Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-30 / 24. szám, szombat
www.ujszo.com SZALON ■ 2016. JANUAR 30. 21 Több mint útikönyv Mostanság nemcsak a legkülönfélébb szakácskönyvekből óriási a magyar nyelvű kínálat, hanem útikalauzokból is. Pedig gyors és számunkra fontos információkért még ki sem kell mozdulnunk, hiszen digitalizálódó korunkban már a világhálóról is percek alatt megtudhatunk minden lényeges tényt bármelyik országról, régióról vagy városról. Persze, a színvonalas könyv nemcsak más, hanem sokkal több élményt nyújt. Mindezek tudatában ajánlom Kokes János Magyar emlékek Csehországban című pazar könyvét. Több szempontból is izgalmas kaland. E lsősorban a kiemelkedő szellemi vállalkozás miatt. A négy évtizede Prágában élő szerző - akinek tudósításai az Új Szóban is rendszeresen megjelennek — nemcsak egy-egy város vagy tájegység, hanem a mai Csehország páradanul gazdag magyar emlékeit tárja elénk, méghozzá egy egész évezredet átfogva, a két nemzet államalapításától napjainkig. Nem jelzőkkel, irodalmiaskodó stílussal akarja felkelteni az olvasó érdeklődését, hanem a tények, a tudni- és látnivalók bőségével. Évente sok ezer anyaországi és szlovákiai magyar látogat el a Hradzsinba, egyebek mellett a Szent Vitus-szé- Kokes Jánosa könyvbemutatón kesegyházba, ám érdemi ismeretek híján jóval kevesebben tekintik meg a főbejárat bronzkapuját, amelynek egyik domborműve Vajk megke- resztelését ábrázolja. Számos ilyen felfedezésre méltó műemlék várja a magyar látogatót. Felvillantja a könyv Liszt Ferenc és Bedrich Smetana barátságának epizódjait, bemutatja a magyar történelmi személyiségek tiszteletére állított emléktáblákat, melyek közül talán azon hökkenünk meg rövid időre, hogy a csehek nem elsősorban Görgey Artúrt, a honvédtábornokot, hadvezért, hanem a Prágában is tevékenykedő modern vegyészt tartják számon. A szinte megszámlálhatatlanul sok magyar emléket őrző Prágát elhagyva is magával ragadók a további fejezetek. Azt sokan tudják, hogy Arany János többször gyógykezeltette magát Karlsbadban, a mai Karlovy Varyban, de arról nem mindenki hallott, hogy a hálás magyarok emlékoszlopot is állítottak a világhírű fürdővárosban. Ha ezután a Brünnhöz közeli Slavkovba látogatunk, a könyv elolvasása után minden bizonnyal felkeressük azokat a székely kopjafákat, amelyek az austerlitzi csatában elhunyt határőr- és huszárezred katonáinak állítanak emléket. Eddigi ismereteink tárába nyilván bekerül a dél-csehországi Jindrichűv Hradec, ahol II. Rákóczi Ferencet a jezsuiták a Habsburg-dinasztia iránt hű embernek igyekeztek átformálni, s ahol Zrínyi Miklós fényes esküvőn vette feleségül a cseh történelemben fontos szerepet betöltő Rožmberk család egyik tagját. Olykor érdekes legendák, történelmi rejtélyek is ki 1783-ban az észak-csehországi színesítik az oldalakat. Ezek közül Libišben. érdemes megemlíteni azt az anek- Nem feledkezik meg a szerző az dotát, amely elárulja, hogy Véghjá- elmúlt évezred magyar vonatko- nos protestáns lelkész mién kötött zású tragédiáiról sem. Több olyan települést sorol fel, ahol a második világháború végén odasodródott és ott elesett magyar katonák sírjait gondozzák. Felvillan a nemrég elhunyt Burián László katolikus pap legendás alakja is, aki áldozatkészen követte a szudétavidékre deportált magyar híveit. Olvashatunk Esterházy János tragikus sorsáról, a mírovi börtönről, valamint a prága- motoli temetőben felállított emlékNem szóvirágként, hanem tényként hangzott el a prágai könyvbemutatón, hogy hiánypódó kiadvány látott napvilágot, mert idáig senki sem dolgozta fel ilyen alaposan a csehországi magyar történelmi, szellemi, gazdasági és emberi kapcsolatok emlékeit. Gedai Csaba gyönyörű fotói nemcsak illusztrációk, hanem sajátos esztétikai értékű alkotások. Történelmi és m művelődéstörténeti ismereteinket is gyarapítják a Közös uralkodóink, valamint A magyar-cseh kapcsolatok évszázadai című fejezetek, továbbá azok a részek, amelyek egy- egy régió egyéb, nem magyar vonatkozású látnivalóit, műemlékeit összegzik. Mindezek a pozitívumok igazolják, hogy a grafikai elrendezésében is vonzó kötet jóval több egy útikalauznál. Sajnos, egyelőre csak Magyarországon kapható, de remélhetően rövidesen a dél-szlovákiai könyvesboltok kínálatában is megjelenik, hiszen tavasztól turistákén minden bizonnyal ismét sokan utazunk majd Csehországba - vagy éppen e kiadványnak köszönhetően kapunk kedvet az eddig sokunk számára ismereden, ottani magyar emlékek megtekintéséhez. Szilvássy József Kokes János: Magyar emlékek Csehországban. AntallJózsef Tudásközpont, Budapest, 2015. OTTHONUNK A NYELV A szó tagszámlálás szempontjai az új helyesírási szabályzatban A különírás és az egybe- írás fontos kifejezőeszköze helyesírásunknak, szabályrendszerét azonban az írásgyakorlók túl bonyolultnak, sőt helyenként ádáthatadannak tartják. Rovatunkban éppen ezért többször foglalkoztunk már a külön- és egy- beírás