Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-10 / 33. szám, szerda
DIGITÁLIA www.ujszo.com I 2016. február 10. Hogy valóban a Google-ről mintázta, arra több jel is utal (Képarchívum) Kokainban úszik a Google - írta egy volt alkalmazott ORIGO-HÍR A Google egyik volt alkalmazottja kilépett a cégtől, és könyvet írt. A The Show egy fiktív techvállalatról szél, ahol a dolgozók mindennapjait a kokain, a bulik és az egyéjszakás kalandok töltik ki. A szerző elmondása szerint a regényt 90 százalékban valós események inspirálták, ám egyszer sem erősítette meg, hogy a Google-ről írta volna - de sok a hasonlóság. Filip Syta két évig volt a Google hirdetési részlegének egyik vezetője, majd 2014-ben kilépett cégtől. Ezután írta meg The Show című regényét, ami egy képzeletbeli keresőóriás cégről szól. A regény januárban jelent meg, ennek kapcsán a Business Insider lap faggatta az írót. Mindig csak a buli A regény története dióhéjban: a San Franciscó-i Show nevű cég huszonéves alkalmazottai egyfolytában partiznak, isznak, egyéjszakás kalandokba keverednek - és rengeteget kokainoznak. Főszereplője egy Victor nevű férfi, aki az íróhoz hasonlóan hirdetési munkakörben dolgozik a vállalatnál, ám idővel egyre depressziósab- bá és üressé válik. Rendszerint alkalmi kapcsolatokba keveredik, és sokat bulizik munkája mellett, és így érthető mód nem sikerül felkeltenie munkatársa, Maggie figyelmét, akibe régóta szerelmes. A könyv legérdekesebb részeiben azt taglalja az író, hogy a cégen belüli drogkereskedők miként árulnak kábítószert, és hogy a hirdetési részleg hogyan kozmetikázza a valós számokat és statisztikákat a felettesek és ügyfelek felé. A valóság ihlette A Google szó egy szer sem tűnik fel a könyvben, bár a hasonlóság tagadhatatlan a leírások alapján. A Business Insider megkérdezte a fiatal írót arról, hogy hány százalékban inspirálták valós események, mire ő azt válaszolta, hogy kilencven százalékban. Hogy valóban a Google-ről mintázta, arra több jel is utal. Mindkét cég keresőóriás. A regény főszereplője az író egykori munkakörében dolgozik. A Show 93 milliárd éves bevétellel rendelkezik (ez nem egyezik a Google számaival, de azonos súlycsoportban van). A könyvbeli cég San Franciscóban székel, ami nincs messze a Google kaliforniai Mount View székhelyétől. Belső droghálózat A történet visszatérő szereplője két drogdíler, akik az egész vállalat ellátmányáért feleltek. Mindketten teljesen átlagos kinézettel rendelkeztek, mindemellett a értékesítési részlegen dolgoztak, ezért értettek a kereskedelemhez. Később a két illető kialakította saját hálózatát, akik a különböző emeletekről és részlegekről gondoskodtak. Ok rendszerint ott vannak a partikon is, ahol Victor rengeteg kokaint fogyaszt. Syta elmondása szerint a drogdílereket is a cégnél töltött élményei inspirálták. Az új Wall Street A könyvben idővel mindenki rászokik ezekre a szerekre. Az egyik fejezetben több száz dolgozó repül egy Las Vegas-i konferenciára, ám a férfiak végül prostituáltakkal és táncosnőkkel partiznak. Az inteijúban már sokkal szabadszáj úbban fogalmaz az író, ekkor már kiejti egykori munkaadója nevét is. „Úgy gondolom, hogy sok tehetség veszett kárba, pedig okos embereket vettünk fel. Természetesen még mindig okos embereket veszünk fel, de ők sokszor túlképzettek, és unják a munkájukat. Ezért kezdik el keresni a kalandot. Tudják, hogy semmivel nem kell foglalkozniuk, a Google ott áll mögöttük. Ez olyan, mint egy óvoda felnőtteknek.” A regényben rengeteg szexjelenet is van, a történetben egy kolléganő két alkalmazottal is lefekszik egyszerre. Az hó szerint a céget úgy kell elképzelni, mint egy egyetemet, ahol mindenki szinte ugyanazokat a partnereket adja kézről kézre. Elege lett Syta arról is mesélt, hogy a cég rendszerint cinikus ajándékokkal lepte meg a dolgozókat. Két évig például mindig csak Nexus táblagépeket kaptak, amiket igény szerint Nexus telefonokra cseréltek. A férfi jelenleg a Ztory nevű, stockholmi appfejlesz- tő cég egyik vezető beosztottja. A Business Insider megkereste a Google-t is, de az nem nyilatkozott. RÖVIDEN Kikerülhetjük az átverős