Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-06 / 30. szám, szombat

Gábor Zsazsa 99. születésnapját ünnepli 2016. február 6., szombat, 10. évfolyam, 6. szám s.. 'ír' ' -í í'i*­lllllllii'SS 1 ­■nhhh t "j- > :|§ SÍMáŠliWÄ Biztonságiak a majdnem húsz lakást és négy üzlethelyiséget magában foglaló két hebroni háznál, amelyből kilakoltatták az izraeli telepeseket Betekintés Hebron zsidók lakta negyedébe a muzulmán oldalról. A ciszjordániai városban mintegy 850 zsidó telepes lakik a város szívében, egy katonák által őrzött lakónegyedben, körülbelül 200 ezer palesztin lakos gyűrűjében. TsSHawilK -í- IS Izraeli telepes fiúk köveket dobálnak a palesztinokra Kirjat-Arba peremén Bujkál a hebroni házak eladója Izraelben bujkál a ciszjordániai Hebronban épített házak palesztin eladója, mert a Palesztin Hatóság törvényei halállal sújthatják azokat, akik izraelieknek palesztin ingatlant adnak el. Tizenhét zsidó család költözött be a hebroni Suhada utca 36. alatti házakba, mindössze 50 méterre a zsidók és a muzulmánok által egyaránt szent helynek tekintett Pátriárkák Sírjától. Az izraeli védelmi miniszter parancsára az izraeli hadsereg másnap kilakoltatta őket, s azóta két katona őrzi az üres ingatlanokat a tulaj­donviszonyok bíróság előtti tisztázásáig. (Fotók: SITA/AP, wikipedia/zairon) A majdnem húsz lakást és négy üzlethelyisé­get magában foglaló két ház adásvételét öt évig tartó, több meat tárgyalásból álló egyezkedés előzte meg - értesült a ynetnews, a Jediót Ahronót című izraeli újság angol nyelvű honlapja. A híradások szerint január 21-én tizenhét zsidó család költözött be - több meat telepes kíséretében - a hebroni Suhada utca 36. alatti há­zakba, mindössze ötven méterre a zsidók és a muzulmánok által egy­aránt szent helynek tekintett Pátri- árkák Sírjától. Másnap Móse Jaalon védelmi mi­niszter parancsára az izraeli had­sereg kilakoltatta őket, s azóta két katona őrzi az üres ingatlanokat a tulajdonviszonyok bíróság előtti tisztázásáig. A dráma azonban ezzel nem ért véget: a palesztin eladó közvet­len családtagjaival Izrael közepén egy titkos helyen tartózkodik, és külföldre vándorlását készítik elő. Azonban tizenhét éves fia nem akarta elhagyni Hebront, őt - az egykori tulajdonos több bátyjával együtt - őrizetbe vette a Palesztin Hatóság. Azzal fenyegetik őket, hogy „soha többé nem látják meg a napot”, ha az ingadanát zsidóknak eladó férfi nem adja fel magát a pa­lesztin rendőrségen. Slómó Levinger, a Hebron tőszom­szédságába épített telepesváros, Kirjat-Arba általános iskolájának igazgatója, az adásvételt nyélbe ütő, a Biblia alapján (Ezsaiás 54:2) Szélesítsd ki a sátradat néven mű­ködő civil telepesszervezet tagja a ynetnewsnak elmondta, hogy az efféle ingadanszerzés életveszélynek teszi ki az eladókat, és ezért teljes titokban, izraeli arabok, arabul beszélő izraeliek és lefizetett palesz­tinok közvetítésével bonyolítják le. Mint elmesélte, a főként izrae­liektől származó pénzadományok­ból működő szervezet először azt ellenőrzi, hogy csakis a tulajdon­jogok százszázalékosan egyértelmű birtokosával tárgyaljanak. Később palesztin strómanok segítségével 30-50 százalékkal többet ígérnek a piaci árnál. Nagy hangsúlyt he­lyeznek az iratok beszerzésére, noha ez igen költséges, mert a palesztin közvetítők minden egyes okiratért tetemes baksist kérnek. Később az adásvétel lebonyolítását, a pénz át­adását filmen rögzítik egy esedeges későbbi bizonyításhoz. A hebroni házak - amelyek január végén kerültek a híradások hom­lokterébe - évek óta üresen vártak vevőjükre, de kényes elhelyezkedé­sük, valamint az izraeli biztonsági­ak és a telepesek állandó jelenléte miatt nem sikerült túladni rajtuk. A pénzt - videofelvételen is rögzít­ve - ezúttal egy Kirjat-Arba melletti benzinkútnál adták át. A vevő nem véledenül húzta- halasztotta évekig az adásvételt, hiszen egy korábbi esetben - a Mapela-ház ügyében - a palesz­tin rendőrség ezredese, Mohamed Abu Sahala is életveszélybe került, miután segített a zsidó szervezet­nek egy olyan hebroni ingadan megvásárlásánál, amelyet nem akartak zsidóknak eladni. Az ügylet lebonyolítása után Sahala a tanácsok ellenére sem költözött Jordániába vagy Európába, hanem a kapott pénzből egy látványosan fényűző, hatalmas házat épített magának Rámalláhban. A palesz­tin rendőrség meggyanúsította az adásvétel segítésével, de huszon­nyolc napos első fogsága idején nem vallotta be szerepét. Szabadon engedték, de ekkor sem szökött el, hanem tovább építkezett. Más köz­vetítőkkel együtt ismét elfogták, és ekkor már mindent bevallott. Erről a Szélesítsd ki a sátradat is értesült, miután Sahala ügyvédjét - az ez­redes tudta nélkül - ez a szervezet fizette. Vallomása után nyolc órával öt zsidó család költözött a megvásá­rolt ingadanba, hogy megelőzzék a palesztinokat, akik ilyenkor arab családokat telepítenek a telepesek által megvásárolt házba, mert őket később nem lehet kilakoltatni, hi­ába tisztázódik jogilag az adásvétel. Az izraeli hatóságok a Mapela-ház esetében is kilakoltatták a beköl­töző zsidó telepeseket, de azóta is biztonságiak őrzik az ingadant az ügy - ki tudja, mikor esedékes - tisztázásáig, és az arabok sem tud­ják birtokba venni az épületet. Abu Sahalát halálra ítélték, de Mahmúd Abbász palesztin elnök még nem írta alá a kivégzéséről döntő hatá­rozatot. Kelet-Jeruzsálemben is hasonló, gyakran amerikai közvetítőkkel nyélbe ütött üzletekkel vásárolják meg a palesztinok házait, melyekkel a telepesek zsidó enklávékat hoznak létre az arabok lakta lakónegyedek közepén. Ezért az izraeli újságírók az onnan átvett minta nyomán Ke- let-Jeruzsálem „hebronizálásáról” beszélnek. Az 1967-ben elfoglalt Ciszjordánia déli részén található Hebronban mintegy 850 zsidó telepes lakik a város szívében, egy katonák által őrzött lakónegyedben, körülbelül 200 ezer palesztin lakos gyűrűjé­ben. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents