Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-29 / 23. szám, péntek
2 I KÖZÉLET 2016. január 29. | www.ujszo.com Programmustra: Korrupció DEMECS PÉTER Pozsony. Nincs könnyű dolga annak, aki megpróbálja kideríteni, milyen megoldásokat kínálnak a választásokon induló pártok az egyes szakterületeken. Néhány párt nem is hozott nyilvánosságra programot, mások néhány mondatban összefoglalták elképzeléseiket. Megnéztük, hogyan akarják pártjaink visszaszorítani a korrupciót. Bár nem a választási programok fogják eldönteni a márciusi parlamenti választásokat, a pártok programja a politikai harc fontos része. A politikusok abban egyetértenek, hogy az ország legégetőbb problémája jelenleg a korrupció, viszont nem minden nyilvánosságra hozott program tükrözi ezt. A választásokon induló pártok közül a Híd foglalkozik programjában a legrészletesebben azzal, milyen lépésekkel lehetne visszaszorítani a korrupciót. Bugár Béla pártelnök szerint az országban az emberek 95 százalékának meggyőződése, ahhoz, hogy sikeresek legyenek, elkerülhetetlenek a megfelelő kapcsolatok. „Ez pedig arra utal, hogy a jogállam nem működik” - mondta Bugár. A híd korrupcióellenes csomagját a párt al- elnöke és volt igazságügyi miniszter, Lucia Žitňanská dolgozta ki. A dokumentum 20 konkrét pontot tartalmaz. A Híd a korrupcióellenes harc alapjának tartja a politikai hatalomtól független rendőrséget, ügyészséget és bíróságokat. „Míg a hatóságok nem végzik el munkájukat, nem vizsgálják ki az egyes ügyeket, s nem ítélik el a tetteseket, addig az új törvények vagy előírások fölöslegesek lesznek” - állítja Žitňanská, aki szerint korrupciós viselkedésre elsősorban ott kerül sor, ahol nincs egyértelmű és számon kérhető szabályrendszer. A párt által javasolt változtatások célja ezért a közigazgatás minőségének javítása, a pártpolitikai befolyás korlátozása a szakmaiságot igénylő posztok esetében. A jogszabályalkotás terén a Híd elfogadná a lobbitörvényt és egy, az offshore cégek ellen irányuló hatékony j ogszabályt. A Híd alelnöke a rendőrség munkáját ellenőrző független szerv létrehozását javasolja, hogy ne kollégák ellenőrizzék egymást. A párt fontosnak tartja, hogy minden rendőrségi beavatkozásról vagy kihallgatásról kamerafelvétel készüljön, s hogy az országos rendőrfőkapitány menesztésének oka a jövőben ne lehessen az, hogy a belügyminisztérium élére új politikus került. „Az országos rendőrfőkapitányt csak szakmai okok miatt lehetne meneszteni. Az új rendőrkapitány-jelölteknek pedig az érintett parlamenti bizottság előtt kellene nyilvános meghallgatást abszolválniuk. Azt akarjuk, ha egy miniszter valakit jelölni akar a posztra, akkor köteles legyen a bizottság előtt bemutatnia a jelöltet, akit csak azután lehetne kinevezni, hogy ezt a bizottság is jóváhagyta” - mondta Zitňanská. Ami az ügyészséget illeti, a Híd szerint úgy kellene módosítani a főügyész kompetenciáit, hogy ne legyen abszolút hatalma az ügyészek döntései felett. „Ha a főügyész nem tud ellenállni a hatalom csábításának, ne befolyásolhassa az ügyésznek egy konkrét büntetőeljárás során végzett munkáját” - olvasható a párt a korrupcióellenes csomagjában. Žitňanská szerint fontos lenne, hogy a parlament nyilvános szavazáson válassza meg az alkotmánybírójelölteket, és hogy a bírók tevékenységének értékelése nyilvános legyen, hogy a közvélemény is képet alkothasson munkájukról. Az MKP 34 oldalas választási programjában viszonylag kevés helyet kapott a korrupció elleni harc. A korrupció szó a dokumentumban csak kétszer szerepel. „A közbeszerzéseknél és az Európai Unió fejlesztési alapjai felhasználásánál Szlovákiában jelentős a korrupció. Az igazságszolgáltatás alapvető átalakításával, a karhatalmi erők politikamentessé tételével meg kell szüntetni a politikai klientelizmust, a súlyos korrupciót”- olvasható a párt választási programjában, amely főként a 2009-ben elfogadott hosszú távú program téziseire épít. Ebben a 2009-2029-es időszakra szóló dokumentumban