Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-27 / 21. szám, szerda

DUNA, VÁG, GARAM ES IPOLY MENTE 2016. január 27., szerda 11. oldal FÓKUSZBAN Új funkciót kap a Hangya szövetkezet Muzsla. A 20. század elején Magyarországon hetven Hangya szövetkezet működött. 1911 -re számuk elérte az ezret, az 1. vi­lágháború kitörésekor ország­szerte már háromezer létezett. A szövetkezetekjelentős eredmé­nyeket értek el a falusi áruellá­tásban, a kisparaszti árutermelés fellendítésében, a hitel- és áru­uzsora leküzdésében, valamint a tejtermékek értékesítésében. A mozgalomnak a 2. világháború előtt kétezer tagszövetkezete, négyezer boltja és nyolcvan üze­me volt. A Hangya 1945 után el­sorvadt, és 1949-ben megszün­tették. A mozgalom 1989 őszén Magyarországon újjászervező­dött. Muzslán 1906-ban alakult meg a Hangya szövetkezet, első boltját 1907-ben nyitotta meg a faluban. 1924-ben a tagok új székházat építettek, amit a falu önkormányzata 2007-ben vásá­rolt meg a Jednotától. Az épületet önerőből felújították. A Hangya szövetkezet egykori székházának egy részét a Csemadok használta. Hamarosan könyvtárként fog működni. (guzsu) Nem szégyen a futás, sőt hasznos GULYÁSZSUZSANNA Haris Richárd másfél éve, 2014. augusztus l-ján döntött úgy, hogy új ólstet kozd. I 'JA »1 i i'ÍÁ tlf u 141 l'fj A magyar-történelem szakos pe­dagógus rövid időn belül sok gyerek példaképévé vált. Szenvedélyét, a futást nemcsak műveli, hanem szí­vesen beszél is róla - olyan érdek­feszítően, rajongva és hitelesen, hogy példájával nemcsak a gyereke­ket, hanem a felnőtteket is motiválja. Többet néztek ki belőle „Elegem lett abból, hogy szinte ál­landóan náthás voltam. 2014 au­gusztusában az ágyat nyomva, egy influenzából lábadozva döntöttem úgy, hogy új életet kezdek. Amint lábra tudtam állni, edzőcipőt húz­tam, lementem a közeli sportpályára és róni kezdtem a köröket” - mesélte Haris Richárd, aki akkor még nem gondolt arra, hogy egy év múlva már a müncheni maratón résztvevőjeként fut be a célba. „A futáshoz a kezdő lökést az augusztusi nátha és az a tu­dat adta, hogy immunrendszerem erősítésre szorul. A motivációt a szomszédom megjegyzése jelentet­te, akivel a sportpályán találkoztam. Ő ekkor már rutinos futó volt. Első edzésemet végignézve csak ennyit mondott: Többet néztem ki belőled. Kezdetben tehát leginkább a bizo­nyítási vágy motivált. Bizonyítani akartam neki és önmagámnak is. Az állandó megerősítést pedig maga a kihívás jelenti: folyamatosan új cé­lokat tűzök magam elé” - mondta. Futni csak jól érdemes Haris Richárd a futást hatalmas elánnal és jelentős súlytöbblettel kezdte. „Rendbejött az egészségem és három hónap alatt harmincöt kilót fogytam. Negatív következménye pedig az lett, hogy az orvosok éle­tem hátralevő részére eltanácsoltak a futástól. Bokaízületeim ugyanis úgy begyulladtak, hogy nem bírtam láb­ra állni. Ettől függetlenül szomszé­Kalandos út vezetett a müncheni maratonig (Képarchívum) dómmal - akit teljesítményben si­került utolérnem - eldöntöttük, hogy benevezünk a Karva-Lábatlan fél- maratonra. Itt egy tapasztalt futó azt tanácsolta, változtassak futási tech­nikámon. Azt javasolta, ne edzőci­pőben, hanem mezítláb gyakoroljak. Az ember ugyanis teljesen másként fut mezítláb, mint cipőben. Mezítláb először a talpa felső részét, majd a sarkát helyezi a talajra, cipőben vi­szont fordítva, ami megterheli, és hosszú távon károsítja az ízületeket. Megfogadtam a tanácsát, bár na­gyon nehéz volt megszokni, hogy edzőcipőben is úgy fussak, ahogy természetes” - magyarázta. Migránsok