Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-28 / 22. szám, csütörtök

www.ujszo.com I 2016. január28. RÉGIÓ Holokauszt-múzeum nyílt az egykori szeredi munkatábor VRABEC MÁRIA Január 26-tól holokauszt- múzeum működik az egykori szeredi koncentrációs tábor bolyán. Ez az első ilyen múzeum az országban. mi A felújított és átalakított létesít­ményt a holokauszt emléknapján együtt nyitotta meg a köztársasági elnök, a kormányfő, a parlament el­nöke és a kulturális miniszter, vala­mint az izraeli parlament alelnöke. Gárdista csőcselék A szeredi munkatábort 1941-ben hozták létre, eredetileg azzal a szán­dékkal, hogy itt dolgoztassák azokat, akiket a zsidótörvények kirekesztet­tek a gazdasági életből. 1944-ig mint­egy ezerkétszáz foglyot dolgoztattak itt az asztalos- és szabóműhelyekben, a betonkeverőknél, az esztergapa­doknál - híg levesen és korpás ke­nyéren. Ha főtt krumplit is kaptak, az már ünnepnap volt. Az itt gyártott bú­torokat a katonai és politikai elit iro­dáiba és otthonaiba szállították. Tiso belügyminisztere, Alexander Mach is zsidók által készített bútorokkal ren­dezte be a házát. „Amíg a táborban működött zsidó tanács, addig, ha nehezen is, de em­berek módjára éltünk. Volt elemi is­kola, orvosi ellátás, a súlyos bete­geket kórházba küldték” - mondta el a Holokauszt Dokumentációs Köz­pont történészeinek a ma Kanadá­ban élő Ivan Mark, aki 1942 novem­berétől 1944 augusztusáig volt a szeredi munkatáborban. „Tizenöt éves voltam, semmilyen szakmához nem értettem, ezért segédmunkát osztottak rám az építkezéseken. Erővel sem bírtam, meg is fáztam, vesegyulladást kaptam, úgyhogy utána már csak a szemetet szedtem az udvaron.” Ezekben az időkben még ötvenöt gárdista felügyelte a tábort, vagy ahogy Ivan Mark nevezte őket, a csőcselék. „A társadalom legaljá­ról szedődtek össze, munkakerülők, iszákosak, tolvajok, erőszakos go­nosztevők. Folyton részegek voltak, mint a disznók, és minden aljas ösz­tönüket rajtunk élték ki.” A nős gár­disták fizetése havi kétezer korona volt, a nőtleneké ezerötszáz - mi­közben az országban a munkások nyolcszáz koronát kerestek havonta. A kegyetlen parancsnok Később, amikor német irányítás, Alois Brunner parancsnoksága alá került a tábor, a foglyok mégis visszasírták a gárdistákat. 1944 au­gusztusában a tábort átminősítették koncentrációs táborrá. 1944 szep­tembere és 1945 márciusa között 11 719 zsidót tartottak itt fogva, ke­gyetlen körülmények között. Eich- mann jobbkeze, a brutalitásáról hí­res Alois Brunner 1944 szeptembe­rében érkezett harminchárom SS- tiszttel Szeredre, és a munkatábor­ban olyan körülményeket teremtett, hogy az ettől fogva semmiben sem különbözött a legkeményebb kon­centrációs táboroktól. Brunnemek egyetlen célja volt: hogy megtisztítsa a zsidóktól Szlo­vákiát. És ezért meg is tett mindent. O szállíttatta a pozsonyi zsidókat Szeredre, ő szüntette meg a táborban a zsidó tanácsot, felére csökkentette az amúgy is szűkös fejadagokat, rendszeressé váltak a verések, a kín­zások, a gyilkosságok. „Volt, hogy egész éjszaka meneteltünk, ők meg röhögtek rajtunk. Aki kidőlt, azt té­len is jéghideg vízzel öntötték le, és otthagyták, amíg csonttá nem fa­gyott” - mondja Ivan Mark. Alois Brunner mindezek ellenére sértetle­nül és felelősségre vonás nélkül úszta meg háborús gaztetteit, 1945 tava­szán egyszerűen eltűnt. A náci bűnösök után vadászó bécsi Wie­senthal Központ munkatársai annak ellenére sem akadtak a nyomára, hogy a nyolcvanas években több interjút is adott német és amerikai