Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-30 / 24. szám, szombat
www.ujszo.com I 2016. január 30. SPORT 125 Javi Fernández Florent búcsúja Nepela nyomdokain BŐDTITANILLA Berton, a büszke edző Az Anna Marie Pearce, Magyar Márk kettős az utolsó, 16. helyen vógzett a párosok rövidprogramjában a pozsonyi műkorcsolya- és jógtánc-Eb-n. Mivel mind a tizenhat résztvevő futhat kürt, ők is bemutathatják ma délután a szabadprogramjukat. A kettős május óta korcsolyázik együtt, így kicsit izgultak az Eb előtt. „Még soha nem jártam Eb-n, és nagyon tetszik a hangulat” - mondta az amerikai születésű Anna Marie Pearce. A magyar páros nem tudta megjavítani idei legjobbját, főleg azért, mert rögtön a program elején elrontották a halálforgást. „Kis csalódás ez számunkra, mert az az egyik legjobb elemünk”-jegyezte meg Anna Marie, Márk pedig hozzátette: „Talán egy pillanatra kihagyott a koncentrációm, lehet, hogy túlizgultam. Általában pluszokat kapunk a halálforgásunkra, reméltük, hogy most is lesz egy erős kezdés. Lehet, hogy emiatt egy kicsit siettem.” A kettős az Egyesült Államokban készül Stefánia Berton és Rockne Brubaker irányítása alatt. Berton 2013-ban Zágrábban Ebbronzérmes lett Ondrej Hotárekkel az oldalán. „Furcsa korcsolya nélkül jönni egy Eb-re - mondta lapunknak Stefánia Berton. - Ezek a srácok nagyszerűek, öröm velük dolgozni. Büszke vagyok rájuk, ahogy ezt az egész szezont megoldották, hiszen későn kezdtek együtt korcsolyázni, az országos bajnokság előtt pedig Márknak kiugrott a válla... De fantasztikusak voltak a felépülési folyamat során, és mindkét programot be tudták mutatni az országos bajnokságon. Egy Eb már más hangulatú: rengeteg ember, zászlók, kamerák... De a kürben már tudni fogják, mi vár rájuk, úgyhogy szerintem nagyszerűek lesznek.” (bt) 1973 óta először nyert férfikorcsolyázó zsinórban négy Európa-bajnoki aranyérmet. Javier Fernández az Ondrej Nepela Téli Stadionban Ondrej Nepela örökébe lépett. verzióját használta, mert „ettől lett igazi a parti”. Voltak furcsa húzásai, furcsa edzőváltásai, furcsa nyilatkozatai, de azt nagyon jól felmérte, hogy két év múlva Pjongcsangban semmiképp nem szólhat bele az érmekért folyó csatába. Novemberben bejelentette, hogy a pozsonyi Eb lesz az utolsó versenye. A műsorközlő is kiemelte ezt, amikor csütörtök este jégre lépett, mindenki pontosan tudta, hogy itt egy pályafutás vége következik. És micsoda búcsú volt! Emlékek Sobralról. Ez a címe a kűmek, amely Florent brazil gyökereihez nyúl vissza. Versenyen a 2011 /12-es szezonban mutatta be, azóta pedig folyamatosan gálaprogramként használta. Ez a kűr amolyan ars poetica aj égen. A Sobral városából származó Amodiót csecsemőkorában fogadták örökbe francia szülők, s a brazil temperamentum a programjaiban is visszaköszön. És Pozsonyban felrobbant a stadion. Az ugrások ott voltak, a koreográfia fergeteges volt, a közönség tombolt, Amodio pedig szárnyalt. Élete legutolsó kűijébenúgy korcsolyázott, mint életében még soha. S amikor befejezte, több ezer ember egyszer ugrott talpra, és percekig zúgott a taps az Ondrej Nepela Téli Stadionban. Amodio ajégre borult, edzője, Nyikolaj Morozov bőgött a palánk mellett. „Merci!” -mutatta fel a kamerának az üzenetét Amodio a lihegőben, aztán még mindig az érzelmek hatása alatt nyilatkozott a sajtónak. „Azt akartam, hogy így emlékezzenek rám.” így fogunk. Tágítani a határokat A spanyol Javier Fernández az első korcsolyázó, aki Európa-bajnok- ságon 200 pontnál többet kapott a kűrjére, és 300 pontnál magasabbra jutott összetettben. Fernández elő; szőr mutatta be kűrjét három négyfordulatossal és két tripla axellel, s bár a második tripla axelből elesett, a győzelme egyáltalán nem forgott veszélyben. Ezt az Eb-t a spanyol korcsolyázó akkor is megnyerte volna, ha a kűrben minden ugrásából elesik. Összesítésben 60 ponttal győzött - vannak versenyzők, akik a rövidprogramban sem kapnak ennyit... „Mindegy hányadszor nyer az ember, ez mindig különleges és egyedülálló - válaszolta Fernández a kérdésre, hogy rutinná vált-e már számára az Éb-győzelem. - Nem könnyű felkerülni arra a listára, amelyen azok a korcsolyázók szerepelnek, akik zsinórban négyszer nyertek Eb-t. Nagyszerű érzés ebben a stadionban, amely Ondrej Nepela nevét viselni, az ő társaságukba kerülni.” A spanyol korcsolyázó szeretne