk az eddigi tetteik tükré­ben. De lehet, hogy én értelmezem félre a dolgokat, és különcködés az egész dilemmám. Úgy vélem, sok embernek nincs elég mérvadó információja. Ez akkor is igaz, ha a legtöbb ellenzéki párt vá­lasztási programját - a két magyar pártot beleértve - ezúttal részletesen ■és magas szakmai színvonalon dol­gozták ki. Megkockáztatom, hogy sok választópolgárnak a kellő mű­veltsége sincs meg a felelősségteljes választáshoz. Többszörösen aláhú­zom, hogy ez a megállapítás nem pe­joratív, lesajnáló módon értendő. Egyszerűen a demokrácia és a jogál­lam szabályait, a demokratikus poli­tikai kultúra értékeit tanulni kell, nem megvilágosodás útján sajátítja el őket az ember. Demokrácianevelés, ál­lampolgári nevelés pedig nálunk nincs, vagy csak ímmel-ámmal, itt- ott, rendszertelenül. Nem véletlenül olyan alacsony a fiatalok körében a választási hajlandóság. Pedig mo­dem demokráciát demokrata érzel­mű, felvilágosult emberek nélkül építeni kutya nehéz. A szlovákiai magyarral mindig azt próbálták elhitetni, hogy a választás célja nem más, mint hogy minél több magyar képviselőt juttasson be a par­lamentbe. Ez a cél így önmagában az embereket már nem hozza lázba. Csak az első két-három szabad választás­nál serkentette őket arra, hogy lénye­gesen nagyobb arányban járuljanak az urnákhoz, mint a szlovákok. A helyzet megváltozott. Meggyőződé­sem, hogy a magyar választópolgár ugyanazokkal az alapvető dilem­mákkal szembesül, mint a szlovák. Mindnyájan egy politikai pocsolyá­ban küszködünk a jobb jövőért. A választás nem kötelesség, a vá­lasztás emberi jog. Szilárd demokrá­ciákban általában nincs végzetes kö­vetkezménye annak, ha nem élünk a jogunkkal. Mégis, most komoly a tét. Európa, Közép-Európa, ezen belül Szlovákia válaszút előtt áll. Szavazni el kell menni, főleg a fiatalok rész­vétele lenne nagyon fontos, hiszen az ő európai jövőjükről van szó. A szü­lők, nagyszülők feladata is, hogy meggyőzzék őket. Nem kényszerít­ve, kézen fogva és vezetve a fiatal fel­nőtt gyereket, unokát. A választás tit­kos és szabad. Valamelyik listán csak van legalább négy hiteles jelölt, akit be lehet karikázni. A szerző a Szlovák Helsinki Bi­zottság elnöke OLVASÓI LEVELEK Ki meri a magyarok érdekeit képviselni? Iskoláinkat szüntelenül el akaiják venni. Néhány évtizede magasztos „integráció” néven sikerült is meg­szüntetni több magyar kisiskolát. Majd „alternatív” módszerrel pró­bálták megszüntetni a magyar nyelvű tanítást. A megmaradt kisiskolákat most „gazdasági” okokból igyekez­nek felszámolni. Ellenfeleink sike­resek voltak. Reményik Sándor sza­vaival „hagytátok, hogy gyermeke­tek az iskolában ne hallja szülője szavát”, ez jóvátehetetlen károkat okozott, felgyorsult az asszimiláció. A szocializmusban nem volt a ma­gyar érdekeknek képviselete, hacsak nem a Csemadok. Azt meg kioktat­ták, hogy az iskola az „szakmai do­log”, „ti kulturális szervezet vagy­tok”! Mondták, egy internacionalista párt csak a népek javát szolgálhatja, tehát a magyarokét is. Ki kellett vol­na állnunk a költő szavai mellett: De nincsen, aki közietek e szent harcot ne állaná. Ehhez Isten mindannyi­toknak vitathatatlan jogot ád: Ne hagyjátok a