Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-27 / 21. szám, szerda
141 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2016. január27. iwww.ujszo.com Húszán sztrájkolnak tovább Nagykaposon Megfelelő a víz szintje az idabukóci víztározóban A víztározó és környéke szigorúan védett terület, autóval meg sem lehet közelíteni (A szerző felvétele) LECZO ZOLTÁN Ketten már tegnap befejezték a tiltakozást, ma tizenhármán csatlakoztak hozzájuk NAGYKAPOS Az Ung-vidéki település magyar alapiskolájának tanítói közül ma még húszán sztrájkolni fognak, holnaptól azonban az órarend szerint folyik tovább a tanítás az intézményben. A múlt héten született döntés alapján a nagykaposi Erdélyi János Magyar Tanítási Nyelvű alapiskola 43 fős tantestületéből 35-en csatlakoztak a Szlovák Pedagógusok Kezdeményezése (ISU) által meghirdetett sztrájkhoz. Hétfőn egyetlen diák sem ment iskolába, a munkahelyükön pedig csak a nem pedagógusi munkakörben dolgozók, valamint a tiltakozó akcióhoz nem csatlakozók tartózkodtak. Tegnap a sztrájkolok közül ketten már munkába álltak, az iskolában pedig a sztrájkoló pedagógusok tartottak megbeszélést - a helyzet kiértékelése mellett - az akció folytatásáról vagy befejezéséről. Szomráki Dénes, a sztrájkbizottság koordinátora lapunknak elmondta, a tanácskozáson tizenhárom további pedagógus döntött úgy, hogy ma már nem folytatja a tiltakozó akciót, húszán azonban még egy napig kitartanak. Holnap a kelet-szlovákiai régió legnagyobb magyar alapiskolájában már az órarend alapján folyik a tanítás, a gyerekek pénteken megkapják a félévi bizonyítványukat. Kovács Adriana igazgató tájékoztatása szerint szerdán rendes tanítás még nem lesz az iskolában, de a gyerekek felügyeletéről gondoskodnak. A fejleményekről a tanulók szüleit az intézmény honlapján, a www.erdelyi.eu.sk weboldalon tájékoztatják, erre egyébként a tiltakozó akcióról pénteken nekik küldött írásbeli értesítőben is felhivták a figyelmet. Értesüléseink szerint a helyi szlovák alapiskolában tegnap már minden sztrájkoló pedagógus munkába állt. NÉMETI RÓBERT Az utóbbi években rengeteget változott az időjárás, a tározóba érkező vízmennyiséget már képtelenség az évszakok szerint szabályozni. EmnSHOmHZBI Közel 50 éve játszik fontos szerepet az idabukóci víztározó Kassa és környéke ivóvízellátásában. A víztározót 1968-ban kezdték építeni az Ida-folyó torkolatában. Kezdetben egyenesen a folyó medréből juttatták el a megtisztított vizet a városba, 1971-ben pedig elkezdték a több mint 60 méter magas betongát építését. A legalább 1000 négyzetkilométernyi területet 1974-ben töltötték fel vízzel. A víztározó közel 3,5 kilométer hosszú, mintegy 23 millió köbméternyi víz tárolására alkalmas. „Az utóbbi években rengeteget változott az időjárás, ezért a tározóba érkező vízmennyiséget már képtelenség az évszakok szerint szabályozni. Rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullhat, mely rohamosan megnövelhetné a tározó vízszintjét. A tavalyi nyár nagyon meleg és száraz volt, és az őszi hónapokban az átlagosnál sokkal kevesebb eső esett” - közölte lapunkkal Ľubomír Kmo, a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat (SVP) szóvivője. A víztározó vízmennyiségét ezért úgy szabályozzák, hogy a maximális működtetési szint alatt - amely 416,75 méter a tengerszint felett - két méter magas tartalékszintet hagynak. „A statisztikák azt bizonyítják, hogy kiváló munkát végeznek a gáton dolgozó szakemberek. Az utóbbi öt évben mindig ideális volt a víz szintje” - zárta a vízgazdálkodási vállalat szóvivője. Jolsva kastélya - pusztuló kincs egy elfelejtett régióban SZÁSZI ZOLTÁN Talán legenda, de az is lehet, hogy van némi valéságalapja annak, hogy ez a gömöri kisváros - az egyik elfelejtett szlovákiai régié elesettségében is figyelemremélté helye, Jolsva városa - a környéken legelterjedtebb levelű fa, az éger után kapta nevét. Annak szlovák neve: jelša. JOLSVA (JELI A Murányka folyó felső folyásának vidékén, a Gömör-Tomai-karszt