Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-16 / 38. szám, kedd
www.ujszo.com I 2016. február 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Hova lettek a szlovák nacionalisták? A szlovákiai nacionalizmus nem tűnt el, legfeljebb kicsit átalakult TOKÁR GÉZA A mikor pár éve el kellett magyarázni valakinek, hogy milyen módon is nyilvánul meg a szlovákiai nacionalizmus, viszonylag egyszerű dolga volt az egyszeri honpolgárnak: el lehetett mondani, hogy ott van az SNS, élén a részegeskedő Ján Slotával, aki előszeretettel gya- lázza a magyarokat és vállalhatatlan dolgokat mond. Idén, a parlamenti választások előtt azt látjuk, hogy Slota eltűnt, az SNS visszafogta magát, és Marián Kotleba sem köpdös Kossuth-szobrokra szabadidejében. Akkor vajon mi a helyzet? A pártokon és programjaikon túlnézve a szlovákiai nacionalizmus nem tűnt el, legfeljebb egy kicsit átalakult. A társadalomban a kisebbségi problémákkal kapcsolatos értetlenség és ellenállás legalább annyira nagy, mint korábban. Mindössze annyi történt, hogy az utóbbi időben nem voltak túlhangsúlyozva a „magyar” témák, nem voltak látható, éles konfliktusok. De a széles nyilvánosság még mindig értetlenül kérdi, mit keresünk mi Szlovákiában, és sokak számára még a Híd is veszélyes elhajló, az MKP-ról nem is beszélve. De a nacionalizmus máris megnyilvánul, ha valamelyik szereplő elővesz valamiféle - bármilyen, akár gazdasági, akár társadalmi jellegű- követelést. De nézzük a pártokat. A felmérések alapján egyre biztosabb az SNS parlamenti helye. A Ján Slotát váltó Andrej Danko viszonylag sikeresen kezelte a slotai nehéz örökséget, pártjának sikerül elegendő lemorzsolódó Smer-választót és hagyományos SNS-szavazót megszólítania. A kérdés talán már csak az, hogy a nemzetiek kormánypozícióba kerülnek-e, vagy ellenzékiként tovább építik magukat négy évig a parlamentben. A nacionalizmus másik tipikus, „újhullámos” képviselője, a Kotleba- féle Mi Szlovákiánk Néppárt nehéz feladat elé állítja az elemzőket, mert a népszerűségét nagyon nehezen lehet kimutatni. Miután Kotleba az országos karrier helyett Besztercebánya megye kifosztására koncentrál, pártjának a híre nem óriásplakátokon, hanem szájhagyomány útján teijed, ráadásul a nyílt magyarellenesség helyett inkább a romákat és a régi, korrupt politikai elitet ostorozza - ismételten fontos megjegyezni azonban, hogy ez csak ideiglenes állapot. A Mi Szlovákiánk Néppárt egyetlen felmérés szerint sem kerül be a parlamentbe, de valószínűleg jobb eredményt ér el annál, mint azt a felmérések most mutatják. A, Jiagyományos” politikai pártokat a lappangó nacionalizmus jellemzi: a Smer most nem foglalkozik hangsúlyosan a témával, de aluldimenzionálja a kisebbségekkel kapcsolatos intézményeket, ügyeket. A szlovák pártok hozzáállását pedig jól mutatja, hogy a választási programjuknak most sincs olyan része, amely a szlovákiai etnikai ldsebbségekkel foglalkozna. Ez előrejelzi a jövőbeni értetlenséget is, ha előkerülne bármilyen kisebbségi téma, legyen szó akár nyelvhasználati, akár regionális gondokról. A saját érdekünkben fellépő képviseletünk csak akkor lesz, ha megválasztjuk magunknak. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) LÖVÉSZÁROK Választás, anyanyelven A szlovákiai háztartások zöme már kézhez kapta a március 5-i parlamenti választásról szóló értesítést. Ez tartalmazza a pártok jelöltlistáit, valamint azt, hol, melyik szavazókörben van lehetőségünk leadni a voksainkat. Kevesen tudatosítják, hogy az országban ez lesz az első parlamenti választás, amelynek során a felvidéki magyarok anyanyelvükön kapnak meg minden szükséges információt. Minek köszönhető ez? 2013 júliusában, amikor a parlament az új választójogi törvény meghozására készült, és a törvényjavaslat társadalmi és tárcaközi vitája folyt, az MKP parlamenten kívüli szubjektumként képes volt befolyásolni a törvény végső formáját. Az akkor készülő választójogi törvény ugyanis korlátozta volna a kétnyelvűséget, ezért a párt a kétnyelvűség megőrzése és erősítése érdekében bekapcsolódott a választójogi törvény társadalmi véleményezésébe. Ehhez 500 támogató aláírásra volt szükség, amelyet elektronikus formában nagyon gyorsan összegyűjtöttünk. Petíciónkat benyújtottuk a belügyminisztériumba, amely így köteles volt tárgyalni a javaslat beteijesztőivel. A petíciós bizottság tagjai, Szigeti László, Horony Ákos, Ondrej Dostál (OKS) és jómagam elmentünk a belügyminisztériumba, ahol kifejtettük érveinket a választások kétnyelvűségével kapcsolatos javaslatainkról. Természetesen nemcsak a magyar nyelvhasználatra, hanem minden egyéb, az országban hivatalosan nyilvántartott kisebbség nyelvi jogaira is kitértünk. Mintegy háromórás, komoly szakmai vitát követően sikerült elérnünk azt, hogy a törvény alapján a szavazólapon kívül az összes, választással kapcsolatos információ (jelöltek jegyzéke, az összes hivatalos tájékoztatás és a választói igazolvány) mindenhol kétnyelvű, ahol az adott nemzeti kisebbség törvényileg előírt számban él. A belügyminisztérium elfogadta az érveinket, amelyeket beledolgoztak a törvénytervezetbe. Ezeket a kormány is elfogadta, végül a parlament megszavazta. Senki sem állíthatja tehát, hogy az MKP a parlamenten kívül nem volt képes eredményt felmutatni, hiszen elértük azt, amit a parlamenti képviselőknek sem sikerült más törvények esetében. Őry Péter, az MKP közigazgatási aleínöke Ámokfutás a hajrában NAGYANDRÁS F urcsa módon három héttel a választások előtt tartott a Smer programbemutató konferenciát, amelyről nem hiányzott a külső ellenséggel való riogatás, az ország megvédése, és Brüsszel, azaz az EU szidalmazása. Ficóék egyben az 500 eurós minimálbért és az EU átlagos életszínvonala 85 százalékának elérését ígérték arra az esetre, ha ők fognak kormányozni az elkövetkező négy évben is. Nem is tudom, melyik politikus használta legutóbb ezt a kombinációt... Amilyen szépen indult a kormánypárt számára az ősz, ahogy rácuppant a menekülttémára, úgy kezd fogyni körülötte a levegő a választások előtt. Persze, ne legyenek illúzióink, a választásokat természetesen Robert Fico fogja megnyerni, messze maga mögé utasítva mindenkit, de fél évvel ezelőtt még ők sem így tervezték a hajrát. A pedagógusok és a nővérek, valamint Kostka masszőr megtette azt, amire az ellenzéki pártok nem voltak képesek. Egyrészt megváltoztatták a kampánytémákat és a közbeszédet, másrészt elkezdték lemorzsolni a Smer szavazóit. Legalábbis erről árulkodik a felmérések többsége: a koalíciós kényszer nemhogy egyértelműnek tűnik, de a legújabb adatok szerint akár az is megtörténhet, hogy az SNS-szel sem tudna kettesben kormányt alakítani a Smer. Természetesen egyelőre ez csak a vágyak szintjén jelenik meg, de azért nem lehetetlen. A kormánypárt továbbra is a jobboldal felé kacsintgat, de nincs kétség afelől, hogy ha stabil koalíciós partnerre talál az SNS-ben, őt fogja választani. Az SNS teljesen megfelelne neki mint koalíciós partner, nyugodtan elhihetik, ez a két párt a pénzen kívül nem sok mindenen veszne össze. A Smer közben egyre piszkosabb módszerekhez nyúl, hogy leszalá- mizza az ellenzéket. Igor Matovičot természetesen nem kell félteni, de azért olyat már nagyon régen, legfeljebb a meéiari időkben látott ez az ország, hogy egy ellenzéki pártelnök nyolc évvel ezelőtti gazdasági