Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-17 / 39. szám, szerda
2 I KÖZÉLET 2016. február 17. | www.ujszo.com Ön miért megy el választani? Kolár Péter, a Cseni adok kassai választmáÉn azt hiszem, hogy a demokrácia alapja az, hogy legyenek képviselők és legyen képviselet. Ahhoz, hogy egy képviselő demokratikusan kerüljön a helyére, választások kellenek. Az tény, hogy a fiatalok tíz-húsz évvel ezelőtt jobban érdeklődtek a választások iránt, én úgy látom, hogy most sokkal kisebb fontosságot tulajdonítanak neki. Megértem őket, mert sokszor és sok mindenben csalódtak, nem az ígéretek szerint történtek a dolgok, de szerintem csak akkor lehet valamit elérni, ha minél többen mennek el szavazni. Én a Csemadokban tevékenykedő jelöltekre fogom adni a voksomat, és remélem, hogy a többiek is hasonlóan fognak cselekedni. Hornyák István, a Pátria rádió szerkesztője Én a választást állam- polgári kötelességemnek s egybenjogomnak tekintem, amellyel eddig minden körülmények között éltem és élek most is. Ha ez nem így lenne, nem érezném magamat feljogosítva a közügyekbe való beleszólásra. Amellett jó, ha ez egybecseng azzal a belső késztetéssel, hogy véleményt akarok nyilvánítani, mert a gondolkodó embernek kell, hogy legyen véleménye, amelyet nem rejt véka alá. Mivel azonban a választás titkos, teljesen érthető, hogy a leadott voksról az ember csak önmagával számol el, a választás ugyanis nem futballmeccs, ahol a szurkoló teli torokból szidja az ellenfelet és a bírót, nyilvánvalóvá téve a hovatartozását. A kezemet mindig a szívemből és a fejemből jövő ingerek irányították, s jó, ha a kettő nem kerül szembe egymással. Remélem, mindenki megtalálja az egyensúlyt, s nem kell később bánkódnia a rossz döntése miatt, de ez semmiképpen se tartson vissza senkit attól, hogy leadja a szavazatát. nyanak elnöke Már közel 500 oktató sztrájkol LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Már átlépte a 400-at a sztrájkoló egyetemi oktatók száma, tegnapig összesen 17 egyetem tanárai kapcsolódtak be a tiltakozó akcióba. Az oktatók nem akarnak tárgyalni, azt akarják, hogy a kormány a közoktatásban dolgozók követelóseit teljesítse. Folyamatosan nő a sztrájkba bekapcsolódó egyetemi oktatók és egyetemek száma, tájékoztatta lapunkat Juraj Halas, a sztrájkot meghirdető Egyetemi Oktatók Kezdeményezésének (IVU) képviselője. „A sztrájkolok száma lassan közelít az 500-hoz, a legtöbben továbbra is a pozsonyi Komenský Egyetemen, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen és a Zsolnai Egyetemen kapcsolódtak be” - tájékoztatta lapunkat Halas. Új résztvevőnek számít például a kassai műszaki egyetem és az állatorvosi egyetem is. A sztrájkoló tanárok több városban is programokat szerveztek egymásnak és a hallgatóknak. „Előadásokat, vitafórumokat szervezünk” - magyarázta Halas. Pozsonyban holnap estére terveznek egy nagy, központi demonstrációt. „Este 5 órára a Fő térre hívjuk az összes sztrájkolót és tá(Jozef Jakubőo felvétele) meg, hogy az alkalmazottak egy része csak azért sztrájkoljon, hogy támogassa más alkalmazotti csoport követeléseit - szögezte le Halas. - Ezt nagy eredménynek tartjuk, jelzés, hogy a jövőben is készek leszünk támogatni kollégáinkat, és örömmel vesszük majd, ha ez fordítva is megtörténik.” A sztrájk jövő héten