templomok a templomot s az iskolát! A templomainkkal kap­csolatosan nem lappang semmi ve­szély? A jöttmentnek is van joga Is­tenéhez apái módján és nyelvén fo­hászkodnia, mi meddig fogjuk halla­ni Isten igéjét magyarul?! Máris til­takozhatna valaki: „az szakmai do­log”, „azt az egyház irányítja”. Igen, de mégiscsak mi járunk templomba, tehát kell, hogy legyen jogos bele­szólásunk. Ha bevezetnek valami­lyen „alternatív” módszert, például egyelőre csak az egyházi nagy ünne­peken két- vagy háromnyelvű szer­tartást az eddigi magyar helyett, ak­kor már a Miatyánkot sem mondhat­juk a szüléink nyelvén, és megfosz­tanak az ünnep teljességétől a saját templomunkban! Ha valaki azt gondolná, hogy ez ki­csiség, szóra sem érdemes, hisz egy hitbéli közösség vagyunk, elmondok egy esetet. A háború óta az éjféli mise az elesett magyar katonáinkért - hő­seinkért van felajánlva a templo­munkban. Nemrég bevezették a háromnyelvű szertartást, melyen fő­leg a pap és a kántor szólal meg. A kántor néhányszor latinul válaszolt, és természetesen magyar karácsonyi énekeket énekelt. A pap másnap azt mondta neki, nincs megelégedve a kántorkodásával, mert nem énekelt szlovákul, sem az éjféli misén, sem az ünnepi nagymisén. Két nap múlva állítólag az érseki hivatal „tudtával és áldásával” leváltotta a több mint öt­ven éve szolgáló kántort. A hívők közül sokan kiálltak a kántor mellett, levelet is írtak, hogy állítsák vissza a kántort, de hasztalanul. A következő kántort megfélemlíthették, vagy okulhatott a történtekből, mert már „alternatív” módon énekelnek az ünnepeken, természetesen a magyar hívők rovására. Az ismert szólást így is mondhatnánk: megverem a kán­tort, és a többiek elhallgatnak. Nyil­vánvaló, hogy kevésnek bizonyult a helyi kiállás a kántor mellett. Ki tud­ja, még mi mindent tartogatnak a tar­solyokban, azért a feltett kérdés ak­tuális: „ki meri a magyarok érdekeit képviselni válogatás nélkül?” Kicsi fehér templomotokba most minden erők tömörülnek. Kicsi fehér templom-padokba a holtak is mellé­tek ülnek. A nagyapáink, nagyanyá­ink, szemükbe biztatás vagy vád: Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát! Hamerlik Rudolf, Egyházfa-Pénteksúr Fico idegen tollai Sok háztartásban megörültek a kor­mány intézkedésének, hogy a gázdíj egy részét visszatérítik. Csakhogy az egésznek van egy komoly szépség- hibája: Fico kormányfő megint ide­gen toliakkal ékeskedik, a fogyasztó kárára is. Kampánystábja kissé mel­lélőtt vagy szándékosan úgy hívta életre az újabb „népjóléti” csomagot, hogy tulajdonképpen a gázmüveket támogatja. Én is „kegyeltje” lettem ennek, és mellbe vágott a gazdasági tárca pénzesutalványhoz mellékelt levele: „a kezében tartja a kormány hozzájárulásárajogosító pénzesutal­ványt” (eredetiben* nárok na prísp­evok vlády). Fico ezzel színt vallott, nem a gázművek (gázfickók) csilla­gászati nyereségéből jótékonykodik, ami érthető lenne, hanem mind­annyiunk, az adófizetők pénzéből. A gázfickók pedig csak tartsák meg a csillagászati profitot, elfér az a Ba­hamákon vagy más Karib-szigeteki bankban. Ilyen otromba szemfény­vesztést és szemtelenséget is csak itt lehet lenyeletni az adófizetőkkel. Kedves