Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-18 / 40. szám, csütörtök
6 KÜLFÖLD 2016. február 18. | www.ujszo.com RÖVIDEN Párizs: május 26-ig rendkívüli állapot Jacenyuk túlélte a szavazást Nem kapta meg a kellő támogatást az ukrán kormány elleni bizalmatlansági indítvány Párizs. További 3 hónappal meghosszabbította a francia parlament a február 26-ig érvényben lévő rendkívüli állapotot, amelyet a kormány a „valaha tapasztalt legmagasabb terrorfenyegetettséggel” indokolt. A szenátus már február 9-én jelentős többséggel elfogadta a törvénytervezetet, így azt a parlament elfogadottnak tekinti. Francois Hollandé államfő a november 13-ai 130 áldozatot követelő párizsi merényletek éjszakáján hirdette ki a rendkívüli állapotot, amely 12 napon túl csak törvénnyel hosszabbítható meg. (MTI) F-22-es Raptorok Dél-Koreában Szöul. Az Egyesült Államok erődemonstráció gyanánt F-22 Raptor típusú vadászrepülőket küldött tegnap Dél-Koreába. A radaron csak nehezen észlelhető négy vadászbombázó a Dél- Korea északnyugati részén található légi támaszponton szállt le - közölték az ázsiai államban állomásozó amerikai erők (US- FK). „A művelet az amerikai- dél-koreai szövetség erejét hivatott megmutatni” - mondta az USFK képviseletében Terrence O'Shaughnessy. Washington a másfél héttel ezelőtt lezajlott észak-koreai rakétatesztre reagált a gyakorlatozással. (MTI) Eljárás Nicolas Sarkozy ellen Párizs. Eljárást indított a párizsi ügyészség Nicolas Sarkozy ellen a 2012-es elnökválasztási kampányának törvénytelen finanszírozása miatt, amiért a volt államfő többet költött el a megengedettnél a kampányban - közölte a vádhatóság. Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat, miután egy sajtóbeli leplezést követően Jérome Lav- rilleux, a volt államfő kampányának helyettes vezetője elismerte: Sarkozy kampányának túlköltekezését a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion hamis számláival és dupla könyveléssel próbálta meg fedezni a párt. (MTI) Kínai rakóták egy vitatott szigeten Peking. A tajvani védelmi tárca tegnap megerősítette, hogy Kína föld-levegő rakétaütegeket telepített a közigazgatása alá tartozó, de Vietnam által is követelt egyik dél-kínai-tengeri szigetre. A légvédelmi rakétarendszer 200 km hatótávolságú, ütegenként 8 indítóállomása egyszerre 32 rakétát képes elindítani. A Kínai Népköztársaság és Tajvan (Kínai Köztársaság) ugyanazon történelmi alapokon Kína részének tartja a Hszisa/Paracel szigeteket, amelyek 1974-ben a délvietnami erőkkel folytatott egyik tengeri összecsapás eredményeképpen teljesen kínai felügyelet alá kerültek. Az US A nagy figyelemmel kíséri az ügyet. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Mégsem kapott elegendő szavazatot kedden az ukrán parlamentben az Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök kormánya elleni bizalmatlansági indítvány. Julija Timosenko volt ukrán kormányfő bejelentette, az általa vezetett Haza párt kiláp a kormánykoalíciábál. A Jacenyuk-kabinet elleni kedd esti bizalmatlansági indítványt csak 194 képviselő támogatta. A kormány menesztéséhez legalább 226 szavazatra lett volna szükség a 450 fős törvényhozásban. Az ukrán alkotmány értelmében egy ülésszakon belül csak egyszer lehet a kormánnyal szembeni bizalmatlanságról szavazni a parlamentben, eszerint őszig már nem tűzhető újra napirendre ilyen tartalmú indítvány. Néhány perccel ezt megelőzően viszont a törvényhozás 247 szavazattal elfogadta azt a határozatot, amelyben elégedetlenségét fejezte ki a kormány munkájával. Julija Timosenko exkormányfő hátat fordít a kormánykoalíciónak (TASR/ap) A parlamenti bizalmi szavazás előtt Petro Porosenko elnök lemondásra szólította fel Jacenyukot, valamint Viktor Sokin főügyészt. Utóbbi be is