még szinte biztosan folytatódni fog. Addig akarják folytatni, amíg érzik az oktatók támogatását. Vitafórumokat, tiltakozóakciókat szerveznek mogatóinkat” — üzente az IVU képviselője. Szerinte egyre többen csatlakoznak a sztrájkhoz, ami azt bizonyítja, hogy jól időzítettek. „Olyan dolgokat sikerült elindítanunk, amelyek a sztrájk nélkül elmaradtak volna” - állítja Halas. Az oktatási minisztériumtól egyelőre semmilyen reakciót nem kaptak, nem is szólították meg őket. „Mi nem is akarunk tárgyalni sem a kormánnyal, sem a minisztériummal, hiszen nincsenek saját követeléseink, nincs miről tárgyalnunk - magyarázta Halas. - Csak azt szeretnénk elérni, hogy korrekten, konstruktívan álljanak a közoktatásban dolgozó kollégáink követeléseihez.” Illúzióik nincsenek, abban nem bíznak, hogy a választásokig még sikerül elérniük, hogy a kormány teljesítse a Szlovák Pedagógusok Kezdeményezésének (ISU) követeléseit. „Már az alapvető eredmény, hogy sikerült elindítani a sztrájkot, hiszen eddig még sohasem történt csatlakoznak a sztrájkhoz Hizsnyai: egész tanszékek LAJOS P. JÁNOS A Komenský Egyetem bölcsészkara volt az első, amely vállalta, hogy folytatja a közoktatásban dolgozó pedagógusok sztrájkját. Hizsnyai Tóth Ildikót, az egyetem magyar tanszékének oktatóját kérdeztük. Ön milyen hosszú ideig fog sztrájkolni? Addig tervezem a sztrájkot, amíg a bölcsészkar sztrájkolni fog, mert ez a kari szenátus döntése volt. A bölcsészkar vezetése hogyan viszonyul a sztrájkhoz? Úgy érzem, a vezetés szimpatizál, szolidarizál a sztrájkkal. A véleményt kétféle módon lehet kinyilvánítani: lehet sztrájkolni, vagy lehet támogatni a sztrájkot az ISU honlapján. Most kezdődött a nyári szemeszter, én azzal kezdtem, hogy bejöttem, és bejelentkeztem a sztrájkba. HizsnyaiTóth Ildikó (Képarchívum) Az egyetemi oktatóknak vannak saját követeléseik is, vagy csak a közoktatásban dolgozók követeléseit támogatják? Ez egy staféta, mi átvettük a követeléseiket, hogy ők visszamehessenek tanítani, végezhessék a munkájukat. Semmit nem tettünk hozzá a követeléseikhez. Erről volt egy kis vita is, mert a felsőoktatásban is lenne miért sztrájkolni. De végül úgy döntöttünk, hogy csak szolidaritási sztrájkot hirdetünk. A diákok hogyan fogadták a sztrájkot? Akiknek ezt először bejelentettem, megtapsoltak. Más diákokkal beszélgetve szintén azt a visszajelzést kaptam, hogy egyetértenek. És nem azért, mert nem kell tanulni, hiszen bennük is van egy kis aggodalom. Akik most írják a diploma- munkájukat, elmondják, hogy milyenjó, hogy sztrájkol a tanárnő, de azért azt is hozzáteszik, hogy hogyan fogjuk mi leadni a diplomamunkát. A diákoknak is ugyanaz a dilemmájuk, mint a tanároknak, és szerintem azért könnyű visszahívni a tanárokat az utcáról, mert mindig megvan bennük az az alapstressz, hogy fel tudják-e készíteni a diákjaikat az érettségire, vagy befejezik- e a diplomamunkát. Hogyan néz ki a sztrájk? Elmaradnak az órák? Az órarend szerint bemegyünk az órákra, és tanítás helyett a diákokkal a sztrájkról beszélgetünk. Emellett többféle program lesz, ezen a héten minden nap lesz valamilyen rendezvény. Az oktatók körében milyen a hangulat? Mekkora a támogatottsága a sztrájknak? Múlt héten, amikor eldöntöttük, hogy sztrájk lesz, nagyon egyértelmű volt, hogy szinte mindenki sztrájkolni