Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-10 / 33. szám, szerda

www.ujszo.com | 2016. február 10. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Menthető Schengen? Egyetlen eddig felmerült „megoldási javaslat" sem működőképes GÁL ZSOLT az illegális mig­B B ránsok áradata ^B nem csökken JL. JBL w'B- jelentősen, ak­kor a schengeni rendszer napjai meg vannak számlálva. A fő gond az, hogy egyetlen eddig felmerült „megoldási javaslat” sem működőképes. A jelenlegi törvényi keretek között (a menekültekről szóló genfi egyez­mény, az uniós menekültjog, nemzeti szabályozás) lehetetlen megakadá­lyozni, hogy a migránsok az EU - leginkább Görögország - területére lépjenek és menekültstátusért folya­modjanak. Nem csak az olyan haj­meresztő ötletek vannak kizárva, hogy süllyesszük el a hajóikat, a görög/uniós parti őrség igazából nem nyithat tüzet a csempészhajókra (a figyelmeztető lövések meg mit sem érnek), nem szoríthatja vissza őket török területre, mert ezzel nemzet­közijogot sértene, konkrétan Török­ország területi szuverenitását. Rá­adásul fegyveres haditengerészettel - a hagyományosan feszült görög-tö­rök viszony miatt - jobb nem bele­gondolni, hova vezethetne ez. Az uniós vagy görög határok jobb védelme, meg az ún. hotspotok, azaz gyors regisztrációs pontok felállítása sem segít. Az „igazi” háborús mene­kültek - a Szíriából, Afganisztánból, Irakból, Eritreából érkezők-re­gisztrálnak és mennek tovább céljuk felé, a többiek, akiknek kicsi az esé­lyük menekültstátust szerezni, meg majd igyekeznek elkerülni a hotspo- tokat. Görögországot ki lehet zárni Schengenből, de ez mit segítene, amikor szárazföldön nem is érintke­zik az övezettel. A schengeni külső és belső határokon épülő kerítések ed­dig csak elterelni tudták a menekült- hullámot, csökkenteni nem. A menekültek kvóták szerinti el­osztása a tagállamok között eddig totális csőd, a tagországok kevesebb mint 500 menekültet fogadtak be en­nek keretében. De, ha be is fogadnák és ellátnák őket papírokkal, úgy sem tudnák megakadályozni, hogy az ál­taluk választott országokba menje­nek. Az elutasított menedékkérőknek kevesebb mint a felét sikerül vissza­toloncolni a biztonságosnak nyilvá­nított származási (vagy harmadik) országba. De ha érvényt is szerezné­nek minden elutasító döntésnek, a fo gond akkor sem szűnik meg: egyszerűen túl sok az EU-ba tartó „igazi” menekült. Csak a Szíriával szomszédos országokban 5 millióan vannak, Szírián belül meg még töb­ben. Persze, a konfliktust a gyökere­inél kellene kezelni... Akkor váltsuk ezt aprópénzre: jelentkezzenek azok az országok, akik hajlandóak (ENSZ BT határozat nélkül, tehát a nemzet­közijoggal ellentétesen) kb. 150 ezer katonát összedobni, velük Szíriában a békét kiharcolni, majd évekig - bé­kefenntartóként - ott állomásoztatni őket. Egy kezet sem látni a magas­ban... És mi lenne a többi válsággóccal? Különösen ha senki sem akar „világ­csendőr” lenni. Mivel jelenleg az utolsó szalmaszál is veszni látszik, vagyis Törökország képtelennek tűnik az emberáradat csökkentésére, a helyzet reménytelennek tűnik. Nem teljesen az, de erről legközelebb. A szerző a Comenius Egyetem politológia tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazda­sági tanácsadója VERES ISTVÁN V annak most ilyen kezde­ményezések, hogy az átlagnál híresebb nők közhírré tettetik: ennyi meg annyi ideig nem raknak maguk­ra sminket. Van, aki egy egész hét­végét kibír smink nélkül, és ezt do­kumentálja is, technikai felszereltsé­géhez mérten, annak megfelelően, hiszen fejlődünk, vagy