Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-28 / 22. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2016. január28. KULTÚRA 111 Icce homo (politicus) Nagy Ignác - Parti Nagy Lajos Tisztújítása a Komáromi Jókai Színházban LAKATOS KRISZTINA Választási év van, mikor lenne érdemes előhúzni a fiókból egy választási szatírát, ha nem ilyenkor? A Komáromi Jókai Színház megtette: Parti Nagy Lajos nyelvileg modernizált változatában játssza Nagy Ignác Tisztújítását. Páratlan siker volt a reformkorban, feltételezhetően mert frissen, aktuálisan szólt. Itt ós most ez nem volt tervbe véve. Keszég László, a komáromi előadás rendezője nem indult el az aktualizálás útján, az általa választott nézőpont azt a képet közvetíti, hogy ebben a szociokulturális közegben tulajdonképpen bármikor és bárhol már csak így működik a politika vurstlija. A szavazatot és vele a pozíciót, a hivatalt megveszik; a jónép oda áll, ahol a nagyobb adag bort és kortesgulyást mérik; az elvek, a meghirdetett célok csak kiüresedett lózungok, s e tekintetben nincs különbség az őskonzervatív helyi potentát és a fővárosból vidékre ledobott liberális „ejtőernyős” között; ha pedig a választási folklór ellaposodik, egy kis zsidózással, parasztozással mindig fokozni lehet a hangulatot. Icce homo (politicus). Ha jobban megnézzük, ez itt nem több és nem kevesebb, mint a kocsmai politizálás horizontja: azok a közhelyek, amelyek a söntés mellett álldogálva a harmadik kör után általában spontán közösséggé formálják a nagyérdeműt. A közönség soraiban ülve persze inkább az jut az eszünkbe, egyfajta szellemi tunyaságra utal, amikor a színház beszél ugyan, de a saját eszközeivel keveset mond. A komáromi társulat előadása ugyanakkor nemcsak a politikacsinálás képét, hanem az emberi viszonyokat is destruálja. A vármegyei tisztújítás ugyanis a darabban egy párválasztás történetével fonódik össze. Aranka, az udvarlóktól körüldongott fiatal özvegyasszony (Móga Piroska m. v.) bejelenti, annak nyújtja a kezét, aki az alispáni széket elnyeri. Érzelmeket, őszinte szándékot egyik aktőr sem mutat: bár Aranka bájai nem mellékesek, a maradi Far- kasfalvy Sándor alispán (Skronka Tibor) - Parti Nagyot idézve: a „huszármúmia” -, valamint az újító és csélcsap Heves Kálmán ügyvéd (Fa- bó Tibor) is hajlandó eltekinteni a fiatalasszony hajlandóságától, ha megkaparinthatja a vagyonát, amivel a fél ország szavazata megvásárolható. Tornyai Károly, a mérsékelt jelölt (Olasz István) sem jön ki sokkal jobban a megmérettetésből: az egyszer már elvesztett szerelem újból elenyészni látszik, őt mégis jobban izgatja, milyen pozícióra számíthat majd az új helyzetben; a választások tisztaságáról, az érdemekről vallott nézetei pedig egy gyenge, tehetetlen ember üres frázisaiként lepleződnek le, amint Piroska pragmatizmusával ütköznek. Itt szinte mindenki nagyobb cipőben jár, mint amekkora a lába, csak Piroska gardróbja pasz- szentos: eltökélten, céltudatosan, skrupulusokat nem ismerve valósítja meg a terveit. Igaz „keresztanya”, akinek meggyőző repertoáijából már csak a lófej hiányzik: szemrebbenés nélkül megzsarolja hűtlenkedő sógorát (Mokos Attila), hogy korteskedésre búja Tornyai javára (annak akarata ellenére is), érzelmileg túlfűtött nővérét (Bandor Éva) mosolyogva löki Heves Kálmán karjaiba, csak hogy ezzel is megtisztítsa maga előtt az utat. S a végén ő az, aki mindent visz: megvan a kiválasztott férfi, s vele a vágyott alispán(né)i pozíció is. A többiek pedig jól teszik, ha jó képet vágnak a nagy fináléban. A színlap választási komédiának aposztrofálja a Tisztújítást; a szereplők közül elsősorban Bandor Éva, Holocsy Krisztina és Mokos Attila játéka emlékeztet erre, s vannak jó pillanatai a két vezérkortesnek, Szabó V iktomak és Bemáth T amásnak is. Az előadás legnagyobb élménye ezzel együtt Parti Nagy Lajos szövege - az általa megteremtett, a reformkor latinos-németes műveltségét a mai fordulatokkal remekül összekapcsoló műnyelv - amely hatásosan szól a színpadon, különösen ebben a gazdaságosra húzott változatban. PENGE „Nincs tárgyam a halálon túl" Mert mi más is lehetne a tárgy. S ami fiatalon még ijesztő látomás volt, azt idősebb korban már elnézőbben szemléljük. Szerencsére a terek, az idők egybenyílnak Mamo János lírájában, s ezzel túl is léphetünk a halálos közhelyeken. Például így: „Érbetegség, mely gyógyíthatatlan. /Am még van idő beletörődni /éppen, helyrebiggyeszteni a félre- / fittyedt ajkat, leereszteni a két /— előbőrnek tetsző—szemhéjat, mert / a szerelem alszik csak, nem a lélek ” (Téliromkert). Persze van félelem, megértés, irónia, derű, tudatlanság is mindazzal kapcsolatban, ami a dombon túl vár, ahova a lírai én beteg tüdővel mászik fel több versben is, miközben fulladozik, ha egy gyorsabbat lép. Nem hiába szerepelnek a kötetben a megnyúlt, törékeny Giacometti- figurák. Ahogy