akar. Mintha nem is lett volna ellenzője. Most, amikor lépni kell, már kicsit bonyolultabb a helyzet. Most kezdődött a nyári szemeszter, és nehezíti az is, hogy nem egyszerre kezdődik mindenkinek az oktatás. Van, akinek csak csütörtökön lesz először órája. Ez nem olyan, mint egy középiskola, ahol a tanáriban mindig találkoznak a pedagógusok, tehát nincs pontos áttekintésem. Azt tudom, hogy a német tanszéken mindenki csatlakozott, még a svéd lek- tomő is. A pszichológia tanszék kollektiven jelentette be, hogy csatlakozik. Ezen a héten fokozatosan derül ki, hogy ki mindenki csatlakozik, ahogyan az órarend szerint el kellene kezdeniük a tanítást. A kisebbség nyelvét kellene védeni RÖVIDEN Matovič lemondana elnöki posztjáról Pozsony. Ha nem szerez az OĽaNO-NOVA legalább hét százalékot a parlamenti választásokon, lemond elnöki posztjáról Igor Matovič. „Én ezt személy szerint vereségként értelmezném, ezért alighanem nem maradnék elnök” - jelentette ki Matovič. Ezen kívül megerősítette azt az ígéretét, amelyet Daniel Lipšiccel közösen tett, hogy ha nem szerzik meg a 7 százalékot, egyikük sem veszi át képviselői mandátumát. (TASR) A kormányhivatal a Smet támadja Pozsony. A választásokhoz közeledve egyre szaporodnak a pártelnökök sajtóellenes kirohanásai. Robert Fico a Sme napilapnak üzent, amely arról írt, hogy bár az állam több adóbevételre tett szert, nem emeli a pedagógusbéreket. Szerinte a Sme elhallgatta: megígérte, hogy a következő választási ciklusban 25%-kal emelik a tanárbéreket. A nyilatkozat szerint ez bizonyítja, hogy egyes médiumok ellenzéki kampányt folytatnak a kormány és a Smer ellen. (TASR) Magyar nyelvű politikai óriásplakátok, magyar nyelvű kópviselő-testületi ülés, magyar nyelvű filmvetítós - ilyen panaszokkal fordulnak a szlovák állampolgárok a leggyakrabban a kulturális minisztóriumhoz államnyelv- törvóny-sértós ürügyón. Pozsony. A minisztérium bírságot még ugyan nem osztott ki senkinek, de már több eljárást kezdeményezett. Az államnyelv használatáról szóló minisztériumi jelentés a napokban került tárcaközi egyeztetésre. A jelentés foglalkozik az államnyelv használatával többféle területen, egyebek mellett az államigazgatásban, a médiában, az oktatásban. A szakember szerint az államnyelvet jobban védik, mint a kisebbségi nyelveket. „Ha egy hivatalnok nem válaszol magyarul is egy magyarul beadott kérvényre, azt bizonyára senki nem fogja megbüntetni - véli Sándor Anna nyelvész. - Innen ez az anomália. A kettőt együtt kellene kezelni, a kisebbség nyelve szorulna igazán védelemre, ha az állam azt szeretné, hogy a kisebbség megmaradjon.” Sándor Anna szerint az államnyelv és a kisebbségi nyelvek használatának egyensúlyát azzal lehetne elérni, ha a hatóságok aktívabban lépnének fel a kisebbségi nyelv- használat terén. „A nyomtatványok, közlemények kétnyelvű elkészítése pluszmunkát igényel, amihez meg kellene találni az anyagi fedezetet. Másrészt biztosítani kellene, hogy ahol adott a kisebbségi nyelvhasználatijog, legyen olyan alkalmazott, aki tudja használni a kisebbség nyelvét” —magyarázza Sándor. A kormányhivatal által 2014-ben kiadott jelentés a kisebbségi nyelv- használat állapotáról azt mutatta, a kisebbségi nyelvtörvény tartalmazta előírások jelentős részét a közigazgatási szervek ignorálják. (szalzo)