és maratón Következő versenye a bécsi fél- maraton volt. A rendezvény - ame­lyen 42 ezer futó vett részt - hangu­lata magával ragadta. A versenyt követő edzések alatt már a 2015-ös októberi müncheni olimpiai stadion lebegett lelki szeme előtt. „Hosszú,, kalandos és kimerítő volt az út Mün­chenbe. Tetőzött az első bevándor­lási hullám, a migránsáradat meg­fékezésére Salzburg és München között megszűnt a vasúti közleke­dés. Olyan fáradtan álltam a rajthoz, hogy kis híján feladtam a versenyt. A 42 kilométeres táv alatt azonban egyetlen metrómegállót jelző táblát sem láttam, úgyhogy kénytelen vol­tam saját lábon befutni a célba, a müncheni olimpiai stadionba” - emlékezett Haris Richárd. A peda­gógus Párkányban lakik, de Kémén- den tanít. A Párkány-Kéménd távot gyakran futva teszi meg. Hetente három-négy alkalommal edz, heti penzuma 50-60 kilométer. Futás közben gondolataiban óravázlatot készít vagy zenét hallgat. „Kará­csonyra a páromtól futónaplót és azt az ígéretet kaptam, hogy ő is csatla­kozik hozzám” - mondta mosolyog­va Haris Richárd, akinek története azt bizonyítja, új életet - újévi foga­dalomtétel nélkül is - az év bármely napján lehet kezdeni. 2019-re készülhet el az új Duna-híd V. KRASZNICA MELITTA A magyarországi jogszabályi változások miatt csúszik a kivitelezőre vonatkozó közbeszerzés kiírása. A tervek szerint idén szeptem­berben kezdődik és várhatóan 2019 második negyedévében fe­jeződik be a komáromi új Duna- híd építése - számolt be újság­íróknak Bastmák Tibor. A Híd parlamenti képviselője félévente interpellációs kérdések formájá­ban kér tájékoztatást Ján Počiatek közlekedési és régiófejlesztési minisztertől a beruházással kap­csolatos aktuális helyzetről, leg­utóbb éppen a kivitelező kiválasz­tására vonatkozó közbeszerzés csúszásának okairól. A miniszter válaszában kifejtette: a beruházás vezető partnere Magyarország, ő végzi a közbeszerzést, ám déli szomszédunknál változott a jog­szabályi háttér, emiatt késlekedik a közbeszerzés kiírása. Ha azon­ban első nekifutásra sikerül győz­test hirdetni, az építkezés szep­temberi megkezdése reális idő­pont. A beruházáshoz szükséges pénzt az Európai Unió már jóvá­hagyta és a 2016-2018.as költ­ségvetés-tervezetében Szlovákia is számol az önrész költségeivel. Bastmák Tibor a Komáromot el­kerülő északi körgyűrű építésének menetéről is tájékozódott. A ter­vek szerint a körgyűrű kapcsolód­na a majdani, Galgócig vezető gyorsforgalmi útra, amely Érsek­újvárnál átszeli az R7-es déli gyorsforgalmi utat, Nyitónál pe­dig az RÍ-est. A miniszter szerint a megvalósíthatósági tanulmány 2016 végéig készülhet el, és to­vábbi egy-két évig tart az építke­zés engedélyeztetési folyamata. A képviselő Peter Žiga környezet­védelmi minisztert is interpellálta a komáromi gátrendszer megerő­sítése ügyében. A 2013-as nagy A pénzt az Európai Unió már jóváhagyta és a 2016-2018-as költség­vetés-tervezetében Szlovákia is számol az önrész költségeivel. dunai árvíz után Tibor Matej ička képviselővel kezdeményezte a gátrendszer felújítását; első fázis­ban tavaly új mobilgátakat kapott a város. Második fázisként a Duna bal partjának és a Vág jobb part­jának megerősítése van tervben, összesen 6,9 km-es szakaszon, a két vasúti híd között, továbbá egy mobilgátak tárolására szolgáló raktár megépítése. A beruházás értéke 2,4 millió euró. Jelenleg az építési engedély kiadásához szük­séges tanulmánytervek kidolgo­zása folyik. A muzslaihoz hasonló Hangya szövetkezet sok településen működött

Next

/
Thumbnails
Contents