nyújtotta lemondását, ezt azonban a főügyészség hivatalosan még nem erősítette meg. Az államfő szóvivőjének közlése szerint Porosenko annak érdekében szólította fel lemondásra a két tisztségviselőt, hogy „helyreállítsák a hatalom iráni bizalmat” az országban. Az elnök rámutatott arra, hogy a hivatalban lévő kabinet elvesztette a kormánykoalíció támogatását. Egy új kormánynak ugyanakkor a jelenlegi kormánykoalíción kell alapulnia, mivel az országnak nincs ideje új választásokat tartania - hangsúlyozta az elnök szóvivője. A parlament és a kormány közötti mostani válságot Ukrajnában az robbantotta ki, hogy Ajvarasz Abramavicsusz gazdasági miniszter február elején bejelentette lemondási szándékát. Döntését azzal indokolta, hogy az államfő mögött álló parlamenti frakcióból nyomást gyakoroltak rá kétes személyek kinevezése érdekében a tárcánál, illetve állami vállalatok vezetésében, továbbá gátolták a reformokat. Julija Timosenko volt ukrán kormányfő tegnap bejelentette, hogy az általa vezetett Haza (Batykivscsina) párt kilép a kormánykoalícióból. A döntést a képviselőcsoport azután hozta meg, hogy nem sikerült a törvényhozásnak menesztenie Jacenyuk miniszterelnököt és kormányát. A 19 tagú Haza frakció kilépésével még nem omlik össze a kormánykoalíció, a bennmaradó 3 pártnak, a Porosenko ukrán elnök mögötti tömörülésnek, a Jacenyuk vezette Népi Frontnak és a lembergi polgármester Önsegély (Szamopo- mics) nevű pártjának jelenleg megvan a többsége, 243 képviselőjük van a 450 fős parlamentben. EU-csúcs a migránsokról Orbán Moszkvában járt „Elégedettek vagyunk kapcsolatunk jellegével és minőségével, függetlenül az ismert problémáktól és az áruforgalom csökkenésétől" - mondta Vlagyimir Putyin, aki tegnap fogadta Orbán Viktor magyar kormányfőt. Moszkva. Tavalyi meghívásra utazott Orbán Viktor Moszkvába. A négyszemközti megbeszélések eredményeként kiderült, folytatódik a paksi atomerőmű bővítése, ami Putyin elnök szerint több ezer munkahelyet teremt, és erősíti Magyarország energetikai függetlenségét. Külön kiemelte, hogy a 12 milliárd eu- rós beruházás 80 százalékát a szerződésnek megfelelően az orosz fél hitellel biztosítja. Elemzők szerint a gazdaságilag megingott Oroszországnak talán már a paksi, 10 milliárd eurós hitel sem kényelmes. A magyar miniszterelnök egyenesen az évszázad üzletének nevezte a paksi bővítést. „Talán szerénytelenül hangzik, de azt mondhatjuk, hogy ami jó a kapcsolatunkban, arról mi tehetünk, ami nem jó, arról pedig nem” - mondta Orbán. A Gazprom pedig 2019 végéig meghosszabbította a szerződést a gázszállításra. A két fél hangsúlyozta, hogy az orosz-magyar kétoldalú együttműködés kulcsfontosságú területe az energetikai ágazat. Egészében a magyar energiafogyasztásban a nyersolaj háromnegyede, illetve a földgáz kétharmada orosz importból származik. A Putyin-Orbán találkozóra készített dokumentumokban szó van a magyar vállalatok részvételéről a 2018-as oroszországi futball- világbajnokságra készülő infrastrukturális beruházásokban. Állítólag bizalmasan kezelt napirendi pont a magyar helikopterpark frissítése orosz gépekkel - e lépést az USA garantáltan rosszallná. (MTI, NOL, index) Törökország: szárazföldi hadművelet? Törökország, Szaúd-Arábia és néhány európai szövetségese szárazföldi hadműveletet szeretne végrehajtani Szíriában - nyilatkozta Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter. Ankara. A török külügyminiszter kifejtette: az Egyesült Államok vezette terrorizmusellenes koalíció még nem jutott megegyezésre, valamint a beavatkozás részletes stratégiájáról sem folytattak még komoly vitát. „Néhány ország, mint Szaúd- Arábia vagy egyes nyugat-európai államok, hozzánk hasonlóan szükségesnek tartják a szárazföldi katonai akciót