Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-02 / 1. szám, szombat
6 KULTÚRA 2016. január 2. | www.ujszo.com RÖVIDEN Mednyánszky rekordot döntött Debrecen. Mednyánszky László Itatás a Tátrában című, sokszor kiállított festménye aukciós életműrekordot döntve 90 millió forintért kelt el a debreceni Villás Galéria árverésén. Mednyánszky festménye 2015 egyik legdrágábban elkelt alkotásának számít Kádár Béla Beszélgetők a szabadban című műve mellett, amely ugyancsak csúcsot döntve 90 millióért talált gazdára a Virág Judit Galéria őszi árverésén. A legtöbb, amit eddig Mednyánszky-műért fizettek, 28 millió forint volt. Az Itatás a Tátrában 6,5 milliós kezdő árát csaknem tizennégy- szeresére licitálták fel a gyűjtők. A kép egy magángyűjteményt gazdagít tovább. (MTI) Perük a zenészek a Spotify-t Los Angeles. Legalább 150 millió dollárra perli előadók egy csoportja a Spotify-t, amiért véleményük szerint a zenemegosztó tudatosan, a jogdíjak kifizetése nélkül terjesztette zenéjüket. A A kereset szerint - amelyet David Lowery, a Camper Van Beethoven és a Cracker rockzenekarok frontembere nyújtott be a Los Angeles-i bíróságon - az Almond Grove, a Get on Down the Road, a King of Bakersfield és a Tonight I Cross the Border című Cracker-számokat a Spo- tify 75 millió felhasználónak tette elérhetővé, miközben meg sem próbálta értesíteni erről a jogtulajdonosokat. A zenemegosztó sajtóinformációk szerint 25 millió dollárt különített el jogdíjakkal kapcsolatos viták rendezésére. A mostani keresethez más zenészek is csatlakozhatnak, amennyiben engedély nélkül forgalmazott dalaikra bukkannak a Spotify-on. „Elkötelezettek vagyunk abban, hogy minden fillért kifizessünk a dalszerzőknek és a kiadóknak“ - nyilatkozta Jonathan Prince, a Spotify kommunikációs vezetője. Mint fogalmazott, az Egyesült Államokban gyakran nem lehet fellelni a megfelelő információt a szerzői jogok tulajdonosainak azonosításához. Ámikor a jog- tulajdonosok kiléte nem azonnal egyértelmű, félreteszik a dalok után járó jogdíjakat, amíg nem sikerül megerősíteni, kinek járna a pénz. A megosztóportálok által fizetett jogdíjak mértékét gyakran keveslik a művészek. Mariah Carey népszerű All I Want for Christmas Is You című számát az idei karácsonyt megelőző hét napban összesen 9,1 milliószor játszották le a Spotify-on, mindez azonban összesen csak 66 ezer dollár szerzői jogdíjat termelt. ' (MTI) Egy kurtizán tündöklése A Félvilág című új magyar tévéfilm alkotói behúzzák a nézőt a történetbe JUHÁSZ KATALIN Budapest, de talán az egész monarchia leghíresebb kéjnőjének rejtélyes halála 1914-ben hónapokig lázban tartotta a magyar fővárost. A Félviiág című tévéfilmből kiderül, ki ölte meg Mágnás Elzát és miért. De nem csak emiatt érdekes ez az alkotás, amelynek tévépremierje december 30-án volt a Dunán. Kezdjük a legfontosabb információval: a film még öt napon át megnézhető az interneten, a www.medi- aklikk.hu/video/felvilag/ címen. Érdemes élni a lehetőséggel, mert a közeljövőben nem terveznek ismétlést. Ä tévéjáték az utóbbi két évtizedben mostohán kezelt műfaj volt Magyarországon. Ha nagy ritkán mégis felbukkant egy-két próbálkozás a képernyőn, az többnyire a felejthető kategóriába tartozott. Az alkotók vagy összekeverték a rádiójátékkal, és beszélő fejeket mutattak másfél órán keresztül, vagy képtelenek voltak szakítani a hatvanas-hetvenes évek túlspilázott, túlöltöztetett, túlvilágított hagyományával. Kosztümös filmet eladni a mai közönségnek csakis természetesnek ható párbeszédekkel és finoman használt modem technikával lehet. Ahogyan azt a Szász Attila-Köbli Norbert szerzőpáros csinálja. A rendező és a forgatókönyvíró A berni követtel már bizonyított, úgyhogy ezt a filmet komoly várakozás előzte meg. A végeredmény egy sötét tónusú, feszes „pszicho- thriller”, amelyben szerencsére a lélektani elemek dominálnak. Akkor is működne, ha nem vetne partra a Duna mindjárt az elején egy ládát, benne egy női holttesttel. Nézzük röviden a történetet: Kató, a fiatal, naiv cselédlány (Döb- rösi Laura) munkát kap Mágnás Elzánál (Kovács Patrícia). Szépen, fokozatosan válik világossá számára, miből él a „nagysága”, és milyen a viszonya házvezetőnőjével (Gryllus Dorka). A kettejük közötti kemény lelki csaták középpontjában találja magát, miközben beleszeret Elza egyik rajongójába, a fiatal költőbe. Aztán megjelenik a színen Elza kitartója, a dúsgazdag Max Schmidt bútorgyáros (Kulka János), aki tulajdonképpen vásárolt magának egy szeretőt, és ennek megfelelően nem tűri, ha jogos tulajdona mással is lefekszik. Nehéz megmondani, a három nő közül ki a valódi főszereplője ennek a filmnek, mert mindhárom karakter egyformán izgalmas. Adott egy negyvenhez közeledő híres kurtizán, aki egyre nehezebben tűri az aranykalickát, amelybe zárták. Bár dúskál a pénzben, a nagyvilági körök nem fogadják be, amit szintén nehezen visei. Kovács Patrícia telitalálatnak bizonyult a szerepre: az egyik pillanatban a végzet asszonya, buja, csábító, aki bárkit - férfit és nőt egyaránt - képes az ujj a köré csavarni, a következő jelenetben pedig már üres szemmel, kiszolgáltatott, jövőtlen áldozatként nézi magát a tükörben. A cselédlánynak foglalkozásából adódóan nem lehet saját akarata és véleménye (de persze van neki), úgyhogy igyekszik elfojtani érzéseit (de persze nem sikerül neki). Döbrösi Laura meggyőzően tud hatalmas szemet mereszteni, szemlesütve tűrni, ám csak úgy süt belőle a tiltakozás és az ellenállás. Néhány filmes klisétől eltekintve (zavarában eltöri a poharat, elkapja a tekintetét, tanulatlansága ellenére ismeri a fiatal költő verseit) abszolút hihetően hozza a hamvas, ártatlan teremtést. Talán Gryllus Dorka kapta a leg- hálásabb feladatot. Egy szemvillanással, testtartással többet mond, mint tíz mondattal mondhatna. Az ő karaktere a legösszetettebb, hiszen ők ketten Elzával egykor a legjobb barátnők voltak, együtt kezdtek a bordélyházban, csak hát, ahogy a nóta mondja: az egyiknek sikerül, a másiknak nem, a sors olykor nem tudja, mit akar. A férfiaknak itt csak mellékszerepek juthatnak. A berni követ főszereplője, Kulka János alakítja a gazdag bútorgyárost. Kemény, céltudatos férfi, akit nem könnyű meghatni, még nehezebb elvarázsolni. Tudja, hogy a buja kurtizán az orránál fogva vezeti, de csak néha képes „visszaütni”. Azt is tudja, hogy pénzzel nem mindent lehet elintézni. Az azóta elhunyt Haás Vander Péter a bordélyházi jelenetben bukkan fel spicces grófként, másfél percben is képes karaktert teremteni, ahogyan Lőte Attila is, aki a bútorgyáros apját alakítja. Sándor Péter a fiatal költő szerepében kevésbé meggyőző, valahogy nem annyira szenvedélyes, hogy megértsük azt, amit végső kétségbeesésében tesz. Az alkotók finom eszközökkel érzékeltetik a fokozódó drámát. A kamera szinte állandóan mozgásban van, annak ellenére, hogy a film kilencven százaléka szobabelsőkben játszódik, csak néhány jelenet mutatja a századfordulós Budapest macskaköves, fiákeres-cilinderes világát. Nagy András operatőr (Fehér tenyér, Bibliothéque Pascal, Délibáb, A berni követ) lassan, messziről közelít a szereplő arcára, tesz egy kört a szobában, kintről „leselkedik”, vagy éppen „máshová” néz, amikor a legizgalmasabb dolgok történnek. A zeneszerző, Parádi Gergely úgyszintén nagyot alkotott. A változatos, minden ponton a történetet erősítő zene több jelenetben szinte átveszi a főszerepet, új dimenziókat nyit. A stílusrepertoár a kortárs popzenei elemektől egészen az operai nagyáriáig ível, szóval az utóbbi évek egyik legjobb magyar filmzenéjével van dolgunk. A Félvilág alkotói egy egységes filmes világot teremtettek, behúzva a nézőt a történetbe. És ez bizony nem kis dolog. Robert Redford halálhírét keltették New York. Halálhírét keltették Robert Redfordnak a Twitter közösségi portálon csütörtökön, az amerikai színész sajtosa azonban hamar cáfolta a hírt, és közölte, hogy a művész él és jól van, a haláláról szóló bejegyzés pedig beteges átverés. A Twittert gyászüzenetek lepték el, miután szárnyra kapott egy üzenet, miszerint a 79 éves színész balesetet szenvedett Kaliforniában egy golfautóval és meghalt. „Kacsa, most beszéltem vele, semmi sem igaz ebből az egészből” - jelentette ki Robert Redford sajtosa, Cindi Berger. A hírt közlő Breaking News már Köszöni, jól van (Képarchívum) több hírességnek is halálhírét keltette a múltban, mások mellett John Travoltáét is. (MTI) Két új kulturális főváros Brilsszol. A lengyelországi Wroclaw és a spanyolországi San Sebastián lesz 2016-ban Európa két kulturális fővárosa. Wroclaw- ban hivatalosan január 17-én nyitják meg a rendezvénysorozatot, a baszkföldi San Sebastiánban néhány nappal később kezdődnek a kulturális programok. Wroclawban a január 15-17-i hétvégén csaknem száz kulturális rendezvényt, koncerteket, kiállításokat és előadásokat szerveznek. A fő attrakció a vasárnapi utcai parádé lesz, amelyen több mint kétezer művész, énekes és zenész vesz részt a tervek szerint. Jövőre Wroclaw viselheti a világ könyvfóvárosa címet is. San Sebastiánban január 20-ától öt napon keresztül kulturális rendezvények sorát tartják, a programsorozat hivatalos nyitóünnepsége azonban csak január 23- án lesz. Az Európa Kulturális Fővárosa- címet minden évben rendszerint két országnak és városnak ítélik oda, de előfordult már, hogy három település osztozott rajta. Ez alatt az idő alatt az adott város lehetőséget kap kulturális életének és kulturális fejlődésének bemutatására. Az első főváros 1985-ben Athén volt, tavaly a csehországi Plzeň és a belgiumi Mons városa viselte a címet, amelyet szlovákiai város - Kassa - eddig egy ízben töltött be, 2013-ban. (MTI, juk) Kovács Patrícia és Döbrösi Laura