ügyeit pont a választások előtt vegye elő a rendőrség. Ha akarták volna, nyolc évük lett volna rá, hogy felgöngyölítsék az ügyet, és most sem feltétlenül ez a cél, hanem hogy a választási kampány alatt adócsalás gyanúja miatt eljárást indítsanak Matovič ellen. A Smer ezt azért teheti meg, mert a teljes végrehajtó hatalmat és annak csatolt részeit is az irányítása alá vonta, így nem jelent gondot egy kicsit nyomást gyakorolni az adóhatóságra, a rendőrségre, vagy akár az ügyészségre, hogy nézzenek utána Matovič ügyeinek. Mondhatnánk, hogy megérdemli, mert hasonlóan cinkelt lapokkal játszik, de nem szabad elfelejteni, hogy a hatalom ezt elvileg bármelyik ellenzéki párttal, vagy bárkivel megteheti, aki kellemetlen számára. Ä választás pedig azon is eldőlhet, hogy hány párt marad közvetlenül a vonal alatt. A szakértők szerint az utolsó pillanatban a Sieťnek és a Hídnak van a legnagyobb esélye a jobboldali maradékszavazatok begyűjtésére, ám ennek is csak akkor lesz értelme, ha ez a jobboldali alternatívát erősíti majd. Ha folytatódna a Smer és különösen Robert Fico utolsó hetekben megkezdett ámokfutása, az nagyon rossz fényt vetne az országra. Ezt kellene minden áron megállítani. FIGYELŐ Visegrádi négyek 360 fokban Bohuslav Sobotka cseh kormányfő szerint a visegrádi csoport tiszteletet vívott ki magának Európában, és figyelnek a szavára, míg Václav Klaus volt államfő úgy véli, hogy a V4 tartalom nélküli üres forma, és a tagországoknak sosem sikerült megtalálniuk a közös nevezőt. A két politikus a sajtóban lényegesen eltérő véleményt fogalmazott meg a visegrádi csoport 25 évéről. Sobotka a Právóban megjelent évfordulós cikkében azt írta, a V4-ek olyan tapasztalatokat szereztek a társadalom demokratikus átalakításában és az uniós csatlakozásuk folyamán, amelyek egyedi tőkét jelentenek, s nagyon jól hasznosíthatók olyan országokban, amelyekben még nem zajlott le a rendszerváltás. Ä miniszterelnök elismeri, hogy a V4-ek soha nem volt és nem is lesz monolit blokk, de ez nem hátrány, hanem előny, és az erőket a közös célokra lehet összpontosítani. A visegrádi csoport létrehozása nem a közép-európai országok találmánya, hanem az Európai Unióból jött ötlet - állította Václav Klaus a Mladá Fronte Dnesben megjelent írásában. Úgy vélte, hogy az EU régi tagállamai ezzel akarták elodázni a kelet-európai országok felvételét az unióba, illetve beengedését saját piacaikra. Az EU-szkeptikus volt cseh államfő szerint a közép-európai országoknak soha nem sikerült közös álláspontot megfogalmazniuk az EU-val szemben, illetve ha ez sikerült, akkor Brüsszelbe érkezve az egyik vagy a másik ország megfeledkezett róla. Példaként a mig- ránskvótákat említi, amelyet a V4- ek ugyan közösen elutasítottak, de a végső brüsszeli döntéskor Lengyelország kilépett a sorból. A visegrádiak elmúlt 25 éve nem más, mint barátságos elbeszélés egymás mellett, és az együttműködés eredménye messze elmaradt a várakozásoktól - áll a Lidové Noviny elemzésében. Rudolf Kučera történész, aki Václav Havel volt cseh államfő tanácsadója volt, kifejtette, hogy a visegrádi együttműködés mára nagyon eltért eredeti céljaitól, s lényegében EU- ellenes paktum lett. „Visegrádból Európa-ellenes szövetség lett, ma egy EU-ellenes soviniszta társulat. Az eredeti eszme teljes egészében kiveszett” - nyilatkozott Kučera az újságnak. Megjegyezte: a projekt sikertelenségében nagy szerepet játszott Václav Klaus, aki az együttműködést cseh nemzeti érdekekre hivatkozva éveken át megpróbálta megtorpedózni, illetve Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország felvétele az EU-ba felszínre hozta az érdekellentéteket. (MTI)