a halálhoz kapcsolódva Petri, Borges és Pilinszky sem. Petri például segít emlékezni - fogadja a kérdéseket. A vele folytatott egyoldalú párbeszédben ott vannak azonban az ő szavai is: a stílus emlékeztet, s mindegy is, most a kettő közül kinek a versét olvassuk. És mintha ennek az emlékezésnek lenne egy életet és a kötetet felölelő íve is, bár a vég(e) már korábban eljön témaként. Hiszen ahogy írtam már, itt egymásba nyílnak a terek, idők. Mamo lírájának - amelyben minden szónak szeme van - talán ez a legizgalmasabb része, a programba vett elkalandozás, majd a visszatalálás máshova, az áttűnés dinamikája: a vers elejének térideje egy motívumon megcsúszik, átfordul egy másik dimenzióba, olykor egy harmadikba is, majd az egész leülepszik, csak a motívum marad/mered. S ha ebben a rendszerben az egyik szempontból veszteség az, hogy „ Szem elől vagyunk vesztve, azt hiszem ” (Elveszőben), a másikból éppen a látást jelenti. Az ilyen versbeszéd kedvez az allegóriának (miként a halál témája is). Hiszen „A tárgyra célozni / biztos kudarc ” (Hommage á Borges), és a szakadt valóságképet sem éri meg foltoz- ; gatni (A rokokó kísértete). Hogy mi van allegórián, tereken- időkön belül és kívül? „Reggelre a lázam negyven fokra / szökikfel, az ; ablak jégvirágokra /bomlik szerte a \ külső üvegen, / végre látom, hol a világ vége, /hideg háború s még hidegebb béke" (Terem). Marno János: Hideghullám. Magvető, Budapest, 2015.192 o. Értékelés: 8/10 Kollár-premier Rotterdamban Pozsony/Rotterdam. Martin Kollar Október 5. (szlovákul: 5. október) című filmjét is levetítik az európai fesztiválszezon első nagy rendezvényén, a tegnap kezdődött Rotterdami Nemzetközi Filmfesztiválon. A neves szlovák fotóművész és operatőr a filmben bátyja, az 52 éves Ján életét követi nyomon, aki úgy határoz, hogy hátralevő heteit kerékpáron tölti. Szabadon, „easy riderként” járja a világot, közben papírra veti gondolatait. Kiderül, van-e kiút a szabályokkal teli világból, ki lehet-e szakadni — ha csak rövid időre is - a valóságból. A valóságot október 5. jelenti Ján számára, amikor be kell vonulnia a kórházba egy rendkívül kockázatos műtétre. A filmben nincsenek párbeszédek, mivel a rendező a képi eszközökre kívánta helyezni a hangsúlyt, ezzel is demonstrálva a film mint művészeti ág kihasználatlan lehetőségeit. Kollar operatőrként olyan si- , keres filmeket jegyez, múlt a Koza, a Bársonyos terroristák, a 66 szezon vagy a Gulyáságyú. Az Október 5. hazai premieije a március 17. és 23. között zajló Fe- biofesten lesz. (juk) fi BEKE ZSOLT KRITIKAI ROVATA RÖVIDEN Fekete bőrű sztár az új 24 főszerepében Los Angeles. Corey Hawkins, a Straight Outta Compton című, hip-hop zenészekről szóló film sztáij a játssza a 24: Legacy című új sorozat főszerepét. Mint korábban a Fox televízió bejelentette, Kiefer Sutherland nem tér többé vissza a népszerű sorozatba Jack Bauer szerepében. Hawkins nem Sutherland szerepét veszi át, az új szériában egy másik karakterként jut kulcsszerephez. Eric Carter a forgató- könyv alapján erős és eszes egykori katona, aki mögött nagyon kemény múlt áll. Virginiában él feleségével, amikor utoléri a múltja, és ismét akcióban találja magát. A 24: Legacy című produkcióból a Fox egyelőre csak a bevezető epizódot rendelte meg, de ha sikere lesz, a tervek szerint 13 részt forgatnak. Corey Hawkins Dr. Dre szerepét alakította a forgatókönyvéért Oscar-díjra jelölt, és az idei hollywoodi díjszezonban már több trófeát elnyert Straight Outta Compton című zenés filmben. A színész hamarosan a King Kong előzményfilmjeként készülő Skull Island című produkcióban is kamera elé áll. (MTI) Corey Hawkins (Képarchívum) Cósar-díjra jelölték a Saul fiát Párizs. César-díjra jelölték a legjobb idegen nyelvű filmek között a Saul fia című magyar filmet. Nemes Jeles László Oscar-esélyes holokausztdrá- mája hat művel van versenyben a francia filmművészet legrangosabb elismeréséért. A Saul fia mellett Alejandro González Inárritu Franciaországban csak tavaly bemutatott Qscar-díjas filmje, a Birdman, avagy A mellőzés meglepő ereje, Dzsafár Panahi iráni rendező Aranymedve díjas alkotása, a Taxi Teherán, aNanni Moretti rendezte Mia Madre, Paolo Sorren- tino Ifjúság című filmje, a Legújabb testamentum című belga alkotás és a Halott vagyok, de vannak barátaim című belgafrancia koprodukció esélyes a legjobb idegen nyelvű film díjára. A César-jelöléseket egyébként Xavier Giannolinak a Marguerite - A tökéletlen hang című filmje és Amaud Desplechintól a Trois souvenirs de ma jeunesse című film vezeti. Kilenc kategóriában esélyes a Mustang című francia-török mozi, amellyel a Saul fia versenyben van az Oscar-díjért. A Césarökat február 26-án adják át Párizsban, 22 kategóriában. (MTI) Aranka mindent visz, a többiek pedig jó képet vágnak a nagy fináléban (Kiss Gibbó Gábor felvétele)