lapoknak. Előkerült a névsor A háború utolsó hónapjaiban a szeredi munkatáborba hajtották az összes, még Szlovákiában maradt zsidót. Ebben az időben mintegy öt­ezer lakója volt a lágernek, és több­ségük koncentrációs táborokban vé­gezte. A Szlovákiából elhurcolt het­venezer zsidó közül mintegy tízez­ren járták meg a szeredi munkatá­bort, mielőtt gázkamrába vitték vol­na őket. Annak a 2700 fogolynak a névsorát, akik 1944. novembere és 1945 márciusa között voltak a láger lakói, 2009-ben találták meg a tör­ténészek a Szlovák Nemzeti Levél­tárban. A német pedantériával vezetett nyilvántartásban a rabok neve mellett ott van a születési dátumuk, lakhe­lyük, nemzetiségük, vallásuk - a be­jegyzések alapján egész rokonságu­kat, nem zsidó vallású hozzátartozó­ikat is felkutathatták a nácik. Ezek a névsorok szolgáltak a transzportlis­ták alapjául; az összehasonlításkor az is ki fog derülni, hogy minek alapján szelektáltak a nácik. Külön nyilván­tartást vezettek a Szlovákiában elfo­gott külföldi zsidókról; ezek között akadt olyan is, akinek nicaraguai út­levele volt, mégis idekerült. Kezdet­ben mindenkit azzal hitegettek, hogy a munkatábor a zsidók érdekeit és vé­delmét szolgálja, s az ott levők ellá­tása is jobb, mint „kint” a lakosságé. az egykori foglyok utódai végigkövet­(Képarchívum) A tervek szerint levéltári dokumentumokat is kiállítanak, melyek segítségével hetik felmenőik keserves útját a táborba Mégsem lesz Waldorf óvoda és iskola Esztergomban GULYÁSZSUZSANNA A Csodafa Alapítvány úgy döntött, az Esztergomtól tizenkét kilométerre fekvő Tokodon nyit óvodát és iskolát. Esztergom önkormányzata ugyanis több alkalommal is elnapolta az intézmény megnyitásához szükséges döntést. ESZTERGOM/TOKOP Az alapítvány a várostól akart épületet bérelni, de a testület több hónapig tartó huzavona után sem tudta eldönteni, bérbe adja-e nekik az egyébként üresen álló ingatlant. A Csodafa Waldorf Alapítvány ingyen szerette volna használatba vermi az egykori Arany János Álta­lános Iskola épületét, amelynek ál­laga az elmúlt években erősen le­romlott, őrzésének költsége és a köz­üzemi díjak pedig a várost terhelik. Az alapítvány önerőből vállalta vol­na az ingatlan felújítását - adta hírül a szeretgom.hu hírportál. „Az elmúlt több mint fél évben minden erőnkkel azon voltunk, hogy megtaláljuk a megfelelő épületet, ahol 2016. szep­temberétől elkezdődhet nevelő­oktató munkánk. Mára világossá vált, hogy az önkormányzat sajnos nem kész arra, hogy szerződést kös­sön velünk. Nem tétlenkedtünk to­vább és felkutattuk a környező tele­püléseken lévő lehetőségeket. Sike­rült rátalálnunk egy idilli helyre, ahol egy üres iskolaépület, természeti környezet és nem utolsó sorban tá­mogató önkormányzat várt minket” - tájékoztatta az érdeklődőket az alapítvány. A Waldorf*óvoda és is­kola szeptemberben Tokodon nyitja meg kapuit. Ha a szülők igényelni fogják, iskolabusz-járatot indítanak. Az iskola iránt Esztergom és Pár­kány környékén is hatalmas az ér­deklődés. Szlovákiában mindössze két városban (Pozsonyban és Kas­sán) működik ilyen intézmény. Ma­gyarországon jelenleg 32 települé­sén van Waldorf-óvoda, Waldorf- iskola 24 településen működik. A módszer lényege A Waldorf-pedagógia lénye­ge az emberközpontúság. A gyerek számára igyekszik megteremteni azokat a fel­tételeket, amelyek érzelmi biztonságát és szellemi sza­badságát szavatolják. Rudolf Steiner oktatási filozófiája szerint az óvodáknak és az iskoláknak is a szabad szel­lemi élet követelményeinek megfelelően kell működniük. Az