választópolgár, rajtad múlik, meddig. Palágyi Lajos, Albár FIGYELŐ Kolozsvár: nem a kétnyelvűségre A Kolozs megyei törvényszék elutasította a Minority Rights egyesület kérését, hogy kerülje­nek ki többnyelvű helységnév­táblák Kolozsvár határába. Ko­rábban egy holland emberi jogi alapítvány azonos keresete alap­ján ugyanez a törvényszék a többnyelvű táblák kihelyezésére kötelezte a polgármesteri hiva­talt, a másodfokon eljáró bíróság azonban úgy vélte, a holland ala­pítvány nem jogosult arra, hogy a kolozsvári magyarok nevében pereskedjék. Ezért kezdődött újra a per egy kolozsvári egyesület nevében. Szőcs Sándor ügyvéd, a Minority Rights egyesület elnöke igazságtalannak tartja az ítéletet, és fellebbeznek ellene a köz- igazgatási törvényre hivatkozva. Az 1992-es népszámlálás adatai alapján kell megvizsgálni, hogy egy kisebbség aránya meghalad­ja-e a 20%-ot, s akkor Kolozsvá­ron meghaladta, jelenleg azon­ban már csak 16%. (MTI) FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS A Šanca-Esély párt valós képviseletet kínál Dél- Szlovákiának Rengeteg emberrel talál­koztam és beszélgettem az utóbbi időben. Az emberek elégedetlenek, csalódottak. Az ország nem fejlődik, hatalmas a korrupció. Az ország vezetése nem tett azért, hogy az igazságszolgál­tatás a társadalom elvá­rásai szerint működjön. A kialakult helyzetért nem lehet a port csak a Smer- en elverni, ezért „ kollek­tív felelősség „ terheli az összes eddigi kormányt. Új emberekre van szük­ség a régiek helyett a politikában. Csak az új arcok hozhatnak pozitív változást. Helyet kell hogy kapjanak a politiká­ban az újonnan érkezők. A szlovákiai magyarokat legjobban a magas mun­kanélküliség nyomaszt­ja. Ennek köszönhetően alacsony az életszínvo­nal, az egészségi álla­potunk a legrosszabbak közé tartozik az unió­ban. A magyar iskolai oktatás színvonaláról is sokat beszélhetnénk. Dél- Szlovákia megélhe­tését a múltban a me­zőgazdaság biztosította. Az élelmiszeripart is a magas színvonalú feldol­gozásjellemezte. Az ága­zatban még 1990-ben is több mint 360 ezer ember dolgozott. Szlová­kiában a mezőgazdaság­ban jelenleg kevesebb mint 50 ezren dolgoznak. A mezőgazdaság leépí­tésének köszönhetően a vidék nem fejlődött, az életminőség csökkent. Az eddigi kormányok nem dolgozták ki a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hosz- szú távú koncepcióját. Kevés a beruházás, hiányoznak az innováci­ókra és a korszerűsítés­re szánt befektetések. A szlovák mezőgazdaság teljesítménydeficites, az agro-ökológiai potenciál kb. 30 százalékát hasz­náljuk ki. A területfüggő uniós támogatásnak köszönhetően a növény­termesztésjövedelme­ző, az állattenyésztés pedig veszteséges. Ha ránk szavaznak, mi megváltoztatjuk a szlovák agrárgazdaság szerkezetét, az uniós tá­mogatási rendszert úgy, hogy nőjön a termelés hatékonysága, és helyre­álljon a növénytermesz­tés és az állattenyésztés egyensúlya. Kb. 60 ezer munkahelyet teremtünk Dél- Szlovákiában. Szavazzunk a változásra, szavazzunk egy új pártra! Szolgáltató: Šanca, Jozefská 19,81106 Bratislava, IČO: 42418038. Megrendelő: Šanca, Jozefská 19,81106 Bratislava, IČO: 42418038., Prešovská 43 MP160127

Next

/
Thumbnails
Contents