mi. Mások egész hetekre pihentetik a púderes bödönt és a szemceruzát, egyeseknél ez az önmegtartóztatás a nagy böjti viselkedési norma része. Tehát fej­lődünk szerintem, egyértelműen, és ez a sminknélküliségi kezdeménye­zés, ez bele is illik a fejlődés ívébe társadalmilag. Leginkább azért, mert a smink ugye, a maga kémiai valójá­ban, olyan termékcsaládok együtte­sét jelenti, amelyek pótolni hivatot­tak bizonyos dolgokat az ember ar­cán. Nem írok szándékosan női arcot, hiszen ha már egyenlőség van, a férfi is sminkelhesse magát. Sokan bizto­san sminkelik is. Na szóval hogy a smink az egy ilyen kölcsönös gazda­sági segítségnyújtási találmány, amely azon az elven alapul, hogy a társadalom a kereslet-kínálat, meg a technikai és vegyi fejlődés eredmé­nyeképp lehetővé teszi az emberek­nek, hogy arcuk hiányosságait el­fedjék, előnyeit kiemeljék, satöbbi satöbbi, cserébe pedig ezek az egyé­nek kulturáltabb valójukban mennek emberek közé, bele a társadalomba. Vagyis mindenkinek jobb lesz. Ez eddig talán működött is, de itt jön képbe az, hogy hiába van egyenlő­ség, azért mégiscsak a nőkről beszé­lünk, ha a smink a téma. De miért? Azért, mert a nőktől a társadalom eleve elválja, hogy megfeleljenek egy szépségideáinak. Ezért is kell a smink, hogy a szépségideáltól messze levő női ivarú egyedek is kö­zelebb tornázhassák magukat ehhez az elvárt szinthez. A férfi lehet csú­nya is, kövér is, ha van humora és pénze, úgy isiapadni fognak rá a nők. Ez így volt mindig, de most itt a 21. század, amelyben végre érvényesülni kezd a kevesebb mindig több elve, az életnek egyre több területén. Ezért lehet trendi most, a világtörténelem során először, hogy valaki nem hoz­záad magához a szépsége érdekében, hanem elvesz. Pontosabban nem csinál semmit, hanem olyan marad, amilyen. Ennek pedig talán még örülhetünk is. A Fico-féle agymasszázs MARIÁN LEŠKO R obert Fico most is ugyanazt a szappanoperát adja elő Igor Matovičról, amit mindig műsorra tűz, ha kutyaszorítóba kerül. A forgatókönyv ugyanaz. Amikor 2014-ben a CT-botrány és Pavol Paška extranyereséges kft-je rengette meg a Smert, Fico kilépett a nép elé, és drámai hangon, élő adásban bejelentette, hogy Ukrajnából „nagyon nagy konfliktus közeledik felénk”, és „Szlovákia nagyon, nagyon, nagyon fog szenvedni”. Amikor 2015 áprilisában azért került nehéz helyzetbe a Smer, mert kiderült, hogy az állami megrende­lésekre dolgozó Váhostav nem fizet alvállalkozóinak és beszállítóinak, és emiatt számtalan kis céget fenyeget csőd, Fico bejelentette, hogy az egészről a KDH elnöke tehet, aki haj dán közlekedési miniszter volt. A Matovič-sorozatot most azért kellett műsorra tűzni, hogy hatástalanítsa a legújabb bomba ügyet, a „masszőrbotrányt”. Ha egy bolt beindul... Az ország legismertebb orvosa pillanatnyilag Pavol Kostka. Klinikái 20 ezer eurós támogatást kaptak a kormányfő tartalékalapjából, az oktatási tárcától több mint félmillió eurót, a mun­kaügyi központtól 32 ezret, de az állami egészségbiztosító volt vele a legbőkezűbb: 3 millió eurós exkluzív szerződést adott neki. Masszázsra és hasonló terápiákra. Több mint elég. Hogy Fico és Kostka kapcsolata meglehetősen közeli, arról kellően árulkodik a kormányfő asszisztense, Mária Trošková óriási bakija. Ugyanis Kostka az üggyel kapcsolatos sajtónyilatkozatát a kormányfő asszisztensének számítógépén írták. Alighanem ez a magyarázat arra, hogy Kostka klinikái a legkifizetődőbb eljárássá tették a masszírozást az egész egyészségügyi ágazatban. Ezért kellett hát Ficónak gyorsan valami