Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-05 / 29. szám, péntek
i/vww.ujszo.com I 2016. február 5. KÖZÉLET I 3 „A biztonság fogalmát újra kell értékelni" BŐS EMESE 2010-ben lépett be a nagypolitikába, azóta egyszer már távozott a parlamentből, lm később visszatért, most nedig a Híd listáján all. íelyet kapta. Pfundtner Edittel beszélgettünk. Harmadik alkalommal indul a rarlamenti választásokon, a korábbiakhoz képest most kapta a egjobb pozíciót. Ön szerint miért? Mindhárom alkalommal benne /oltam a választási lista második 10- isében. Azt gondolom, eddigi munkámmal bizonyítottam. t Miért mondott le a párt alelnöki losztjáról, és lépett ki a pártból a !012-es választások után? A Radičová-kormány alatt csöp- pentem bele a nagypolitikába, a párt ilelnöke, parlamenti és önkormány- ati képviselő is voltam, ami renge- eg munkával járt. Az előrehozott vá- asztásokat követően a Híd ellenzékre került, én pedig úgy éreztem, hogy íasznosabb lehetek az ügyvédi szak- námban. Az ügyvédi munkámat nem udtam sem időben, sem pedig terje- lelmében összeegyeztetni a pártban végzett munkámmal, hiszen ellenzékben jóval többet kell dolgozni. Családanyaként pedig több időt sze- ettem volna a fiamra szánni, aki ak- cor lett felső tagozatos diák. 2014-ben viszont póttagként 'isszakerült a parlamentbe, de nem lépett vissza a pártba, miért? A sors ajándéka, hogy 2014-ben újabb lehetőséget kaptam, amivel, úgy gondolom, élnem kellett. Igaz, hogy párton kívüliként tértem vissza, de idővel beléptem a Híd frakciójába. Abból, hogy a párt felkínálta nekem ezt a lehetőséget, kitűnik, hogy nem volt köztünk nézeteltérés, és folytathattuk az együttműködést, ráadásul sokkal könnyebb frakción belül végezni a parlamenti munkát. Ezenfelül visszakerültem az alkotmányjogi bizottságba, mely a legtöbb munkával jár, hiszen itt minden törvénytervezetet, ami a parlament elé kerül, meg kell vitatni. Az itt végzett munka azonban nemcsak egy szakterületre fókuszál, hanem széles teret ad arra, hogy a képviselő össztársadalmi problémákkal foglalkozhasson. Ha sikeresen szerepelne a parlamenti választásokon, maradna ez a felállás? Tehát párton kívüliként, viszont a Híd frakcióban tevékenykedne? Szlovákiában csak pártlistán lehet mandátumot szerezni. A Híd listáján velem együtt több olyan jelölt is van, aki nem tagja a pártnak. Nagy gesztusnak tartom, hogy a Híd olyanoknak is lehetővé teszi a választásokon való megmérettetést, akik nem tagjai a pártnak. Háromszor indultam a parlamenti választásokon, és mindhárom alkalommal a Híd listáján, minden alkalommal a párt frakciójának is tagja voltam. Úgy gondolom, hogy ez a jövőben is így fog működni. Egyazon értékrendet képviselünk, a párt Pfundtner Edit (Képarchívum) programjában nincs közöttünk nézetkülönbség. Sikeres választásokat követően ezt az együttműködést szeretnénk folytami. Az ön egyéni kampánya eltér a Híd központi kampányától. Miért a „Biztonságban élni” szlogennel szólította meg a választókat? Van egy megállapodás ajelöltek és a kampány stáb között a szlogenek egyeztetéséről. Én is egyeztettem. Azt gondolom, hogy napjainkban a biztonság fogalmát újra kell értékelni. Figyelni kell azokra az új jelenségekre, melyek a biztonságunkat veszélyeztethetik. Meglepett, amikor a sajtó ezt a szlogent valamiféle menekültellenes politikával kötötte össze, mert nem ez motivált. A biztonság számomra azt jelenti, hogy nem kell attól tartanom, hogy holnap elveszíthetem a munkámat, a megélhetésemet, vagy ha kórházba kerülök, és élet-halál harcot vívok, nem kell attól félnem, hogy nem lesznek mellettem nővérek, orvosok. A biztonság számomra azt is jelenti, hogy nem fordulhat elő az, hogy egy nőt agyonlőhet valaki az utcán, holott korábban segítséget kért a rendőrségtől. 