elsődleges cél, hogy a di­ák a tanulnivalót ne mago­lással, hanem sajátélményei alapján sajátítsa el, ugyanis az így megszerzett tudás sokkal mélyebb éstartósabb, mint a tankönyvekből kima­zsolázott adathalmaz. AJÁNLÓ Január 28. (csütörtök) Dunaszerdahely-10.00: a Ri­valda Színház Börtönkarrier című előadása a művelődési központ színháztermében. Párkány -17.30: Gerstner István Életművek - Érintések című könyvének bemutatój a. Komárom - 9.00 és 11.00: Dió­törő - a Selye János Gimnázium Gimisz színjátszó csoportjának előadása a vmk-ban; a darab Hoffman meséje nyomán készült. Rendező: Csengd Mónika, zenei vezető: Ölvecky András, koreo­gráfus: Csenky Nikolett. Komárom-18.00: Samba - magyar feliratos francia filmdrá­ma a Jókai Színház Vasmacska filmklubjában. Rendezte: Eric Toledanoés Olivier Nakache, a nagy sikerű Életrevalók című film rendezőpárosa. Szene -19.00: Elena Kurincová A 72. császári és királyi gyalog­ezred csatái és háborús minden­napjai című előadása a Szenei Múzeumban. I 5 helyén : Ez persze, mint a többi propaganda- : trükk, csak a szlovák lakosság her- gelésére szolgált, mert a munkatábo- : rokba nem üdülni mentek a zsidók. A pokol tornáca Még csak nem is a szlovák álla­mot építeni vitték őket oda, mint azt ; az elkötelezett nemzeti történész, Milan S. Durica állítja, aki szerint enni bőségesen kaptak a táborla­kók, a gyerekeket nyáron kienged­ték a rokonokhoz vakációzni, a zsi- dó fogorvosoknak pedig még ara- : nyat is adtak a protézisek készíté- : séhez. Ennek az idilli képnek erő- : sen ellentmondanak a túlélők : visszaemlékezései, melyek szerint i ha a haláltábor a pokol, akkor a i munkatábor a pokol tornáca volt. A szlovák kormány 2009-ben i hagyta jóvá a szeredi munkatábor i helyén létrehozandó holokauszt- : múzeumról szóló határozatot. A : barakkok helyreállítására az Euró- : pai Regionális Fejlesztési Alap : nyújtott 2,5 millió eurós támoga­tást. A megnyitóra az eredeti öt ba- i rakk közöl kettő készült el, az el- ; sőben a zsidókérdés 1938 és 1945 ; közötti megoldását szemléltető tár­lat látható, és itt kap helyet a művelődési központ is, ahol kon­ferenciákat, előadásokat, rendha­gyó történelemórákat tartanak. A ; második barakkban mutatják be, ; milyen körülmények között éltek a ; foglyok, és milyen munkákat vé- ; geztek. A harmadik barakk már ; azokat a hónapokat idézi, amikor a j létesítmény koncentrációs tábor­ként működött. A tervek szerint a Zsidó Kultúra i Múzeumától kapott emléktárgya- : kát, levéltári dokumentumokat is : kiállítanak, melyek segítségével az : egykori foglyok utódai végigkö- : vethetik felmenőik keserves útját a táborba tereléstől a bevagonírozá- sig. Az utolsó 360 fős transzportot 1945. március 31-én indították Szeredről Terezínbe. Boldogfa -18.00: farsangi viga­dalom a boldogfai kultúrházban - a zenét Bertók László és Galam­bos Rudolf szolgáltatja. Január 29. (péntek) Komárom -17.00: Csáky Pál Bizonytalan idők című könyvének bemutatója a Csemadok Kossuth téri székházában. A szerzővel id. Batta György beszélget. Közre­működik: Dóczé Bálint Jonatán, a Selye János Gimnázium diákja. Dunaszerdahely -19.00: Rock and Roll közlegények - Révész Sándor koncertje a városi művelődési központ színházter­mében. Január 30. (szombat) Karva-18.00:13. Karvai Rock­fest; fellépők: Rockousticum, SuckUs, Ayers Rock, Blues Company, Gilotín. Január 31. (vasárnap) Bátorkeszi-18.00: Soóky Margit-Galambos Zoltán: Katyi- zenés vígjáték a budapesti Körúti Színház előadásában, a kultúr­házban.

Next

/
Thumbnails
Contents