honlapokat Mindenkivel előfordult már, hogy rákattintott egy weboldalon az óriási villogó „Letöltés” gombra, ami aztán átirányította őt egyszerre legalább ötféle reklámra. A Google ennek most véget akar vetni, vagy legalábbis felkészíteni minket: a Chrome legújabb változata már kiszűri az ilyen praktikákat alkalmazó oldalakat. Az újítás a Chrome biztonságos böngészés” funkciójának része. Ez alapértelmezetten be van kapcsolva, de a beállítások biztonság” részében módosítható. Odáig azért nem jutott még el a dolog, hogy a böngésző le is tiltsa a félrevezető tartalmakat a weblapokon. Helyette az ilyen oldalak meglátogatása előtt a Chrome figyelmeztet minket, hogy legyünk óvatosak, mert egyes elemek fél- revezetőek és megtévesztőek lehetnek. Megtévesztő ajánlatok (Képarchívum) Idón egy zettabájtnyi adatot netezhetünk A hálózati eszközök terén piacvezető Cisco kiadott egy előrejelzést a következő években várható internetes adatforgalomról. Eszerint a teljes netes forgalom idén áttörheti a zettabájtos határt. Ez egy- trilliárd bájt, vagy egybilliárd gigabájt, esetleg egymilliárd terabájt - ahogy tetszik, mindenesetre irdatlan mennyiségű adat. A rohamosan növekvő adatforgalom fő hajtóerejét a mobileszközök jelentik. A Cisco szerint ráadásul a növekedési tempó folyamatosan gyorsul. 2020-ra már a Föld népességének 70 százaléka fog ren117 delkezni valamilyen mobileszközzel, ráadásul a mobil adatforgalom kétszer olyan gyorsan fog nőni, mint a népesség, így 2019-re a teljes netes adatforgalom újra megduplázódhat. A legnagyobb növekedést Afrika és a Közel- Kelet produkálja. A legtöbb adatot Kína termeli, de ott arányaiban kevesebb mint feleakkora növekedés várható. Egymilliárd Gmail-felhasználó Háromnegyed év alatt 100 millió új felhasználó nyitott magának Gmail fiókot, és ezzel a levelező is belépett a több mint 1 milliárd ember által használt online szolgáltatások elitklubjába. A Google 2004-ben indította el a levelezőt, és akkor még meghívót kellett szerezni, hogy használhassuk. A gigabájtos tárhely rendkívül népszerűvé tette, amikor a riválisok még pár tíz megabájttal szúrták ki az ügyfeleik szemét, de a Google algoritmusai mindezért cserébe a levelek szövegének elemzésével töltöttek be célzott hirdetéseket. Hasonló sikert ért el a Facebook a hatalmas összegért felvásárolt WhatsApp csevegőprogrammal, ennek is már egy- milliárdnál több aktív felhasználója van. A csevegőappnak sokkal gyorsabban nő a felhasználói létszáma, mint a Gmailének - csupán 5 hónap telt el azóta, hogy átlépték a 900 milliós határt. Jan Koum, a cég vezetője elmondta, hogy a felhasználóik naponta 42 milliárd üzenetet küldenek, 1,6 milliárd fotót osztanak meg, 1 milliárd csoportot nyimak, 250 millió videót osztanak meg. (index) A levelező is belépett az 1 milliárdos online szolgáltatások elitklubjába . (Képarchívum) Víz alatti adatközpontokkal kísérletezik a Microsoft ÖSSZEFOGLALÓ Víz alá telepítene szerverparkokat a Microsoft, az első prototípust már tesztelték. A megoldás nemcsak költséghatékonyabb, de a hűtés problémáját is megoldja. Az adatközpontok hűtése még mindig nagy fejtörést okoz a tech cégek számára, a Facebook és a Google például egyenesen a sarkkörökre költözteti szervereit, hogy kevesebbet kelljen költeni a légkondicionálásra. A Microsoft ennél „kényelmesebb” ötlettel állt elő: egyenesen a víz alá telepítené szerverfarmjait. A redmondi óriás lerántotta a leplet a Project Natick kutatásról, aminek keretén belül költséghatékony és környezetbarát víz alatti adatközpontok építésével kísérleteznek. Az első prototípus fejlesztéséhez 2014-ben láttak neki, tavaly augusztusban pedig már le is küldték terepre a kapszulát, ami összesen 105 napig volt víz alatt. A mérnökök szerint a vártnál is sikeresebben zárult a tesztkor. Az adatközpontok víz alá telepítése nem csak a hűtésben segítene rengeteget, de sokkal gyorsabban megépülnének. A kapszulák gyártása csak 90 napot venne igénybe, jelenleg két év kell egy adatközpont építéséhez. A mérnökök szerint a szerverparkok a jövőben akár a működésükhöz szükséges energiát is kitermelhetnék víz alatti turbinákkal. (MTI)