2011- ben az én javaslatomra lett bűncselekmény, ha valakit zaklatásszerűen megfigyelnek. Nem szeretném, ha a sajtó csak az aktuális geopolitikai problémákra, a menekültekre vonatkoztatná ezt a szlogent, mert ennél jóval tágabb vetülete van. Több párt a menekültválság köré építi a kampányát, nyilván az ön szlogenje is ezért kerülhetett a figyelem középpontjába. Egyetért a Híd menekültpolitikájával, vagy ön szerint ebben a kérdésben vannak rizikófaktorok? A Híd álláspontja egyértelmű, a párt frakciója a parlamentben két alkalommal utasította el a kötelező menekültkvótákat. Szeretném leszögezni, hogy nem szabad alábecsülni a menekültválsággal kapcsolatos veszélyeket, ráadásul ez rendkívül veszélyes eszközzé válhat. Több párt erre alapozza kampányát. Szerencsére Szlovákiát közvetlenül nem fenyegeti veszély, ezért nem szerencsés, hogy mindenáron egyfajta veszélyhelyzetbe próbálják belemanőverezni az embereket, vagy különböző propagandaeszközökkel táplálni a félelmet, és ezzel szeretnének választásokat nyerni. Az ellenségképet nagyon egyszerű megalkotni, viszont nagyon-nagyon nehéz megnyugtatni a kedélyeket. Ezt a saját bőrömön is tapasztalhattam, amikor nyáron a fiammal részt vettünk a City Downhill kerékpárversenyen Pozsonyban. Ugyanakkor szélsőjobboldali csoportok tüntettek a menekültek ellen, és a „Megvédjük Szlovákiát” szlogennel megtámadták a békés nézőket, turistákat és a versenyzőket. Nagyon tartok attól, hogy a folyamatos félelemkeltés további erőszakos cselekedeteket eredményezhet. Milyen problémák megoldásán dolgozna a parlamentben? Össztársadalmi problémákkal szeretnék foglalkozni. Konkrét és hatékony korrupcióellenes intézkedésekre van szükség. Nagyon gyorsan fel kell lépni az egészségügyben uralkodó állapotok ellen, mielőbb meg kell állítani az orvosok és az egészség- ügyi nővérek tömeges elvándorlását. Természetesen a pedagógusok és az oktatásügy problémái sem tűrnek halasztást. Ebből is látható, hogy sok munka vár még ránk. „Megőrizni Európa keresztény jellegét” BŐS EMESE <iss Beáta az MKP választási istájának legelőkelőbb helyen evő női képviselőjelöltje. \ lévai Czeglédi Páter református Gimnázium gazgatónőjével, az MKP lévai érési elnökével beszélgettünk. Nem először indul az MKP vá- asztási listáján, korábban a 15. íelyet foglalta el, most a 11. Miiek köszönhető ez az előkelő hely, i listán való előrelépés? Ez elsősorban a Lévai járás ered- nénye, az Országos Tanács ugyan- s a jelöltlista állításakor figyelem- >e vette, hogy ajelöltek melyik ré- ;ióból származnak, az adott régióján milyen a magyarság részaránya, és a jelölteknek az MKP-ban 'égzett munkáját, valamint a ko- ábbi választásokon a rájuk leadott zavazatok számát. A Lévai járás tős az MKP-ban, és a helyi járási lonferencián engem választottak neg listavezetőnek. így kerültem a ista 11. helyére. Azt hiszem, ebben lem játszott szerepet, hogy nő va- ;yok. Merem remélni, hogy a közösségünkért végzett munkám is özrej átszőtt a kiválasztásomban. Miért döntött úgy, hogy belép a lagypolitikába? Ez nem egyszeri döntés volt. Di- kkorom óta kisebb-nagyobb mér- ékben mindig is részt vettem a zözéletben. Ezek a szerepek folya- natosan nőttek és bővültek. A zakmai és az egyéni fejlődésem természetesen hozta magával, hogy mindig nagyobb feladatokat kaptam és vállaltam. Ha sikeresen szerepel a parlamenti választásokon, milyen területen szeretne tevékenykedni? Kevesen vagyunk magyarok, ez a választások után sem változik meg jelentősen. Véleményem szerint ezért minden parlamentbejutó magyar képviselőnek komplex feladatokat kell ellátnia, mindenből ki kell vennie a részét. Viszont senki sem polihisztor. Az én szakterületeim elsősorban" az oktatásügy és a kultúra. Több mint húsz éve vagyok a tanári pályán, jelenleg igazgatóként. Kulturális tevékenységeket gyermekkorom óta végzek, és nem utolsó sorban