gumicsontot dobni a nép elé, hogy legyen min rágódni. Fico kijelentette, hogy Matovič adócsaló, strómanokat használ, és le­leplezése nagyon komoly közérdek. Ha igaza is lenne, hogy Matovič 2008-ban vállalkozóként csalást követett el, mostani leleplezésének Fico részéről van egy alapvető hibája. Kormányfőként hat éve volt odahatni, hogy az adóhivatal, a rendőrség és az ügyészség végezze a munkáját. Ha valami valóban közérdek, akkor az az, hogy az egész bűnüldözői és igazságszolgáltatási rendszer működjön, és a kormányfőnek nem kell csendőrt, főügyészt meg ítélőbírót játszania. Ha Fico azt állítja, bizonyí­tékai vannak rá, hogy Matovič 2008-ban adócsalást követett el, akkor ezek a bizonyítékok ellene is szólnak, mint egy olyan rendszer megte­remtője ellen, ahol ezeket a bizonyítékokat nyolc évig hét lakat alatt tartják, hogy aztán akkor rántsák elő őket, amikor a Smer elnökének ez személyes érdeke. Ha Matovič adócsalást követett el, akkor vádat kell emelni ellene és elítélni. Robert Fico a kormányfői székben eltöltött évek alatt semmit sem tett azért, hogy az igazságszolgáltatás a társadalom elvárásai szerint működjön, sőt, ő is felelős azért, hogy nem úgy működik. Bármit is kö­vetett el Matovič, az az állítása igaz, hogy aki a tolvajokat védi, az maga is tolvaj. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ Török lapok: nevetséges 3 milliárd Törökország és az Európai Unió további együttműködésének fon­tosságáról írt a török sajtó a német kancellár ankarai látogatása után. Az újságok címlapjain közvetlenül egymás mellett szerepeltek az Egei-tengeren hétfőn elsüllyedt két menekültcsónakról, valamint az Angela Merkel és Ahmet Da- vutoglu török miniszterelnök ta­lálkozójáról szóló beszámolók. A cikkek összekapcsolását érzék­letes képek is segítették: az egyik helyen a parti őrség munkájáról és a letakart holttestekről szóló felvé­telek, a másik helyen az egymással kezet szorító politikusokról készült fotók. Az újságok kiemelték, hogy az események egy időben történ­tek, és külön hangsúlyt kapott a tengerbe fulladt gyerekek magas száma. Több lap szerint Európa csak nézi, ahogy emberek halnak meg. Az Aksam című napilap nevetsé­gesnek nevezte azt a 3 milliárd eu­rós uniós támogatást, amelyet Tö­rökország a területén élő menekül­tekre használhat fel. Az újság rá­mutatott, hogy Németország 21 milliárd eurót tervez költeni az idén a migránsaira, és az összegből csak Észak-Rajna-Vesztfália tarto­mánynak - ahol 104 ezer beván­dorló tartózkodik - 3,3 milliárd euró jut. Merkel azért utazott Ankarába, hogy a Törökországon keresztül Nyugat-Európába irányuló mig- ránsáradat csökkentésének módja­iról tárgyaljon. A német kancellár és Davutoglu tíz közös lépésből ál­ló egyezményt fogadott el. (MTI) Hazugságvizsgálatra küldött hivatalnokok Korrupcióellenes intézkedésként hazugságvizsgálatnak vetik alá a moszkvai városi alkalmazottakat -közölte Natalja Szergunyina polgármester-helyettes. Az alkal­mazottak mintegy 94 százalékánál készülnek a vizsgálat elvégzésére, nem világos, hogy hat százalékuk miért marad ki. „A poligráfos vizsgálatok lényegi elemei lettek a korrupció megelő­zésének. Különös figyelmet fo­gunk fordítani azokra, akik a köz- beszerzésekért felelősek” - mondta Szergunyina, s hozzá­fűzte, hogy 1600 alkalmazottat fognak ellenőrizni, hangelemzési vizsgálatoknak is alávetik őket. A Transparency International szer­vezet 168 országban a korrupciót vizsgáló felmérése szerint Orosz­ország a 119. helyre került. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents