Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-15 / 37. szám, hétfő

6 I KÜLFÖLD 2016. február 15.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Obama és Putyin egyeztetett Moszkva. Telefonon egyeztetett Barack Obama amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a szíriai rendezésről - jelentette a Ria Novoszty i orosz hírügynök­ség. Putyin tudatta Obamával, hogy egységes, nemzetközi ter­rorizmusellenes frontot kellene létrehozni. A két elnök kívána­tosnak tartja, hogy a két ország védelmi minisztériuma munka- kapcsolatot építsen ki az Iszlám Állam terrorszervezet elleni összehangolt fellépésért. A két vezető megállapodott: fokozzák a diplomáciai együttműködést, hogy érvényt szerezzenek a müncheni megállapodásnak, melynek értelmében fegyver­nyugvást kell létrehozni Szíriá­ban. Putyin és Obama is pozití­van értékelte a müncheni nagy­hatalmi találkozót. (MTI) Izraeli katonákra tüzelt két fiú Náblusz. Két 1S éves palesztin fiú tüzet nyitott tegnap Ciszjor- dánia északi részén izraeli kato­nákra, akik végeztek velük. Fuád és Nihad Vaked csak névrokon. Izraelben és a palesztin területe­ken több mint három hónapja mindennaposak a merényletek, az összetűzések a palesztinok és az izraeli rendfenntartók között. Október elseje óta 169 palesztin vesztette életét az izraeli bizton­ságiakkal kirobbant összecsapá­sokban, 26 izraeli, 1 amerikai turista és 1 eritreai menekült halt meg. (MTI/AFP) Menekülnek a törökök Ankara. Naponta száz család hagyta el a délkelet-törökországi Nusaybint, miután Efkan Alá tö­rök belügyminiszter kedden be­jelentette, hogy a biztonsági erők ott is felszámolják a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) barikádjait és lövészárkait - kö­zölte tegnap a Dogan török hír- ügynökség. A lakosság attól tart, hogy a szintén főleg kurdok lakta Cizréhez és Diyarbakir tarto­mány Sur körzetéhez hasonlóan - ahonnan a török biztonsági erők két hónapja igyekeznek ki­füstölni a PKK fegyvereseit - Nusaybinban is kijárási tilalmat rendelnek el. (MTI) Nigériában gyilkolt a Boko Haram Kano. Megtámadtak két falut, és megöltek 30 embert Nigéria északkeleti részében a Boko Ha­ram iszlamista terrorszervezet fegyveresei - közölték a hatósá­gok. A támadók egy kisbuszon és kerékpárokon érkeztek az eldu­gott Y akhari és Kahifa faluhoz. Az egyiket péntek éjjel, a másikat szombaton rohanták meg. Áldo­zataik torkát elvágták, az élelmi­szerraktárakat kifosztották, el­hajtották a marhákat - mondta el egy milicista. A Boko Haram felesküdött az iraki és szíriai Isz­lám Államra, és ugyanolyan berendezkedésű országot akar magának Nigériában. (MTI/AFP) Szíria és Oroszország volt a legfőbb téma Münchenben John Kerry: A müncheni megállapodás megnyithatja az utat a politikai rendezéshez MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A szíriai polgárháború és Oroszország nemzetközi helyzete volt a legfőbb téma a tegnap véget ért 52. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC). Berlin. A legrangosabb bizton­ságpolitikai fórumként számon tar­tott MSC-n Oroszország a legmaga­sabb szintű delegációval vett részt 2007 óta, amikor Vlagyimir Putyin államfő mondott beszédet. Ezúttal Szergej Lavrov külügyminiszter és Dmitrij Medvegyev miniszterelnök szólalt fel, aki legalább akkora feltűnést keltett, mint Putyin 2007- ben az USA-t élesen bíráló és a NA­TO keleti teijeszkedésétől óvó, so­kak szerint a hidegháborús időket idéző beszédével. Medvegyev beszéde is a NATO, az EU és az USA bírálatáról szólt, az orosz kormányfő úgy vélte, a szíriai vérontástól az európai menekültvál­ságig a nemzetközi kapcsolatokat fe­szítő nagy gondokért a Nyugat fele­lős, miatta fordulhatott elő, hogy a hi­degháború vége után több mint 25 évvel „gyorsan sodródunk egy új hi­degháború korszaka felé”. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerint az orosz kor­mányfő csupán arra akart figyelmez­tetni, hogy „el kell kerülni egy újabb hidegháborúhoz vezető helyzetet”. Dalia Grybauskaite litván államfő szerint Oroszország politikája jóval több a hidegháborúnál. Moszkva „forró háborút” indított Ukrajában, és az EU ,.meghajol az orosz erőszak előtt” - mondta a balti ország elnöke. Oroszország az MSC számos résztvevőjétől éles bírálatokat kapott szíriai katonai művelete miatt is. John McCain amerikai republikánus sze­nátor úgy vélte, Putyin meg akaija őrizni Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerét, Oroszországot vezető közel-keleti hatalommá akaija termi, Szíriát az orosz haderő korszerű­sítésének „gyakorlótereként” hasz­nálja, nem érdeke a partnerség a Nyu­gattal, és a „diplomáciát az agresszió szolgálatába állítja”. A diplomácia legutóbbi eredmé­nyével, a Szíriát Támogató Nemzet­közi Csoport (ISSG) müncheni talál­kozóján a fegyvemyugvás egy héten belüli megteremtéséről és a harcok miatt a külvilágtól elzárt települések humanitárius segélyezéséről kötött megállapodással kapcsolatban ha­sonló megállapításra jutott John Mc­Cain és Szergej Lavrov, mindketten úgy látják, nincs sok esély a megál­lapodásban foglaltak végrehajtására. Az amerikai külügyminiszter bi­zakodó volt, azt mondta, a müncheni megállapodás megnyithatja az utat a politikai rendezéshez. Ám a béke esélyének megteremtéséhez az is kell, hogy Oroszország más célok ellen fordítsa fegyvereit, melyek csapásait eddig nemcsak a legitim ellenzék, hanem a civil lakosság is megszen­vedte. A szíriai válsággal összefüggésben az Iszlám Államról (IÁ) és a nem­zetközi menekültválságról is sok szó esett. Manuel Valis francia minisz­terelnök hangsúlyozta, hogy az IÁ felemelkedésével elkezdődött egy új történelmi korszak, a „hiperterronz- mus” korszaka, és az iszlamista ter­rornak ezzel a fajtájával csak nem­zetközi összefogással, a terror góc­pontjainak fegyveres felszámolásá­val és a nyugati társadalmak fiatal­sága radikalizálódásának feltartóz­tatásával lehet úrrá lenni. Az IÁ-val szemben nincs helye a diplomáciá­nak, „ki kell irtani”. Óriási hangzavar a republikánusok vitáján Dél-Karolinában vitáztak a republikánus politikusok. Greenwillo. A dél-karolinai elő­választás előtti utolsó tévévitájukon csaptak össze szombaton a republi­kánus elnökjelölt-aspiránsok Green- ville-ben. Heves és személyeskedé­sektől sem mentes volt a vita. A CBS tv hat republikánus elnök­jelölt-aspiránst hívott meg: Donald Trumpot, a milliárdos üzletembert, Ted Cruz texasi szenátort, Marco Ru­bio floridai szenátort, John Kasich ohiói kormányzót, Jeb Bush volt flo­ridai kormányzót és a floridai Ben Carson sebészprofesszort. A vita előtt pár órával hunyt el Antonin Scalia, a legfelsőbb bíróság egyik konzervatív tagja. A gyász és az életút értékelése alkalmat adott a vitázóknak arra, hogy kifejtsék vé­leményüket arról, Barack Obama elnöknek kellene-e jelölnie új főbí­rót az elnökválasztások előtt. Egyet­értettek abban, hogy ajelöléssel meg kell várni az új elnököt. Ez volt az egyetlen téma, amelyben közös volt az álláspontjuk. A vitában olyan élesen támadták egymást - kivált Trump a többieket -, hogy a hang­zavarban alig lehetett érteni a mon­dandót. Trump nekiment Jeb Bushnak, neki hánytorgatta fel bátyja, George W. Bush elnök iraki invázióját. „Ez nagy, kövér hiba volt - jelentette ki emelt hangon Trump. - George Bush tévedett, mindannyian szoktunk té­vedni, de ők hazudtak nekünk, azt mondták, vannak tömegpusztító fegyverek Irakban, de nem voltak.” Ted Cruz texasi szenátornak is ne­kiugrott: „Miért hazudik, miért ha­zudik?” - kiabálta, miközben Oba­ma elnök egészségbiztosítási re­formjáról volt szó, melyet Trump szerint Cruz megszavazott. Cruz li­berálisnak nevezte Trampôt, és pél­dákat sorolt, amikor az üzletember liberális ügyeket és demokrata párti politikusokat támogatott, például Hillary Clintont. Trump sokat támadta Jeb Busht, de a volt floridai kormányzó nem hagyta magát. „Az országnak olyan vezetőre van szüksége, aki egyesíti a nemze­tet, nem megosztja, aki nem fut el a problémák elől, aki nem kért kétszer is csődeljárást maga ellen” - utalt Bush Trump üzleti csődjeire. Trump visszavágott: „Csak azt tettem, amit minden nagy üzletember ebben az or­szágban: a törvényeket a magam ja­vára alkalmazom”. Sok szó esett a külpolitikáról. Oroszországról Jeb Bush azt fejte­gette, hogy botorság Moszkvát szö­vetségesnek tekinteni az Iszlám Ál­lam elleni harcban, és bírálta Tram­pôt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel rokonszenvező kijelentéseiért. John Kasich a tiszta beszéd hívének mond­ta magát a Moszkvával folytatandó párbeszédben, „nem kell ellenségnek kikiáltanunk, kardot rántani és fenye- getődzni, de fegyvert kell adnunk az Ukrajnában a szabadságukért harco­lóknak” - mondta. Jeb Bush szerint Moszkva nem lesz Washington szö­vetségese Szíriában, s a szunnita erőkkel kialakítandó együttműkö­désre szólított fel. Trump félbeszakí­totta: „De hiszen azt sem tudjuk, kik azok, akiket támogatunk Szíriában”, kiabált közbe. (MTI) Elnököt választ a Közép-afrikai Köztársaság Békére és biztonságra vágynak a választók. Bangui. Tegnap reggel megkez­dődött az elnökválasztás második fordulója a Közép-afrikai Köztársa­ságban. Két volt kormányfő, Anicet Georges Dologuélé és Faustin Ar- change Touadéra indul az elmúlt há­rom évben etnikai-vallási konfliktus sújtotta, koldusszegény ország ál­lamfői posztjáért. Az instabil ország történetének legsúlyosabb válsága azután robbant ki, hogy a túlnyomó- részt muszlint Séléka mozgalom megbuktatta Francois Bozizé állam­főt. Válaszul a keresztény milíciák brutális kegyetlenkedéseket elkövet­ve nekiestek az ország muzulmán la­kosságának, amely kisebbségben van. A vérontásban ezrek haltak meg, és az ország minden ötödik lakosa földönfutóvá vált. A lakosság békét és nyugalmat szeretne, azt válj a az új vezetéstől, hogy fegyverezze le a fél­katonai szervezeteket. (MTI) Ferenc pápa (jobbról) és Kirill, Moszkva, valamint egész Oroszország pát­riárkája a történelmi találkozón pénteken a havannai repülőtéren. Ferenc pápa szombaton Mexikóba látogatott öt napra. (TASR/AP-feivétei) Marco Rubio és Donald Trump (balról). A milliárdos Trump senkit sem kímélt a tévévitában (TASR/AP-feivétei)

Next

/
Thumbnails
Contents