Szíriában. Ám ezt egymagában elvárni Szaúd-Arábiától, Törökországtól vagy Katartól sem nem helyes, sem nem reális” - mondta a politikus. Cavusoglu hozzátette: ha ilyen lépésre kerülne sor, akkor azt közösen kell végrehajtani, akár csak a légitámadásokat. Hangsúlyozta: természetesen lesznek légi csapások, de a szárazföldi harc is szükséges, mivel az Iszlám Államot nem lehet elpusztítani vagy megállítani pusztán légitámadásokkal. Az orosz légitámadásoknak köszönhetően a szír kormányerők 25 km-re megközelítették a török határt, és mivel az Ankara által ellenséges lázadóknak tekintett kurd fegyveresek is újabb területeket szereztek, sürgőssé vált a beavatkozás igénye. Ankara nem nézi jó szemmel a kurdok katonai sikereit Irakban és Szíriában, mert attól tart, hogy határai mentén egy egységes kurd nemzet jöhet létre, amelyet nemzet- biztonsági kockázatnak tart különösen annak fényében, hogy délkeleti tartományaiban rengeteg kurd nemzetiségű lakos él. A Perzsa-öböl országai, köztük Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, készek Brüsszel. Ma 11 uniós vezető ül asztalhoz Brüsszelben Ahmet Davutoglu török kormányfővel, hogy további menekültek önkéntes befogadásáról egyeztessenek Törökországból. A tárgyalás fő témája a Törökországban élő szíriai menekültek letelepítése - közölte Mina Andreeva, az Európai Bizottság szóvivője. „A kezdeményezés célja egy önkéntes, humanitárius befogadási rendszer megvalósítása, így a menekültek jogszerűen juthatnának el Európába, és részt vállalnánk a partnerünkre, Törökországra nehezedő felelősségből a menekültválság kezelésében” - mondta Andreeva. Nikosz Kszida- kisz görög külügyminiszter-helyettes közölte, a 11 EU-s vezető azt is megvitatja, miért halad lassan annak a 160 ezer, Olasz- és Görögországban regisztrált menekültnek a szétosztása. A ma kezdődő EU-csúcson választani kell az uniós-török akcióSzírterületet lőnek a törökök (Tasr/ap) szárazföldi csapatokat küldeni az Iszlám Állam ellen Szíriába a nemzetközi koalíció tagjaiként, ha továbbra is az Egyesült Államoké a vezető szerep. (MTI) terv és Görögország északi határának lezárása között - mondta Angela Merkel. Az európai uniós tagállamok közös célja az EU-ba érkező menekültek számának érezhető és tartós csökkentése, a vita arról szól, hogy miként kell ezt a célt elérni - mondta a német kancellár az EU-csúcstalálkozón képviselendő német álláspontot ismertetve. Szerinte meg kell vizsgálni, érdemes-e haladni tovább az Európai Unió és Törökország közös akcióterve által kijelölt úton a menekülést kiváltó okok kezelése és a migráció visszaszorítása felé, vagy „máris fel kell adni” e törekvéseket, és le kell zárni a görög-macedón, illetve a görög-bolgár határt. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint Görögország kizárása a schengeni övezetből semmit nem oldana meg, „ettől nem szűnne meg a szíriai háború, Európa nem szűnne meg vonzónak lenni a migránsok előtt, és ez nem lenne európai megoldás.” (MTI) Magyarellenes román törvény Bukarest. Hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánította a kisebbségi nyelvek közigazgatási használatát betiltó törvényjavaslatot a román képviselőház, miután a házszabályban megszabott határidőn belül a tervezetet nem tűzték napirendre - a kérdésben a szenátusé lesz a döntő szó. A ma- gyarellenességéről elhíresült Bogdan Diaconu képviselő tervezete megtiltaná a romániai közintézményeknek, állami hatóságoknak és önkormányzatoknak, hogy a román nyelven kívül bármilyen más nyelven kommunikáljanak, szóban vagy írásban. Előírná, hogy a települési vagy megyei képviselő-testületek üléseit kizárólag románul tartsák, hivatalos tolmácsolást biztosítva az „idegen meghívottaknak és a román állampolgársággal nem rendelkezőknek”. (MTI)
