Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-05 / 3. szám, kedd
161 KULTÚRA 2016.január5. lwww.ujszo.com Elment a képírás utolsó nagymestere Zsigmond Vilmos A szarvasvadászt tartotta a legjobb filmjének, bár mindet szerette, mert mindnek „volt értelme" Zsigmond Vilmos (1930-2016) (MTi-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/San Francisco. Életének 86. évében, január 1-jén kaliforniai otthonában elhunyt Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr, a kortárs filmművészet egyik legismertebb, egyedi látásmódú alkotója. 1978- ban kapott Oscar-dijat Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások című filmjének operatőreként, mert „sajátos technikájával a digitális effektusok korát megelőzve volt képes meghökkentő látványt nyújtani". Zsigmond Vilmos haláláról több amerikai lap is megemlékezik. A Hollywood Reporter mesternek nevezi az elhunyt művészt, és Hollywood egyik legbefolyásosabb, legnagyobb hatású operatőijeként méltatja. A lap idézi Steve Postert, az Operatőrök Nemzetközi Szervezetének elnökét, aki megjegyzi, hogy Zsigmondot 2003-ban a céh tagjai minden idők tíz legnagyobb hatású operatőijénekválasztottáik. „Az egyik legnagyobb tiszteletben álló tagunk volt, inspirált és támogatott sokunkat. Mindannyian tudtuk, milyen óriás volt” - fogalmazott Poster. Végigfilmezte '56-ot „A világítás mestere”, „a fény művésze” Szegeden született, az ottani piarista gimnáziumban érettségizett. A legendás Illés György tanítványaként 1955-ben végzett a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán. Több főiskolai társával végigfilmezte az 1956-os forradalom eseményeit, az országot novemberben hagyta el Kovács Lászlóval, táskájukban csaknem tízezer méternyi filmfelvétellel. A képek bejárták a világsajtót, a két fiatalnak nagy szerepe volt abban, hogy a Nyugat tudomást szerzett a budapesti történésekről. (A filmeket a rendszer- váltás után visszajuttatták Magyarországra.) Kitűnni Amerikában... Zsigmond Vilmos az USA-ban telepedett le, 1962-ben kapott amerikai állampolgárságot. Évekbe telt a beilleszkedés, de képes volt kitűnni, hasznosítani tudta azt a tudást, amely megkülönböztette az amerikai kollégák többségétől: ismerte az európai filmszemléletet, a szovjet mozgóképművészettől a francia és az olasz új hullámon át a magyar alkotókig, és ezek összessége határozta meg a vizuális látásmódját. Amikor az amerikai film új rendezőgenerációja megjelent, hirtelen fontos lett Zsigmond Vilmos „másféle” műveltsége. Operatőri látásmódja - a hangulati világítás, az emberi arc középpontba állítása, az emberi történetek bemutatása ésarealistaábrázolás-az 1960- as években kibontakozó amerikai független filmes mozgalom, az Új Hollywood felé vitte. Zsigmond Vilmos több műfajban kipróbálta magát: fényképezett zenés filmet (a The Band búcsúkoncertjét megörökítő Az utolsó valcert), vígjátékot (Az eastwicki boszorkányok, Maverick), az HBO számára egy Sztálinról szóló életrajzi filmet, erotikus thrillert (Sliver, Vágyak vonzásában), többször dolgozott Woody Allennel (Melinda és Melinda, Kasszandra álma). 1985-ben A folyó című drámáért, 2007-ben a Brian De Palma rendezte Fekete Dália fényképezéséért jelölték Oscar-díjra. De Palma később úgy nyilatkozott róla, hogy az egyik utolsó képíró nagy1978-ban kapott Oscar-díjat Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások A szarvasvadász egyik sűrű atmoszférájú oroszrulett-jelenete. Michael Ci- című filmjének operatőreként. Még háromszor jelölték az amerikai filmaka- minő 1978-as moziját mind a mai napig az egyik legszebben fényképezett hádémiaelismerésére. (Képarchívum) : borúsfilmkénttartjákszámon. mester, akivel számos szakmai vitája volt, ám különleges értékei megkér- dőjelezhetetlenek. Szebb, mint a valóság A szülőhazájával mindvégig kapcsolatot tartó operatőr 2002-ben fényképezett először magyar filmet: a Bánk bán című