Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-13 / 36. szám, szombat

www.ujszo.com I 2016. február 13. KÖZÉLET PROGRAMMUSTRA: OKTATÁSÜGY MOST-HID «MAĎARSKEJ ä KOMUNITY Felveszik-e a magyar tanítási nyelvű iskolák a versenyt a szlovák iskolákkal? Általában elmondható, hogy a hazai magyar tannyelvű iskolá­ink színvonala nem rosszabb a szlovákokénál, ezt a mértékadó felmérések is igazolják. A magyar tanítási nyelvű isko­lák semmiben sem maradnak el a szlovák iskolák mögött, sőt, az eredményeik sok eset­ben akár még jobbak is. Milyen változá­sokat szorgal­mazna az oktatási-nevelési folyamatban? A szakma által kidolgozott átfogó oktatásügyi reformra van szükség, mely kormányvál­tástól függetlenül érvényben maradna. Fontos, hogy kre­ativitásra, problémamegoldó erényekre neveljék a mai és az elkövetkező nemzedéket. Élménnyé akarják tenni az oktatást. Biztosítani kell a tanítás szabadságát, az iskolai program- alkotás lehetőségeinek kiszéle­sítését, a tankönyvpiac liberali­zálását, a tananyag mértékének észszerű csökkentését, az önálló gondolkodásra nevelést. Megfelelőnek tart­ják-e az oktatási intézmények tech­nikai, didaktikai felszerelését? Kevés kivételtől eltekintve a helyzet egyenesen lesújtó. Óriási a különbség például a szlovákiai és az osztrák iskolák felszereltsége között, a finnor­szágiakról már nem is beszél­ve. Ha nálunk nem lennének a szülők között szponzorok, további áldozatkész segítők, akkor még rosszabb körülmé­nyek között zajlana a tanítás. Lehetnek különbségek az egyes iskolák között, mára azonban már gyakorlatilag a legkisebb falvak kisiskolái is rendelkeznek korszerű segéd­eszközökkel. így a technikai adottságok a minőségi okta­táshoz többnyire biztosítva vannak. Az oktatás színvonala és az eredmények tehát leg­többször nem ezen múlnak. Van olyan főiskola, amit bezáratna? Jó irányba tart a hazai felsőoktatás? Ezzel az égető gonddal végre szembe kell néznie a szakér­tőknek és a döntéshozóknak. Minden szakmai érv szerint ennyi egyetemre és főiskolára nincs szükség országunkban. Vannak olyan tárgyilagos mér­cék, amelyek alapján el lehet és el kell dönteni, melyek azok, amelyek a szigorú rostán fenn­akadnának. Csak alapos elemzés után lehet dönteni arról, mely egye­temek versenyképesek. Figye­lembe kell venni a munkaerő- piac igényeit, hiszen egy-egy szakembercsoport létszámának mesterséges felduzzasztása értelmetlen és gazdaságilag haszontalan. Mely tantárgyakra kellene nagyobb hangsúlyt fektetniük az iskoláknak? Minden tantárgy fontos a „kiművelt emberfők" nevelése érdekében, de elsősorban az informatika, az anyanyelv és az idegen nyelvek színvonalas oktatása a legfontosabb. Fontos a szövegértés, a mate­matikai műveltség, a gyakorlati természettudományi, a pénz­ügyi ismeretek elsajátítása, ugyanakkor elengedhetetlen az idegen nyelvek ismerete is. És nem utolsó sorban az érzelmi intelligencia fejlesztése és a test acélosítása is kívánatos. Indokoltnak tartja a pedagógusbérek emelését? Milyen mértékű emelést javasol? Indokoltnak tartják, de a Smer a 2016-ra ígért béremelést sem teljesítette. A béremelésre lenne keret, ha a kabinet nem herdálna el súlyos milliókat olyan rendelkezésekre, ame­lyek kizárólag a Smer kam­pánycéljait szolgálják. Szorgalmazzák, hogy a taní­tók és tanárok alapfizetése a jövőben a nemzetgazdasági átlagbért jelentősen meghala­dó szintre emelkedjen. Megfelelőnek tartja a szlováknyelv­oktatás minőségét? A szlovák nyelv második nyelvként való oktatását szor­galmazzák. így végérvényesen véget lehetne vetni annak a mára már jórészt alaptalan, de még mindig terjengő hi­edelemnek, melyek szerint a magyar tannyelvű iskolákban a növendékek nem tanulnak meg jól szlovákul. Itt figyelembe kell venni, hogy milyen nyelvi környezetben élnek az egyes tanulók. A magyar anyanyelvű tanuló számára a szlovákot második nyelvként, vagyis az idegen nyelv tanításának módszereivel kell oktatni. Az élő nyelvre, nem pedig a nyelvtanra vagy írók és költők életrajzaira kelle­ne fektetni a hangsúlyt. Milyen összeggel emelné az ágazat költségvetését? A Fico-kabinet a nemzeti össztermék (GDP) alig 4 száza­lékát fordítja az oktatásügyre, miközben például Finnország és Ausztria több mint 6 száza­lékát. Támogatják a Szlovák Pedagógusok Kezdeményezé­sének követelését, vagyis az ágazat költségvetésének 400 millió eurós