továbbra is folyamatosan történelmet írni. A visszavonuláson egyáltalán nem gondolkozik, idén a programjai nehezítésével szintet is lépett. „Éveken át valamilyen értelemben egy helyben álltam, mivel csak egy négyfordulatost ugrottam a Kovtun, a kőkemény A harmadik helyen - 0,35 ponttal Bychenko mögött - az orosz Makszim Kovtun végzett. Sokan szívesebben látták volna a francia Florent Amodiót a dobogón, Kovtun ugyanis messze volt a tökéletestől - második ugrásából, a négyfordulatos toeloopból csúnyán elesett, egy pillanatig úgy tűnt, nem is tudja folytatni. De az oroszokat nem ilyen fából faragták. Kovtun is végigkorcsolyázta a programot, és attól eltekintve, hogy a második négyfordulatos salchowot leduplázta, nem is hibázott. Rezzenéstelén arccal, de láthatóan fájdalmak között ment ki átvenni az érmét, és nem mosolygott a sajtótájékoztatón sem. Flogy érzi magát, hogy van a lába - ez volt az első kérdés hozzá. Miután Kovtun értetlenül nézett, lefordították neki oroszra, de a válasza kategorikus volt: „Nem értem a kérdést oroszul sem.” Ez valami orosz fájdalomkezelési módszer lehet (emlékszünk még a jégtáncos Makszim Sabalinra is, aki a befáslizott, óriásira dagadt térdéről állította, hogy teljesen rendben van). A tavalyi ezüstérmes Kovtun nem titkolta, hogy csalódott a harmadik hely miatt, de már előre nézett: „Ki kell javítani a hibákat, ezt pedig úgy lehet, ha minél többször lefutom a programjaimat edzésen.” Esetleges pihenésről, a fájós testrészek gyógyításáról nem esett szó. BŐDTITANILLA Van az úgy, hogy egy mükor- csolyaversenyről nem a győztes kűrre emlékszünk. Javier Femán- dez telj esen megérdemelten nyerte meg zsinórban negyedik Európa- bajnoki aranyát, de a csütörtök este Florent Amodióé volt. Ez volt pályafutása utolsó kűrje. Nem képes tartani a lépést a technikai fejlődéssel, érzi, hogy a 2018-as téli olimpián már nem lenne esélye az aranyért harcba szállni. Ezzel indokolta döntését. Volt a csúcson, és megjárta a poklot is. Háromszor állt Ebdobogón, 2011-ben Bemben győzött. Máig felejthetetlen pillanat, ahogy az utolsó kűr után, amikor nyilvánvalóvá válik számára, hogy övé az arany, az öltözőfolyosón egy őrült sprint végén honfitársa, Brian Joubert nyakába ugrik. De az is, ahogy a 2014-es szocsi olimpián egy borzalmas kűr után arcát a tenyerébe temetve, szívettépően zokog a lihegőben. A műkorcsolya ötvözi az atléti- kusságot és a művészetet, de mindig vannak korcsolyázók, akik „inkább sportolók”, mások pedig „inkább művészek”, sőt, „inkább showmanek”. Florent Amodio ez utóbbi kategóriába tartozik. Jobb napjain biztosan ugorja a négyfordulatos salchowot és a tripla axelt is, de az ugrások sokszor cserben hagyták. A „show-faktor” azonban mindig megvolt benne. Meg a „lázadófaktor” is, hiszen még a vokális zene engedélyezése előtti időszakban egy vb-n a pontlevonás dacára kűrzenéjének az énekes rövidprogramban. Idén úgy éreztük, ideje váltani, előbbre lépni. Ahhoz, hogy az ember továbbra is győzni tudjon, muszáj egyre jobban és jobban tágítani a határait. Ahhoz, hogy te legyél a legerősebb, kockáztatnod kell. Á rizikó nem mindig jó, de ha keményen edzel, akkor meg tudod csinálni” - foglalta össze versenyzői filozófiáját Fernández. Beérett a támogatás Nem ő volt az egyetlen dobogós, aki történelmet írt. Izraeli korcsolyázó még soha nem szerzett érmet, Álexei Bychenko az első. Egy éve Stockholmban negyedik volt, most nem szeretett volna ennél lejjebb csúszni. A dobogót is elérhetőnek tartotta, de az ezüstérem minden elvárását felülmúlta. „Nem tudom, mit mondjak, túlságosan fel vagyok pörögve. Szóval... Ah, tényleg nem megy..- az újdonsült ezüstérmes ennyit bírt mondani a sajtótájékoztatón. Másnap, már egy adag ünneplés után és több adag ünneplésre készen már jobban meg tudta fogalmazni, mit érez. Kijevi születésűként ukrán színekben versenyzett, de nem őt küldték a vancouveri olimpiára. Ekkor csalódottan visszavonult, de egy év után a volt edzője megkereste, volna-e kedve izraeli színekben versenyezni. „A szövetségtől minden segítséget megkaptam, minden módon támogatnak. Kezdettől fogva hittek bennem, és egyszer csak én is elkezdtem hinni magamban.” S néha pont ennyin múlik egy érem. Bychenko, Fernández és Kovtun a díjátadó után (Johanna Welnicki felvételei) Javier Fernández 200,23 pontot kapott a kűrjére