a regionális politika is fontos számomra, hiszen régiós jelölt vagyok. A szakpolitikusok segítségével saját járásomért a lehető legtöbbet szeretném tenni. Az ön által megnevezett három területen melyek azok a kardinális problémák, amelyek mielőbbi megoldást követelnek? Az oktatás területén a közoktatási törvény módosítása számomra elsőrangú kérdés lenne. Azt hiszem, nem kell részletesen ismertetnem azokat a problémákat (minimális osztálylétszám, szlováknyelv-ok- tatás, az állami kerettanterv óraszámai, a jó minőségű tankönyvek hiánya, sztrájk stb.), melyek a magyar iskolákat érintik. A kultúra területén olyan törvény megalkotását szorgalmaznám, mely lehetővé tenné, hogy a magyar kulturális szervezetek egy önálló forrásból Kiss Beáta (Képarchívum) tudják finanszírozni a működésüket, és ezt a kettőt, tehát a kultúra és az oktatás területét, akár az önigazgatás formájában. Ami pedig a regionális politikát illeti, a munkahelyteremtő gazdasági programok támogatását szorgalmazom, ez segíthet a leszakadófélben levő településeinknek abban, hogy a fiatalok elvándorlását mérsékeljük. A Híd kidolgozta a Kisebbségi Kulturális Alap létrehozására vonatkozó törvénytervezetét, melyet a smeres képviselők második olvasatban elutasítottak. Ismeri ezt a tervezetet, és kész lenne együttműködni ezen a téren a a Híddal? Én a magyar-magyar összefogás híve vagyok. A legutóbbi megyei választásokon a Lévai járásban szerettük volna, ha a Híd és az MKP jelöltjei közösen indulnak, és nem a régiós politikusokon múlott, hogy ez végül nem valósult meg. A Híd tervezete nem volt a kezemben, csak sajtóértesüléseim vannak róla. Azt sajnálom, hogy a Csemadok Országos Tanácsának tagjaként a tervezet előkészítésébe nem vontak be, csak utólagos egyeztetésre került sor. Bízom benne, hogy a választások után az ilyen jellegű tárgyalások, megbeszélések hatékonyabbak, rugalmasabbak lesznek. Közös ügyeink megoldásakor nem zárkózhatunk el egymástól. Melyek azok a szlovák pártok, melyekkel nem tudna együtt dolgozni? Nem szeretnék konkrét pártokat megnevezni. Nyilvánvalóan a jobboldali pártokkal képzelhető el szorosabb együttműködés. Meggyőződésem viszont, hogy ha sikeresek lesznek a parlamenti választások, a magyarokat megszólító minden párttal együtt kell működni. A parlamenti munkában a nyitottság és a tárgyalás híve vagyok, a jó ügyek érdekében senkitől sem zárkóznék el mereven. A közelmúltban az MKP női képviselőjelöltjei a menekültválság, illetve a kölni események kapcsán egy nyilatkozatot tettek közzé, melyhez ön is csatlakozott. Ebben arról írtak, a menekültek ránk akarják erőltetni a saját kultúrájukat. Ön szerint valós veszélyt jelentenek ránk a menekültek? Ez nagyon összetett kérdés, viszont a mi álláspontunk egyértelmű. Nyilvánvaló, hogy a migránsok körében vannak olyan családok, amelyek valóban háborús veszély elől menekülnek, az életüket mentik. Velük szolidaritást kell vállalnunk, és segítenünk kell őket. Viszont a migránsáradat legnagyobb veszélye az, hogy hosszú hónapokig ellenőrizetlenül zajlott. A németországi erőszakos cselekményeket elkövető bevándorlókkal szemben határozott fellépésre van szükség. A mi nyilatkozatunk is erről szólt, hogy az erőszaknak véget kell vetni. Jelentősek a kulturális különbségek a bevándorlók és az európaiak közt, én szeretném megőrizni Európa keresztény jellegét. Természetesen tisztelni kell a különböző kultúrájú embereket, a másságot, arról viszont nem vagyok meggyőződve, hogy ezeket egyik napról a másikra össze lehet csiszolni úgy, hogy senki se sérüljön. Ez a folyamat, tehát a nagy tömegek vándorlása, csak rossz eredménnyel járhat. Ezért támogatom, hogy a bevándorlás ellenőrzött módon folyjék, és ezt már Európa is felismerte, hiszen az utóbbi napok eseményei erről szólnak, a határok védelmével kapcsolatban.
