Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-17 / 39. szám, szerda
4 j KÜLFÖLD 2016. február 17. l www.ujszo.com RÖVIDEN Belgium: 10 toborzót fogtak el Brüsszel. Őrizetbe vett a belga rendőrség 10 szélsőségest Brüsszelben, mert azzal gyanúsítják őket, hogy az Iszlám Állam terrorszervezetnek toboroztak új tagokat. A belga szövetségi ügyészség szerint a hálózat közvetítésével számos radikális iszlamistának sikerült eljutnia Szíriába. Az ügyben folyó nyomozásnak nincs köze a 130 ember halálát okozó novemberi párizsi terrortámadásokhoz. A nyugat-európai országok közül a lakosság számához viszonyítva Belgiumból érkezett a legtöbb dzsihádista a Közel-Keletre. (MTI) Elhunyt a volt ENSZ-főtitkár New York/Kairó. Tegnap elhunyt Butrosz Butrosz-Gáli, az ENSZ volt főtitkára - jelentette be New Y okban a világszervezet biztonsági tanácsa. Az egyiptomi diplomata és politikus 94 évet élt; ő volt az ENSZ 6. főtitkára, a tisztséget 1992januárjától 1996 decemberéig töltötte be. Akkoriban sok bírálatot kapott, hogy a ruandai népirtás, az angolai polgárháború és a Szomáliái konfliktus idején sem lépett időben. Újraválasztását az Egyesült Államok vétózta meg, miután a politikus ellenezte a NATO-bom- bázásokat a boszniai háború idején. Az egyiptomi állami hír- ügynökség szerint a nemzetközi jogot végzett Gáli hazájában, az el-Gízai asz-Szalám kórházban halt meg, ahol medencecsonttöréssel kezelték. (MTI) Kreml: nem mi bombáztunk Moszkva. Határozottan visszautasította tegnap Moszkva azokat a vádakat, hogy orosz harci repülőgépek mértek légi csapásokat kórházakra, iskolákra és más civil célpontokra Szíriában, több polgári lakos halálát okozva. „Kategorikusan visszautasítjuk ezeket az állításokat” - közölte Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Pu- tyin orosz elnök szóvivője. Hétfőn az észak-szíriai Aleppó és Idlíb tartományokban legalább öt egészségügyi intézményt és két iskolát ért rakétacsapás, a támadásokban az ENSZ szerint közel 50 civil halt meg. (MTI) Durva vérveszteség a Boko Haramnak Yaoundé. A Boko Haram 162 tagját ölték meg a kameruni különleges erők a Nigéria északkeleti részén található Goshiban. Issa T chiroma Bakary kameňmi kommunikációs miniszter bejelentette, a települést már a nigériai erők ellenőrzik a február 11. és 14. között végrehajtott katonai művelet eredményeként. A kameruni erők kb. száz embert - nigériai és kameruni állampolgárokat - szabadítottak ki a szélsőségesek fogságából. A művelet során két kameruni katona életét vesztette. A Boko Haram az utóbbi években több mint 20 ezer embert ölt meg a régióban. (MTI) Ukrajna: politikai földrengés Menesztik tisztségéből Arszenyij Jacenyuk kormányfőt - a kiváltó probléma a korrupció Jacenyuk miniszterelnök elvesztette az államfő bizalmát (SiTA/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Lemondásra szólította fel Petro Porosenko ukrán elnök tegnap Arszenyij Jacenyuk miniszterelnököt annak érdekében, hogy „helyreállítsák a hatalom iránti bizalmat" az országban - közölte az államfő szóvivője. Az ukrán elnök mögött álló Petro Porosenko Blokkja már hétfő esti frakcióülésén kifejezte elégedetlenségét a kabinet munkájával, és eldöntötte, hogy aláírásokat gyűjt a képviselőcsoporton belül a miniszterelnök menesztésére. Petro Porosenko elnök szerint a hivatalban lévő kabinet elvesztette a kormánykoalíció támogatását. Jacenyuk maradását már csak a saját pártja, a Népi Front támogatja, ami nem elegendő ahhoz, hogy megtartsa a miniszterelnöki tisztséget. A tegnapi plenáris ülés napirendjén szerepelt a miniszterelnök beszámolója kormánya tevékenységéről, ami „átfordult” a kormánnyal szembeni bizalmatlanság indítvány benyújtásába, és kormányfő leváltásának megszavazásába. Napközben Jacenyuk menesztését követelő tüntetők gyülekeztek a parlament főbejáratánál. Értesülések szerint Porosenko blokkjában többen „saját embereikre” szeretnék lecserélni a kormány jelenlegi tagjait. Jacenyuk két héttel ezelőtt maga : kérte, hogy ha a törvényhozás elégedetlen kormánya munkájával, akkor ; tűzze napirendjére a bizalmatlansági indítványt vele, illetve a kabinettel szemben. A parlament és a kormány közötti mostani válságot Ukrajnában az robbantotta ki, hogy Ajvarasz Ab- romavicsusz gazdasági miniszter február elején bejelentette lemondási szándékát. Döntését azzal indokolta, hogy az államfő mögött álló parlamenti frakcióból nyomást gyakoroltak rá kétes személyek kinevezése érdekében a tárcánál, illetve állami vállalatok vezetésében, továbbá gátolták a reformokat. „Aggódom, amiért lassú ütemben folyik a kormányzás minőségének javítása és a korrupció elleni harc“ - legutóbb ezt írta a közle- ; ményében Christine Lagarde, az IMF ; elnöke. A Nemzetközi Valutaalap : vezetője leszögezte: nehéz elkép- : zelni az IMF-támogatás folytatását, ha nem sikerül ezeken a területeken érezhető javulást felmutatni. Merkel bírálja a visegrádiak tervét Angela Merkel német kancellár óva intette az Európai Unió tagállamait attól, hogy a macedón-görög határ lezárását szorgalmazzák a menedékkérők előtt. Ezzel Orbán Viktor kormányfő prágai vélekedésére reagált. Beriin/Prága. „A migránsok mozgása szempontjából fontos schengeni külső határ Törökország és Görögország között húzódik. Egyszerű lenne egy olyan országban, mint Macedónia, ami nem is tagja az EU-nak, egy védőkerítést építeni. Nem gondolva arra, hogy ez milyen vészhelyzetbe sodorná Görögországot. És ez nemcsak, hogy nem európai magatartás, de nem is oldaná meg a problémáinkat” - mondta a német kancellár. Merkel kijelentésével a közép-európai EU-tagállamoknak mond ellent, amelyek szükség esetén a macedón határon tartóztatnák fel a migránsokat, ha erre sem Törökország, sem Görögország nem képes vagy nem hajlandó. Merkel ugyanakkor elismerte, hogy Athén eddig nem tett eleget kötelezettségeinek az EU külső határainak védelmében. A holnap kezdődő EU-csúcson választani kell az uniós-török akcióterv és Görögország északi határának lezárása között - tette hozzá Merkel. Athén tegnap jelentette be, hogy 4 hot spot (menekülteket regisztráló központ) elkészült. Görögország kijárása a schengeni övezetből semmit nem oldana meg a menekültválság okozta problémák közül - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aki európai körúton jár a holnap kezdődő EU-csúcsértekezlet előtt. Az Európai Unió eddigi politikája a migrációs válság kezelésében megbukott, a külső schengeni határokat nem sikerült megvédeni, ezért új, második védővonalra van szükség - jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn Prágában, a visegrádi országok kormányfőinek találkozóján. Szerinte Törökország és Európa közötti védvonal (ez Merkel koncepciója) nem működik, a mig- ránsáradatot eddig nem sikerült megállítani. „Az elmúlt hónapok arról tanúskodnak, ez nem sikerült, ezért logikusan az következik, hogy egy második védelmi vonalról is eszmét kell cserélnünk” - szögezte le. A kormányfő megjegyezte: az Európa körüli országokban ma a számítások szerint 38,5 millió belső menekült él, s „ez az a tömeg, amely bármikor megindulhat Európa irányába.” Robert Fico kormányfő szerint is kell B- terv a migránsválság kezeléséhez, mivel Törökország és Görögország nemigen tudja feltartani a migránsok tömegét. Prágában közölte: „Bíznunk kell abban, hogy az EU és Törökország akcióterve működik, és szeretnénk látni görög kollégáinktól is egy szép meglepetést.” (MTI) Cameron nem kaphat garanciát Brüsszel. Az Európai Parlament (EP) a lehető leghamarabb tárgyalni fog a Nagy-Britannia uniós reformköveteléseivel kapcsolatos esetleges egyezmény elemeiről, arra azonban nincs biztosíték, hogy az állam- és kormányfők értekezletétől remélt megállapodást meg is fogja szavazni - közölte tegnap Martin Schulz, az uniós képviselőtestület elnöke, miután megbeszélést folytatott David Cameron brit miniszterelnökkel. A szabályok értelmében az önmagában nem elegendő, ha az uniós állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács csütörtöki ülésén sikerül kompromisszumra jutni a brit reformigényekről, az egyezmény főbb elemeit az Európai Parlamentben is jóvá kell hagyni. Cameron tegnap egyeztetett a legfontosabb EP- frakciók vezetőivel is. (MTI) Izrael: csak csendben temethetnek a palesztinok Izraeli katonák: október eleje óta szinte állandó készültségben élnek. (Sita/ap) Elfogta az izraeli hadsereg Dzsabal Abu Lilt, a Ciszjordá- niát irányító, mérsékeltnek tekintett Fatah mozgalom katonai szervezetének, a Tanzimnak a vezetőjét. Jeruzsálem. A Sin Bét, az izraeli belbiztonsági szolgálat szerint Abu Lil fegyveres merényleteket kezdeményezett, és pénzt utalt át terrorista tevékenység finanszírozására. A Jasszer Arafat akkori elnök által 1995-ben alapított palesztin fegyveres szervezet 48 éves vezetője a Jeruzsálemtől északra lévő Akav falu lakója, izraeli személyi igazolvánnyal rendelkezik. Az el-Amari nevű, Rámalláhban lévő menekülttábor lakói összecsaptak az Abu Lil letartóztatására érkezett izraeli katonákkal. Az összetűzésben több tucat palesztin megsebesült, többségük tömegoszlató gumilövedékektől, de voltak, akik éles lőszertől. Az összecsapásban egy izraeli fegyveres is könnyebben megsérült. Jeruzsálemben és környékén, illetve Ciszjordániában öt különböző - többnyire késeléses - merényletkísérletet akadályoztak meg a hétvégén a biztonsági erők, egy alkalommal a támadó elmenekült. Izraeliek nem sérültek meg, négy palesztin támadót tűzharcban megöltek. Egy 14 éves palesztin lány súlyosan megsebesült, a megölt merénylők között két 15 éves, egymással távoli rokonságban álló fiú is van. Az izraeli oldal szerint a palesztin vezetők gyűlöletkampánya okozza az erőszakhullámot, míg a palesztinok szerint az évtizedek óta tartó megszállás és az, hogy a remény az önálló palesztin állam megalakulására egyre távolibbnak tűnik. Izrael átadja családtagjaiknak az utóbbi hónapok erőszakhullámában lelőtt 10 kelet-jeruzsálemi palesztin merénylő holttestét - jelentette tegnap a közszolgálati rádió. A rendőrség a temetés feltételeinek elfogadásától tette függővé a holttestek átadását: a földi maradványok átvételétől számított három órán belül csendes éjszakai szertartást kell rendezni, és azon csak mintegy tíz családtag lehet jelen. Izrael azért ragaszkodik a csöndes temetés feltételéhez, mert a búcsúszertartások tömegtüntetéssé fajulásától tart, és az újabb erőszakos tüntetések szerinte tovább fokoznák az 1967-ben elfoglalt Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben uralkodó feszültséget. Izraelben és a palesztin területeken több mint 3 hónapja szinte mindennaposak a merényletek, valamint az összetűzések a palesztinok és az izraeli rendfenntartók között. Október elseje óta 169 palesztin vesztette életét az izraeli biztonságiakkal kirobbant összecsapásokban, a palesztin támadásokban pedig 26 izraeli halt meg. (MTI, NOL)