két mondatban foglalkoznak a korrupcióellenes harccal. Az egyikben az olvasható, hogy a párt képviselői fontos elemnek tartják „a jogérvényesítés szintjének emelését és a korrupció elleni küzdelmet”. A másikban pedig az áll, hogy a párt fontosnak tartja a fekete- és a szürke- gazdaság, illetve a korrupció elleni határozott fellépést. Berényi József, az MKP elnöke a program ismertetésekor kijelentette, az elmúlt négy évben az ország legnagyobb problémája a korrupció lett. „A következő időszakban ezért részletesen foglalkozunk majd ezzel a negatív jelenséggel. Kizárnánk az offshore cégeket a gazdasági versenyekből. Azt is támogatjuk, hogy a politikusok vagyonbevallásai transzparensek legyenek” - részletezte Berényi a párt elképzeléseit a korrupcióellenes intézkedésekről. #siet' A Sieť elnöke, Radoslav Pro- cházka csak tegnap mutatta be pártja következő négy évre szóló programját. A 89 oldalas dokumentumban a Sieť minimális teijedelmet szentel a korrupcióellenes harcnak. A párt kötelezettséget vállalt, hogy ha kormányra kerül, az első száz napon belül megteremti a politikusok anyagi felelősségre vonásának feltételeit, illetve kizáija az offshore cégeket a közszférából. A hosszabb távú tervek közt szerepel a korrupció kiszorítása az uniós alapok elosztásánál. A választásokon induló pártok közül egyedüliként említi, hogy egyértelmű szabályokhoz kömé azoknak az uniós forrásoknak az elosztását, amelyek egyes projektek népszerűsítésére szolgálnak a médiában. Mindezt azért, hogy kiszülje a hirdetések és reklámok elosztása során felmerülő korrupciót. 0>KDH Az utolsó párt, amely nagyobb teret adott programjában a korrupciónak, a KDH. A kereszténydemokraták programja tartozik a legterjedelmesebbek közé. A 87 oldalból másfelet szenteltek a korrupcióellenes intézkedéseknek. Az általános téziseken kívül csupán néhány konkrét intézkedést találni a programban. A KDH például szigorítaná a jogi személyek büntetőjogi felelősségre vonását, más pártokhoz hasonlóan kitiltaná a közbeszerzésekből az offshore cégeket s azokat a cégeket, amelyek nem fizetnek a beszállító cégeknek az elvégzett munkáért. A Smer csak múlt héten hozta nyilvánosságra programját, pontosabban a 2016-2020-as időszakra szóló öt tézist, amelyek összegezve még egy fél oldalt sem töltenének be. A program a párt képviselői által gyakran hangoztatott szlogeneket tartalmaz, mint a biztonságos állam, kiegyensúlyozott gazdaság vagy a munka- nélküliség csökkentése. A korrupcióellenes harc ebbe a rövid összefoglalóba nem került be. Az előző választásokon a Smer programja 43 oldalt tett ki. A többiek Igor Matovič pártjának, az OEaNO-nak még programja sincs, a pártelnök szerint a kampány során fokozatosan akarják bemutatni alaptéziseiket, elképzeléseiket az egyes területeken. A Dániel Lipšic vezette NOVA nyolc pontban összegezte a korrupcióellenes intézkedéseket. A párt nagyobb függetlenséget biztosítana a rendőrségnek és az ügyészségnek, a vagyon eredetének igazolásáról szóló törvényt fogadnának el, s egyetlen portálon hoznák nyilvánosságra az állami intézmények, politikai pártok, önkormányzatok közpénzekkel való gazdálkodását. A civilek szerint csődöt mondott a kormány Pozsony. A lakosság 71 százaléka állítja, hogy az elmúlt négy évben a politikusok semmit sem tettek a korrupció visszaszorítása érdekében - derül ki a Csörgetünk a Változásért (Štrngáme za zmenu) nevű kezdeményezés reprezentatív felméréséből. Leginkább a produktív korúak, a 22-44 év közöttiek elégedetlenek a jelenlegi helyzettel. A Csörgetünk a Változásért kezdeményezést még tavaly év végén hozta létre négy nonprofit szervezet: a Jól Szervezett Társadalomért Polgári Társulás (SGI), a Pontis Alapítvány, az Állítsuk Meg a Korrupciót Alapítvány, illetve a Via Iuris. Felmérésükből egyértelműen kiderül, hogy a lakosok érzékelik a korrupcióval összefüggő problémákat és azt, hogy a törvényhozók ezen a téren nem tettek sokat. Például az emberek 89 százaléka azt nyilatkozta, hogy