és az érchegység találkozásánál lévő hely említésekor nem véletlen a szürke szín említése, a környéken lassan száz éve tartó magnezitbányászat és annak környezeti hatásai miatt sajnos elég lehangoló látvány fogadja az erre utazót. Szürke jelen, dicső múlt Az első benyomás, a lehangoló szürkeség látványa után jobban körülnézve egy jobb sorsot, szebb időket is látott, egykor gazdag és rendezett állapotú, magában a fellendülés esélyét hordozó város képe bontakozik ki. Azt biztosan lehet tudni, hogy Jolsva természeti adottságai, a hegyek mélyén bújó ércek miatt lett várossá. Első írásos említése 1243-ból való, egy itt álló favár már a tatár hordák ellen menedékként szolgált, az akkoriban itt élő, főleg német nemzetiségű bányászoknak, akik ólmot, vasat, rezet bányásztak és dolgoztak fel. Annyit tudni, hogy 1440-ben a huszitáké volt a város, majd 1556-ban a török foglalta és pusztította el, majd Mu- rány várának is tartozéka volt. A völgyön átfutó kis folyó, a Murányka számos érczúzó kallót, malmot hajtott annak idején, s bármilyen kicsinek tűnik is ez a folyó, árvizei sok kárt okoztak a helyieknek. Például 1557-ben, amikor a város hároméves adómentességet és kiváltságokat kapott I. Ferdinánd királytól, éppen az árvíz miatt. Azt is biztosan tudni, hogy Jolsván a favár mellett, a város fölé magasodó temetődombon kővár állott, emellett egy, a várostól viszonylag messze eső csúcson ma is jelentős kőfalmaradványokat őriz az erdő, amelyeket szintén Jolsva váraként tartanak számon. A település legjelentősebb épületegyüttese a még romjaiban is impozáns Koháry-Coburg-féle várkastély, amely a városka terének szinte az egész északnyugati részét betölti. Gömör fénykora Tököly Gábor művészettörténész gömöri kastélyokat feldolgozó könyvében a jolsvai Koháry-Co- burg-várkastély építésének pontos dátumát is feljegyezte. A hatalmas épületegyüttes magja egy korábban Legközelebb Uöui lempíomál mulatjuk be. pálos, más vélemény szerint templomos rendi kolostorépület lehetett, ezt a török időkben erődítéssé, majd reneszánsz várkastéllyá alakították át. Ennek maradékait részben visszabontva vagy a meglevő falakat felhasználva Koháry András 1796- ban kezdte átépíttetni. A munkálatok egészen 1801-ig tartottak. Eredményük egy, a francia klasszicizmus jegyében kialakított, háromszintes, másfél emeletes, monumentális épület, amely még ma, erősen lepusztult állapotában is tekintélyt parancsoló, és uralja a várost. A zárt udvarra utaló nyomok a kolostori múltról árulkodnak, az erődítések a török kori dúlásokról. Termeiben tartották egykor a murányi Vénusz, Széchy Mária és gróf Wesselényi Ferenc nádor lakodalmát, a Koháry családba beházasodott Coburgok révén EuróTájoló Jolsva Besztercebánya megye keleti peremén, a Nagy- rőcei járásban található, az 526-os vagy az 532-es főúton közelíthető meg. Helyben minden turisztikai szolgáltatás elérhető. pa koronás főinek rokonságát is vendégül látták e falak közt. Aztán évtizedekig mezőgazdasági szakiskola és diákotthon működött az épületen, sok érzéketlen, hibás beavatkozás történt abban az időszakban. A rendszerváltozás után a város tulajdonába került, tetőszerkezetét fémtolvajok megbontották, óriási károkat okozva ezzel. A beázó épületben boltozatok omlottak be, hatalmas repedések keletkeztek a falakon, sok helyen vandálok okoztak visszafordíthatatlan pusztítást . A legfrissebb hírek szerint talán a legégetőbb gond, a beázás hamarosan megszűnik, a város pályázati forrásból tud valamit javítani az épület állagán. Idegenforgalmi-turisztikai, akár más célokra jól használható lenne az épület, ha felújítanák és átalakítanák. Jolsván nem csak a kastélyt érdemes megnézni, a 18. századtól a várkastély körül épült díszes kis kúriák és polgárházak, a rokokó stílusban 1781-ben épített városháza, a vidék egyik legnagyobb - klasszicista stílusú - római katolikus temploma és klasszicista jeleket hordozó evangélikus temploma is figyelemreméltó. Európai koronás fők jártak a kastély falai közt