szabályszerűségeivel, figyelembe véve olvasóink ilyen irányú kérdéseit. írásunkban ezúttal a szótagszámlálás azon szempontjaira utalunk, amelyek A magyar helyesírás szabályainak, új, tizenkettedik kiadásában módosultak vagy megváltoztak a korábbi (tizenegyedik) kiadás ajánlásaihoz képest. Mindenekelőtt lássuk magát a fogalmat: szótagszámon a jel és rag nélküli összetett szót alkotó szó tagok számát értjük. Alapvető szabálynak számít, hogy ameny- nyiben az összetett szó két egyszerű közszóból áll, a szótagok számától függetlenül egybeírjuk, pl.: matematikatanár, paradi- csomfozelék stb. (Kivételt képez, ha az összetétel előtagja hosszú mássalhangzóra végződik, utótagja pedig ugyanazzal a mássalhangzóval kezdődik, pl.: baletttáncos, sakk-kör.) A kettőnél több szóból alakult összetételeket hat szótagig egybeírjuk, ezen felül azonban többnyire kötőjellel tagoljuk őket, pl.: főosztályvezető, de főosztályvezető-helyettes-, élelmiszeripar, de élelmiszeripar-fejlesztés stb. Amennyiben az összetételhez jelet vagy ragot kapcsolunk, a toldalékos alak helyesírása nem változik, pl.: főosztályvezetővel, főosztályvezető-helyettessel-, élelmiszeriparban, élelmiszeripar-fejlesztésben. A képző ezzel szemben beleszámít a szótagszámba, vagyis ha a hat szótagból álló összetett szóhoz képzőelemet kapcsolunk, megváltozik az alapszó írásmódja, pl.: napilapszerkesztő, de napilap-szerkesztőség, előadó- művész, de előadó-művészet stb. E szabályszerűséget a helyesírási szabályzat tizenegyedik kiadása az összes képzőre kiterjesztette, a tizenkettedik kiadás azonban az -i melléknévképzőt „felmenti” a vonatkozó szabályozás alól. Ennek következtében a raghoz és a jelhez hasonlóan az -i melléknévképző sem számít bele a szótagszámba, tehát az összetett szót, amelyhez kapcsolódik, az új szabályzat szerint immár nem kötőjellel írjuk, hanem egybe, pl.: gépjárművezetői (korábban: gépjármű-vezetői), élelmiszeripari (korábban: élelmiszer-ipari) , magánnyugdíjpénztári (korábban: magánnyugdíj-pénztári), vendéglátóipari (korábban: vendéglátó-ipari). A módosítás szükségességét nem magyarázza a szabálygyűjtemény. A szótagszámlálás szempontjait felsorakoztató és a hozzájuk kapcsolódó írásmódokat előíró 139. szabálypont egyéb változtatásokat nem tartalmaz. Az igekötők közül a szabályzat továbbra is csak a két vagy több szótagúakat tekinti külön összetételi tagnak, erre utal legalábbis az ilyen szóelemeket tartalmazó összetett szavak írásmódja, pl.: előadó-művészet, iratvisszakeresés, de befogadóképesség (egybeírjuk, mert az egy szótagú be- igekötő nem számít összetételi tagnak). Az összetett szavakban előforduló idegen előtagokat csak abban az esetben tartja összetételi tagnak a szabályzat, ha önállóan is használatosak, vagy ha önállóan is használatos utótag követi őket, pl.: miniszoknya-szabásminta, antialkoholista-klub (a mini önállóan is használatos idegen előtag, az anti-1 követő alkoholista szó pedig önállóan is használatos utótag, emiatt ezek az idegen előtagok beleszámítanak az összetett szó szótagszámába). Misad Katalin A művészet forradalma Budapesten európai modernizmus történetének egyik legkon- centráltabb fejezetét mutatja be a Jekatyerin- burgi Szépművészeti Múzeum anyagából válogatva A művészet forradalma címmel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) orosz avantgárd kiállítása, amely május 1-jéig látogatható. A Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum kollekciója az 1910- 1920-as évek orosz avantgárd művészetének egyik legrégebbi és legegységesebb gyűjteménye. Ez az Oroszországon kívül még soha ki nem állított anyag mutatkozik be most Budapesten. (A megnyitón elhangzott: az orosz múzeum egyszerre három-öt képnél többet sosem kölcsönöz más intézménynek, a mostani, egységes külföldi bemutatkozás egyszeri alkalom, amely a múzeum felújítása miatti zárva tartásnak köszönhető.) A negyven kiemelkedő művet felvonultató kiállításon olyan nevek szerepelnek, mint Kazimir Malevics, Vaszilij Kandinsz- kij, Alekszandr Rodcsenko, El Liszickij, Natalja Goncsarova vagy Mihail Larionov. A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása végigvezeti a látogatót az orosz avantgárd legfontosabb irányzatain - a kubizmus, a kubofuturizmus, a neopri- midvizmus, a szuprematizmus, a konstruktivizmus kiemelkedő fő művekkel van jelen. A történelem viharos eseményei is megelevenednek korabeli dokumentumokon keresztül, hiszen az orosz avantgárd kivételes művészi aktivitása csak az orosz társadalom jellegzetességeinek ismeretében és a történések sodrában értelmezhető. A tárlat korabeli dokumentum- és művészfilmek részleteinek tematikus válogatásával idézi meg a forradalmi korszak atmoszféráját, (ú) Alexandr Kuprin Csendélet című festménye az MNG kiállításán (MTI-felvétel) A mellékletet szerkeszti: Lakatos Krisztina. Telefon: 02/59233 427. E-mail: szalon@ujszo.com. Levélcím: Szalon, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1.