emelését. Az ágazat költségvetése alul­dimenzionált, így nem képes a stratégiai feladatainak ellá­tására. Pontos összegről csak alapos elemzés után lehetne beszélni. Mindenképpen fontos lenne a tudomány, illetve a kutatás és fejlesztés jelentős támogatása is. Hogyan oldanák meg a kisiskolák fenntartását, racionalizációját? Ezzel a problémával a demo­gráfiai adatok alapján előbb vagy utóbb több település szembesül. Kizárólag szakmai szempontok alapján kell mie­lőbb életképes nemzetiségi ok­tatási hálózatról dönteni. Csak így maradhat fenn kisiskoláink többsége, csak így lehetnek életképesek. Legalább az alsó tagozatot mindenhol meg kellene tartani. Ha mégsem tudnák biztosítani a működtetésüket, akkor le­hetővé kell tenni, hogy kistér­ségi társulás vagy szövetség is lehessen iskolafenntartó, amelyek optimális és hatékony megoldást tudnának találni a tanítás magas szintű megszer­vezésére. Mit tart a hazai oktatásügy legnagyobb problémájának? Az állandó kapkodást, minden hivatalba lépő miniszter indo­kolatlan ambícióit, amelyekkel felrúgja a folyamatosságot. A szüntelen irányváltozás és rögtönzések tömkelegé ellehetetleníti a célirányos és távlatos oktatási stratégia érvényesítését. Azt, hogy 1989 óta minden kormány csupán kísérletezett az iskolákkal és a pedagógu­sokkal, és megpróbálta azokat saját elképzelése alapján formálni. A változtatások nem voltak kompatibilisek, az isko­latanácsok pedig elvesztették jogkörüket. Ami viszont a leginkább hiányzik, az a nem­zetiségi önigazgatási rendszer. Minden párt béremelést ígér a tanároknak IBOS EMESE A szlovák pártok oktatásügyi programjai több pontban megegyeznek. Többen átfogó reformokat sürgetnek és csökkentenék a pedagó­gusokra háruló adminisztratív terheket. A nemzetiségi ás a kisebbségi iskolákkal gyakor­latilag nem foglalkoznak. Pozsony. A Smer öt pontba fog­lalta össze az elkövetkező négy év prioritásait. Ez alapján a kormány­párt folytatni kívánja az oktatásügyi dolgozók béremelését, és az ágazat­nak az uniós források felhasználá­sával történő modernizációját. A Sieť a gyermekközpontú okta­tást támogatja az esélyegyenlőség elve mellett. Törvényben garantálná a háromévesnél idősebb gyerekek­nek az óvodalátogatás lehetőségét, ellenkező esetben a szülők a gyer­meksegélynek megfelelő összegre lennének jogosultak az önkormány­zattól. Rugalmasabbá tennék a böl­csődék és az óvodák nyitvatartási idejét. 2020-ig a jelenleginél 30%- kal emelnék az ágazat költségveté­sét. Megnyitnák a tankönyvek és a segédanyagok piacát, és a gyakorlati képzésre fordítanák a hangsúlyt. A duális képzésben lehetővé tennék, hogy a diákok az első naptól kezdve fizetést kapjanak. Megreformálnák és átláthatóvá tennék a felsőoktatási intézmények akkreditációs rend­szerét, és állandó feltételekhez köt­nék az akkreditáció odaítélését. A munkaerőpiac igényeire szabnák az iskolák tanulmányi programjait. Át­dolgoznák az egyetemek mellett működő kutatási programok támo­gatási rendszerét, és növelnék a tu­dományos kutatások költségvetését. Mi vár rájuk márciustól? A KDH egyebek mellett kidol­gozná az oktatásügy hosszú távú, 15-20 évre szóló fejlesztési koncep­cióját, mely kormányváltástól füg­getlenül érvényben maradna. Min­den - állami, egyházi és magán ok­tatási intézményre - egységes finan­(TASR-felvétel) szírozást vezetnének be. Az oktatás­ügy perszonális és finanszírozási kérdéseinek kompetenciáit vissza­adnák a szaktárcának. Vonzóbbá tennék a pedagógusi életpályát, megreformálnák a pedagógusok alap- és továbbképzésének rendsze­rét. Emelnék a pedagógusok bérét, és intézkedéseket vezetnének be a pe­dagógusok zaklatása ellen. 18 éves korig kitolnák a kötelező iskolalá­togatást. A párt átfogó reformokat sürget a felsőoktatás terén, néhány elképzelése egyezik a Sieť prog­ramjával. Az SNS oktatásügyi programja alapján nagy hangsúlyt fektetne a hazafias érzület, a nemzeti büszke­ségre való nevelés mellett a szlovák személyiségek, emlékhelyek meg­ismertetésére. A nemzetiek támo­gatják a kisebbségek anyanyelven történő oktatását-nevelését azzal, hogy a kisebbségi iskolákban nagy hangsúlyt kell fektetni a szlovák nyelv kitűnő elsajátítására. Kate­gorikusan csak az SNS záratná be azokat a felsőoktatási intézménye­ket, melyek hazai viszonylatban alulteljesítenek a képzés és a kuta­tás terén.

Next

/
Thumbnails
Contents