Erkel-opera film- változatáért Káéi Csaba rendezővel megosztva megkapta a legjobb operaadaptációért járó díjat a világ egyetlen filmoperatőr fesztiválján, a Cameraimage-n. 2006-ban egyik közreműködője volt A lyukas zászló című 1956-os dokumentumfilmnek, s ő volt az operatőre A halálba táncoltatott lány című, Hules Endre által rendezett filmnek (2011). A kritikusok által a fények és árnyékok festőjének nevezett Zsig- mondVilmos 1999-ben megkapta az Amerikai Filmoperatőrök Társasága életmű-kitüntetését, a 2014-es cannes-i filmfesztiválon átvehette az operatőri életműdíjat, Magyarországon is számos kitüntetéssel jutalmazták. Tudását többször is mester- kurzuson adta tovább Magyarországon és az Egyesült Államokban. Úgy vélte, a digitális technika még nem éri el a hagyományos film szintjét, és felületességre késztet. Számára mindig az volt a cél, hogy a filmjei szebbek legyenek, mint a valóság. „Végtelenül kedves és barátságos ember volt, ami természetesen hozzátartozik az operatőri munkához. Az operatőrök azok, akikre először ránéznek a színészek, hogy jó volt-e, amit csináltak. A rendezőt is kérdezik, de azért az operatőr szemét is keresik. És az ő barátságossága, nyugalma biztosan nagyon sokat számított mindenkinek, aki ránézett” - emlékezett az elhunytra Szabó István filmrendező. (MTI, ú) 2002-ben fényképezett először magyar mozgóképet: a Bánk bán című Erkel-opera filmváltozatát Bestseller lett egy „betiltott” szerelmes regény Izraelben Jeruzsálem. Magasba szökött a Határ-élet című, egy arab fiú és egy zsidó lány szerelméről szélé izraeli regény eladott példányszéma, miután az oktatási minisztérium kizárta a művet az irodalom érettségi olvasmányainak köréből - adta hírül az izraeli sajtó. A minisztérium december végi, közfelháborodást kiváltó döntését azzal indokolta, hogy a regény elősegítheti az asszimilációt. A tárca illetékes bizottsága szerint egy ilyen mű tovább szíthatja a palesztin-izraeli viszályt, az ifjúság pedig hajlamos a romantikára, és nem látja át az asszimiláció összetett kérdését. „Az oktatási rendszer nem arra nevel, hogy a fiatalok nem zsidóval házasodjanak, nincs mit tenni” - vélekedett Dália Fenig, a minisztérium pedagógiai bizottságának helyettes vezetője a döntésről, de a közfelháborodás nyomán mégsem zárta ki, hogy a következő tanévben az érettségizők listájára kerüljön Dórit Ra- binián könyve. „Nap mint nap foglalkozunk a kérdéssel, hogy mi kerüljön be atananyagba és mi ne. Megvizsgáltuk, és ez a téma - zsidók és arabok szerelme - már szerepel más művek kapcsán a tananyagban, így a Dórit Rabinián „botránykönyve" egy izraeli zsidó lány és egy palesztin fiú története (Képarchívum) tanárok meg tudják vitami - mondta Fenig. - Nagyon nehéz időszakban vagyunk, mélyül a viszály, és úgy véltük, hogy ez a könyv most éppen többet árt, mint használ.” A határozat nyomán azonban széles körű nyilvános vita indult, a helyi lapok tele lettek az alkotásban leírt történettel, és a könyvesboltok néhány nap alatt kifogytak a műből. Sok irodalomtanár jelezte, hogy noha nem szerepel a központi listán, kötelező olvasmánnyá teszi a regényt. Ezt azzal indokolták, hogy fontosnak tartják a kötetben megfogalmazódó dilemmák megbeszélését diákjaikkal, és egyúttal segítségével áttekinthetik a hatalom által „betiltott” vagy „nem támogatott” irodalom kérdéskörét is. Az izraeli zsidó lány és a palesztin fiú New Yorkban j átszódó története a politikusok figyelmét is felkeltette, miután nyilvánosságra került a minisztériumi határozat. Jichák Hercog, a parlamenti ellenzék vezetője Face- book-oldalán bírálta a döntést. A tiltakozás nem volt hiábavaló, mert egyrészt szinte mindenki ezt a regényt olvassa, és már újabb kiadását tervezik, másrészt az izraeli polgárjogi szövetség kérvénye nyomán Je- huda Weinstein államügyész felszólította az igazságügyi minisztériumot a döntés felülbírálására. (MTI)