politikusoknak és köztisztviselőknek részletes és aprólékos vagyonbevallási kellene közzétenniük, melyből nem csak általános és semmitmondó információkra derülne fény. A válaszadók 38 százalékának meggyőződése, hogy a gazdag vállalkozók rendszeresen befolyásolják a politikusok döntéseit az országban. A Csörgetünk a Változásért olyan intézkedéseket, törvényeket javasol, amelyek a gyakorlatban is hozzájárulnának a korrupció visszaszorításához. Eddig két párt - a Híd és a Sieť - vállalt kötelezettséget, hogy támogatni fogja a mozgalom korrupcióellenes intézkedéseit. A nonprofit szervezetek képviselői szerint nemcsak a kormány, hanem a korrupció leleplezésére szolgáló intézmények is csődöt mondtak. A Számvevő- szék (NKÚ) az elmúlt három évben csupán 5 bűnvádi feljelentést tett korrupciós ügyben, egyikben sem indult eljárás. A civilek szerint az, hogy a rendszerváltás óta egyetlen befolyásos politikus sem volt elítélve korrupcióért, nem jelenti azt, hogy mindegyikük tisztességes lenne, hanem sokkal inkább azt, hogy a hatóságok nem igazán voltak hajlandók kivizsgálni a gyanús eseteket. (demj Az elmúlt négy év legnagyobb korrupciós botrányai Paška már belebukott a korrupcióba (Tomáš Benedikovičfelvétele) DEMECS PÉTER Robert Fico második kabinetjének is számtalan korrupciógyanús botránya volt az elmúlt négy évben. A kormányfő nem szívesen reagált a leleplezett törvényszegésekre. Pozsony. Talán az egyik legismertebb botrány a pöstyéni kórház túlárazott CT-berendezésével kapcsolatos. A kórház még 2012-ben akart venni egy CT-t valamivel több mint egymillió euróért, az üzletet viszont nem sikerült lebonyolítani. Miután a kórház igazgatását átvették a Smer emberei, a tendert azonnal törölték, s egy újat hirdettek meg. Ezt a Medical Group SK cég nyerte meg, amelyben korábban Pavol Paška volt házelnök is dolgozott. A berendezést az eredetinél jóval drágábban, 1,6 millió euróért szerezték be. A kórház felügyelőtanácsának elnöke akkoriban Renata Zmajkovičová Smer-képviselő volt, a testület tagjai közt volt Zmajkovičová képviselői asszisztense, Adriana Herdová és az Ego néven ismert Michal Straka raper. A botrány után Zmajkovičová, Zuzana Zvolenská egészségügyi miniszter és később Paška is távozott posztjáról. Fico szerint önként. Az ügyben a rendőrség vizsgálódik. Következmények nélkül maradt Ľubomír Jahnátek földművelésügyi miniszter botránya is. 2013-ban derült ki, hogy Jahnátek több rokona és ismerőse, szülőfaluja, Komját (Komjatice) lakosai a tárcájánál dolgoznak. A tárcánál kapott állást például unokahúga, unokaöccse és két keresztfia is - mig az előző kettő vezető funkciót kapott, keresztfiai állítólag csak idénymunkát végeztek a tárcánál a nyári szünet alatt. Unokaöccse már befolyásos posztot kapott, a fővárosnak járó uniós alapok elosztásáról dönt. A miniszter azt állította, hogy mindegyik rokona rendes állás- hirdetésre jelentkezett, amelyet egytől egyig megnyertek. Azt, hogy hány jelentkező volt az egyes posztokra, s hogy konkrétan miből állt a meghallgatás, már nem árulta el, a tárca később alkalmazottainak jegyzékét is törölte a honlapjáról. A legutóbbi, ám méreteit tekintve tán a legnagyobb botrány a Váhostav céggel volt kapcsolatos. A Juraj Široký vezette társaságról kiderült, hatalmas tartozásai vannak azokkal a kisvállalkozókkal szemben, akiket különböző állami megrendelések kivitelezésére szerződtetett. A Transparency International Slovensko arra is rámutatott, hogy a Váhostav mögött számos, Uj- Zélandon és Cipruson bejegyzetl offshore cég áll. Širokýt a Smer mecénásaként tartják számon. Fico a botránnyal heteken át nem akart foglalkozni, végül a média nyomására úgy döntött, kiáll az újságírók elé, ám a botrányért nem a Smer embereit hibáztatta, hanem az előzc kormány közlekedésügyi miniszterét, Ján Figel’t. Szerinte Figel’t terheli a Váhostav körül kialakult helyzet, mert 2010 és 2012 között ő írta alá azokat a megrendeléseket, amelyek a mostani botrányhoz vezettek.
