Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-04 / 28. szám, csütörtök
Lista a világ leglátogatottabb városairól 18. oldal 2016. február 4., csütörtök, 9. évfolyam, 5. szám A távolság 6200 kilométer, a menetidő 102 óra (Képarchívum) Elindult a világ leghosszabb buszjárata L ima és Rio de Janeiro között indították el azt a buszjáratot, amelynél az üzemeltető cég szerint jelenleg nincs hosszabb a világon. Két óceán között kilométerenként kevesebb mint 3 centért buszozhatunk mostantól - írja a HVG. Hétvégén ugyanis megkezdte működését a világ leghosszabb autóbuszjárata Peru fővárosa, Lima és a brazíliai Rio de Janeiro között. A Csendes- és az Adanti-óceán közti 6200 kilométeres utat 102 óra alatt teszi meg az 56 férőhelyes emeletes busz, amelyre mindössze 185 eurónak megfelelő összegbe kerül a menetjegy. A buszon két sofőr teljesít szolgálatot, akik négyóránként váltják egymást. A buszút az Amazonas vidékén és az Andokon át vezet, naponta pedig csupán kétszer állnak meg pihenni és étkezni a tankolásokon kívül. Ez a járat eddig csak Lima és Sao Paulo között közlekedett, ezt az útvonalat hosszabbították meg Rióig. A járatot üzemeltető Ormeno busztársaság azt állítja, hogy a világon sehol máshol nem létezik ilyen hosszú, menetrend szerinti közveden autóbuszjárat. Dél-Amerikában eddig a Lima és Caracas, illetve a Lima és Sao Paulo közötti járatok számítottak a leghosszabbnak. (hvg) A lármás spanyoloktól a szolid skandinávokig - farsang Európában Viareggio, Olaszország (Képarchívum) A farsang a hatalmas bulik és a lármázás időszaka, régen így űzték el a telet és a gonosz szellemeket. E bben az időszakban Európa-szerte még ma is karneválok tucatjait szervezik, ezekből mutatunk most egy kis kóstolót. Olaszország; narancscsata és disznóvéres fánk Nem hiába jut sokunknak eszébe egyből Olaszország, ha karneválról van szó. A velencei forgatag az egyik legnagyobb és leghíresebb februári esemény Európában, amely idén már javában tart, és február 9-én ér véget. A több évszázados hagyományokra épülő mulatságra ma milliók érkeznek szinte a világ minden pontjáról, hogy színes ruhákba, díszes álarcok mögé bújva sétáljanak az utcákon, vagy gondo- lázzanak a csatornákon. Itáliában egyébként nemcsak itt, hanem például Viareggióban (február 7-14.) is karneváloznak az emberek, akik ezeken a napokon hírességeket kifigurázó maszkokat és jelmezeket öltenek magukra. Milánótól nyugatra, Ivrea (február 4-9.) városában pedig farsangkor dúl a Narancsok harca, amikor az egymással szemben álló felek különféle gyümölcsökkel dobálják egymást. A legenda szerint ez a „csata” valóban megesett a középkorban. Am nem csak a szép és vicces ruhákról, meg a gyümölcsdobálásról szól az olasz farsang. Nagy szerepe van a lakomázásnak is. Az egyik jellegzetes ételük ilyenkor a szicíliai fahéjas fánk (chiacchiere), amelyet régen friss disznóvérrel ízesítettek. Mára szerencsére ezt a szokást elfeledték a cukrászok, helyette csokiöntetet használnak. Németország: a herceg kiengedi a karnevál szellemét A kimért, precíz németek szinte kibújnak a bőrükből a farsangi időszakban. Különösen Kölnben, ahol A velencei forgatag az egyik legnagyobb és leghíresebb februári esemény Európában. egy héten át tart a karneváli hangulat. Az esemény első napja a Nők farsangja, amikor csak a hölgyek húznak jelmezt, és egész nap abban parádéznak. Közben megválasztják a karnevál hercegét, szüzét (aki valójában egy női maskarába bújt férfi) és egy földművest. A herceg jelképesen átveszi a polgármestertől a kulcsot, és ezzel megnyitja a mulatozás kapuját, vagyis ezután mindenhol folyik a dínomdánom. A február 4-től 10-ig tartó forgatag fénypontja pedig az a Rózsák hétfője, amikor közel egymillió ember kíséri végig a farsangi felvonulást az utcákon és tereken, miközben a felvonuló zenekarok, táncosok, művészek cukrokat és csokikat dobálnak a nézelődőknek. Franciaország: virágkamevál a Riviérán Február második felében már nyílnak a mimózák a francia tengerpart mentén, a télnek ekkor már alig van nyoma itt. Nizzában azonban biztosra akarnak menni, így megtartják a télűző farsangi forgatagot (február 13-28.), amelynek egyik fénypontja a virágkarnevál. A hatalmas, virágokkal (mimózákkal, gerberákkal, liliomokkal) feldíszített kocsik a napfényes tengerparti Promenade des Anglais sétányon vonulnak fel nagy csinnadratta közepette. A karneválon emellett óriás színes papírmasé figurák, zenekarok, táncosok, utcaművészek masíroznak, óriási a buli ezen a két héten Nizzában. A parti éjjel-nappal tart, a kocsikat sötétedéskor kivilágítják, aminek köszönhetően a város színes fényáradatban úszik. Skandinávia: a legszolidabb farsang Európa északi népei kissé visszafogottan búcsúztatják a telet. Náluk nincs nagy karnevál és felvonulás, helyette viszont ott van a semlor (svéd sütemény). Ez egy őrölt kardamommal ízesített, élesztős tésztából készült péksütemény, melynek tetejét levágják, a két részt mandulakrémmel és tejszínhabbal töltik meg, majd ezzel ragasztják össze. Állítólag mindenki ezt a finomságot várja január óta, és amint elkezdik árulni, kígyózó sorokban állnak az emberek a cukrászdákban, hogy hozzájussanak az édességhez. Skandináviában inkább a gyerekekről szól a farsang, akik jelmezbe bújnak ezeken a napokon. Spanyolország: már majdnem Rió! A riói karnevál méretével, hangzavarával és színpompájával vetekszik az andalúziai Cádizban (február 4-14.) és a Tenerifén (február 3-14.) tartott farsangi felvonulás. A gyönyörű és hatalmas díszletek, a csodás ruhákba öltözött táncosok, a vidám zenészek és utcaművészek igazi brazil hangulatot varázsolnak a spanyol vidékekre. Cádizban azonban a zene és tánc mellett fontos szerepet kap a színház világa is. A karnevál ideje alatt ugyanis a Falla színházban zajlik az énekesek és együttesek, valamint a humoristák versenye. És persze a nagy bulizásban nem szabad megfeledkezni az isteni spanyol sonkákról, sajtokról, a különféle tapasokról, valamint a zamatos borokról, no meg a sangriáról sem. (travelo) Karnevál Velencében (Képarchívum)
