Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-18 / 40. szám, csütörtök
2 KOZELET 2016. február 18. I www.ujszo.com Felébredt a tanárok szakszervezete Ön miért megy el választani? Hajos Krisztián automatizációs mérnök Ha alkalmam adódik rá - amit csak az akadályozhat meg, ha üzleti úton leszek, külföldön -, akkor részt veszek a választásokon. Fontosnak tartom, hogy véleményt nyilvánítsak a hazai politikával kapcsolatban, hogy támogassam azt a pártot, akinek a programját szimpatikusnak találom. Fontos, hogy tegyünk valamit a változás érdekében. Mindenkit arra bíztatok, hogy márciusban menjen el szavazni. Jaroslav Spišiak volt országos rendőrfőkapitány Egészen biztos, hogy részt veszek a parlamenti választásokon, mindig is részt vettem, mert a választás lehetősége számomra nem jog, hanem kötelesség. Minden választás előtt átolvasom a pártok programját, s mérlegelem, hogy reális, kivitelezhető programpontokat tartalmaz-e, vagy csak jelszavakat. Ez alapján döntöttem el idén is, kire fogok szavazni. {szk, dem) VÁLASZTÁSI HÍREK Az MKDSZ „politikai alibiz- musnak” tartja, hogy az MKP még tavaly év végén tárgyalni hívta őket, reagált a párt A. Szabó László MKP- alelnök nyilatkozatára. Az MKDSZ elismeri, hogy tárgyaltak, de a párt szerint az MKP megalázó feltételeket szabott. A. Szabó László lapunk interjújára reagálva arra mutatott rá, az MKP nem zárkózott el az MKDSZ-szel való együttműködéstől. (szalzo) ♦♦♦ Továbbra is kitart a kötelező kvóták elutasítása mellett az MKP, közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Forró Krisztián, a párt kampányfőnöke. Forró kitért rá, hogy szerinte Bugár Béla, a Híd elnöke elbagatellizálja a menekültválság ügyét, miközben az MKP petíciója jelzi, a dél-szlovákiaiak valós veszélyként tekintenek a menekültáradatra. (szalzo) ♦♦♦ A különösen súlyos bűncselekményekért elítélt személyek is szavazhassanak, javasolja Jana Dubovcová emberi jogi biztos. Az ombudsman egy elítélt kérésére megvizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy az elítéltnek járna a szavazójog, ezért az Alkotmánybíróságnál kérjogorvoslatot. (TASR) IBOS EMESE Pozsony. A pedagógusszakszervezet összegezte követeléseit, melyek teljesítését az új kormánytól várja. Közben az egyetemi oktatók folytatják a sztrájkot, már 18 felsőoktatási intézmény 443 oktatója csatlakozott a munkabeszüntetéshez. Közös nyilatkozatban foglalták össze követeléseiket oktatásügyi szervezetek és az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezete. Azt szeretnék, hogy 2018-ra minden oktatási intézmény irányítási és finanszírozásijogköre kizárólag az oktatási tárca hatáskörébe tartozzon. Több pénzt kémek az ágazatnak és a pedagógusoknak. A szakszervezet szerint a kormánynak 2020-ra a hazai össztermék (GDP) legalább 6%-át kellene az oktatásügyre fordítania. Szeretnék, ha a következő választási ciklus végére a pedagógusbérek elérnék a más felsőfokú végzettségű alkalmazottak átlagkeresetének 80%- át. 2017-ben 25%-os, a következő években pedig évente további 10%-os béremelést követelnek. A kezdő egyetemi oktatók alapbérét az átlag- kereset 1,7-szeresére emelnék. GonDEMECS PÉTER Pozsony. A kormány tegnapi ülésén egyhangúlag megszavazta az D4- es és az R7-es megépítésére szolgáló PPP-projektet, Ján Počiatek közlekedési miniszter szerint kétség nem fér hozzá, hogy az összesen 60 kilométernyi útszakasz megépítése sokkal olcsóbb lesz a magántőke bevonásával finanszírozott projekttel. S bár Robert Fico második kormányzásának legnagyobb projektjéről van szó, a kabinet ülését követő sajtótájékoztatón a miniszterelnök nem jelent meg. „E mögött ne keressenek semmi különleges okot, mi foglalkoztunk a projekttel, ezért ülünk itt mi” - magyarázta Fico hiányzását Počiatek. A győztes konzorcium már márciusban nekiláthat a munkálatoknak. A projektet az R7-es gyorsforgalmi út megépítésével és a D4-es Pozsony- Récse irányába húzódó szakaszával fogj ák kezdeni, ennek befej ezése után építik meg az új Duna-hidat s a D4-es körgyűrű csatlakozását a Magyarország irányából húzódó D2-es autópályára. Az építkezés 1,2 milliárd euróba fog kerülni, az állam 30 éven át évi 56,72 millió eurót fog törleszteni a kivitelezésért, illetve az útszakasz karbantartásáért. Počiatek szerint a projekt jóváhagyásához kulcsfontosságú volt a pénzügyminisztérium által kidolgozott jelentés, amely egyértelműen kimondja, hogy a finanszírozás legelőnyösebb formája a PPP-projekt. Mindezt annak ellenére állítja, hogy a jelentés előkészítői nem adnak egyértelmű ajánlást a közlekedés- ügyi tárcának, mondván: nem ez volt a céljuk. „Akár tetszik valakinek, akár nem, előnyösebben ezt a projektet egyszerűen lehetetlen megvalósítani” - mondta Počiatek. A pénzügyminisztérium szakértői viszont egyértelműen kimondják, hogy néhány alternatívát fontolóra kellene venni. Például azt, nem volnaPavol Ondek ismertette a követeléseket doltak a nem pedagógiai alkalmazottakra is, a csoport tarifabérét évente frissítetnék, hogy az valóban a minimálbérnek feleljen meg. Sürgetik továbbá a felsőoktatás hosszú távú fejlesztési tervének kidolgozását, és évente 60 millió euróval emelnék az állami felsőoktatási intézmények működé-sére szánt összeget. „Azt szeretnénk, hogy a választások után alakuló új kormány prioritásként kee előnyösebb csak az R7-es gyors- forgalmi út megépítése. Ha a projekt a jelenlegi formájában valósul meg, felmerül a veszélye annak, hogy a körgyűrűt kevés autó fogja használni, mivel túl messze van Pozsony szélesebb külvárosától, ahova a legtöbb ember áramlik naponta munkába. Előfordulhat, hogy a D4-es csak a teherforgalmat fogja elterelni, ez viszont nem okoz nagy problémát a városnak. A fővárosi forgalmat ugyanis a munka miatt naponta beutazó emberek autói komplikálják. „Már most tudjuk, konkrét felmérések alapján, hogy a körgyűrűn a megnyitása utáni első napon 36 ezer autó fog áthaladni. Ezek nem kitalált, új autók, ezek a gépkocsik a fővárosi utakat fogják felszabadítani azzal, hogy a körgyűrűt fogják használni” - reagált tegnap Počiatek. A pénzügyminisztérium a közlekedésügyi tárcától kapott információk alapján nem tudta kiszámítani, milyen további előnyei és hátrányai lennének, ha az utakat csak két év múlva kezdenék építeni. A tárca ezért nem is adott egyértelmű ajánlást a projekt megvalósítására, ami „ Aká r tetsz ikvalakinek,akár nem, előnyösebben ezt a projektet egyszerűen lehetetlen megvalósítani." Ján Počiatek csak arra utal, hogy a szakértők is bizonytalanok. „A tanulmány célja nem volt egy egyértelmű ajánlás megfogalmazása” - összegezték a dokumentumban, megjegyezve, hogy egy ilyen ajánlást csak akkor lehetett volna kidolgozni, ha a közlekedési tárca más, alternatív megoldások lehetőségével is foglalkozik. Magyarán: túl kevés információt kaptak Počiatek embereitől arra, hogy konkrétabbak legyenek. zelje és végre megoldja az oktatásügy problémáit. Az új kabinet a kormányprogram megalkotásakor a nyilatkozatból induljon ki” - mondta Pavel Ondek, a szakszervezet elnöke, aki szerint reális követeléseket állítottak össze. A dokumentumot holnap eljutatják Juraj Draxler (Smer- jelölt) oktatási miniszternek és azoknak a pártoknak is, melyek átléphetik a parlamenti küszöböt. Milliók folynak el a közbeszerzésen Pozsony. Az Alliancia Fair- Play szerint az egészségügyi beszerzéseken keresztül folyik el a pénz az egészségügyből. Peter Kunder, a szervezet elemzője három olyan esetet mutatott be legújabb elemzésében, amelyek milliós nagyságrendű veszteséget jelenthetnek az ágazatnak, és egyben milliós nyereséget a résztvevő cégeknek. Az Operatíva Kft. gyógyászati anyagokkal kereskedik, alkalmazottainak átlagfizetése azonban nem az egészségügy bérszintjén mozog: a 18 alkalmazottal működő cégben a havi átlagfizetés 7670 euró. „Figyelembe véve, hogy egy kereskedelmi cégről van szó, amely adja-veszi az árut, szokatlan, hogy az átlagkereset a cégben magasabb, mint a kormányfő vagy a köztársasági elnök fizetése” -jelentette ki Kunder. A közbeszerzés ellenőrzése sem működik rendesen az egészségügyben az elemző szerint. Példa erre, hogy a Kelet- Szlovákiai Szívkórház a tervezettnél 20-szor drágábban vásárolt egy egészségügyi anyagot. A tervezett 30 eurós darabár helyett elfogadták az egyetlen ajánlattevő 5418 eurós árát. Az indoklás szerint azért, mert „ennek a terméknek a használata ugyan ritka, de előfordul”. Ezért az eredetileg tervezett 2,28 millió eurós közbeszerzés 21,83 milliós beszerzéssé változott. Hasonlóan pazarlóan bánt a közpénzzel a pozsonyi szívközpont is, itt az eredetileg tervezett ár helyett 47 százalékkal magasabbra „sikerült” a beszerzés. „A pazarlás pénzben kifejezve 2,4 millió eurót tesz ki” - mondta Kunder. (ipj) Vladimír Crmoman szerint van alapja a határozott fellépésnek, ugyanakkor a nyilatkozat nem lesz hatással a pedagógussztrájkra. „A sztrájkolok egyebek mellett azt szeretnék, hogy 2016-tól emelkedjenek a bérek” - magyarázta a Szlovák Pedagóguskamara elnöke és a Szlovák Pedagógusok Kezdeményezésének (ISU) tagja. Ráadásul a szakszervezet az ISU-val egyáltalán nem egyeztet. Közben az ISU adatai alapján országszerte már 18 felsőoktatási intézmény 53 kara csatlakozott a sztrájkhoz. Összesen 443 pedagógus és tudományos munkatárs sztrájkol. A tiltakozók különböző programokat, kerekasztal-beszélgetéseket, találkozókat szerveznek pedagógusoknak, diákoknak és a nyilvánosságnak. „Kivétel a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem (UPJŠ), melynek vezetése megtiltotta a sztrájkoló oktatóknak, hogy olyan akciókat szervezzenek az egyetem területén, melyek nem köthető szorosan az oktatói, kutatói munkához” - közölte Juraj Halas, az Egyetemi Oktatók Kezdeményezésének (IVU) tagja. „Egyetlen akció sem hiúsult meg, a rendezvényeket azért kötjük dékáni engedélyhez, hogy az egyetem vezetésének áttekintése legyen arról, mely tantermeket foglalják le a szervezők” - közölte Mária Hrehová, az UPJŠ szóvivője. A többség Kiskában bízik Pozsony. Továbbra is Andrej Kiska a legmegbízhatóbb a legfőbb közjogi méltóságok közül, derül ki a Focus felméréséből. Robert Fico kormányfőben csak az emberek harmada bízik. Melyik a legmegbízhatóbb közjogi méltóság?* Bízik benne Nem bízik benne Nem tudja Andrej Kiska 62,7 31,5 5,8 Robert Fico 35,2 59,7 5,1 Peter Pellegini 30,4 55,5 14,1 * adatok százalékban • Forrás: Focus A Focus közvélemény-kutató ügynökség a három legfőbb közjogi méltóság, a köztársasági elnök, a kormányfő és a parlament elnökének megbízhatóságát mérte 100 fős mintán. A lakosság többsége Andrej Kiskában bízik a leginkább, 16,7%-unknak teljes mértékben élvezi a bizalmát, további 46% pedig inkább megbízik az államfőben. Egyáltalán nem hisz neki 12,4%, további 19,1% pedig inkább nem hisz Kiskának. A legerősebb a Kiská- ba vetett bizalom tavaly júniusban volt, amikor még a lakosság 72%-a bízott benne. A bizalmi indexe októberre 60%-ra csökkent, majd újra emelkedett. Robert Fico bizalmi indexe viszont tavaly októberben volt a legmagasabb, amikor a lakosság 47%-a bízott benne, ez esett vissza 12 százalékponttal 35%-ra. Pellegrini bizalmi indexe Ficóét másolja: októberben 36%-on állt, ami mostanra 31 %-ra esett vissza, (ipj) Počiatek: nincs jobb út
