Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-27 / 21. szám, szerda

4 I KÜLFÖLD 2016. január 27. I www.ujszo.com RÖVIDEN Zeman elnök újabb ostoba tréfája Prága. Csehország minden bi­zonnyal a civilizált világ egyet­len olyan állama, ahol az állam­fő nyilvánosan a miniszterelnök meggyilkolására szólít fel - je­lentette ki tegnap Bohuslav So- botka. A cseh miniszterelnök így reagált Miloš Zeman államfő hétfői kijelentésére, akit dél- morvaországi körútja során va­laki megkérdezett, vajon miként lehetne a posztjáról eltávolítani a migránsokat védelmező és be­fogadó kormányfőt. Mire az el­nök így válaszolt: „Demokrati­kus módon erre csak a szabad választásokon van lehetőség, nem demokratikusan pedig a Kalasnyikowal.” (NOL, ú) Szurkolói ruhában jönnek a terroristák Ankara. Szurkolói mezben és sállal a nyakukban érkeznek az Iszlám Állam (IÁ) terrorszerve­zethez csatlakozni szándékozó nyugat-európai polgárok Török­országba, hogy így próbálják meg kijátszani a biztonsági erők éberségét - írta tegnapi számában a Milliyet c. török napilap. Az újság szerint a terrorszervezet azt tanácsolta a Szíriába tartó hívei­nek, hogy a feltűnést kerülve, fő­leg hétvégén, labdarúgó-mérkő­zések idején utazzanak Törökor­szágba. Titkosszolgálatijelenté- sek alapján Törökország fekete­tengeri régiójában több szír sze­mély valós értékénél drágábban próbált hozzájutni furgonokhoz, amelyeket merényleteknél hasz­náltak volna fel Törökországban vagy Szíriában. (MTI) « Schetyna a Polgári Platform új elnöke Varsó. Grzegorz Schetyna volt külügyminiszter lett a fő lengyel ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) elnöke a tisztújító szavazá­son. Schetyna a párt élén Ewa Kopacz volt kormányfőt váltotta fel. A tisztújításról a PO ellen­zékbe kerülését eredményező ta­valy októberi parlamenti válasz­tások után döntöttek. Schetyna megválasztását a tegnapi nagygyűlésen ismertetett adatok szerint a pártszavazók 91 száza­léka hagyta jóvá. Az új pártelnök aPO alapító tagja, Donald Tusk volt kormányfő egyik legjelen­tősebb párton belüli riválisának tartották számon. (MTI) Halálos késelés Ciszjordániában Jeruzsálem. Tegnap belehalt sebesülésébe egy ciszjordániai zsidó telepesfaluban megkéselt 24 éves izraeli nő. Két palesztin merénylő hétfőn késeit meg két izraeli nőt Bét Horon falu élel­miszerboltjában, a támadókat egy biztonsági őr agyonlőtte. Az egyik áldozatot, egy 60 év körüli asszonyt közepesen súlyos sérü­lésekkel vitték kórházba. Izrael­ben és a palesztin területeken ne­gyedik hónapja szinte napi rend­szerességgel ismétlődnek a késes merényletek és az összetűzések az izraeli rendfenntartókkal. (MTI) Szigorú migránsügyi törvény Az EU-országok akár két évre is lehetővé tennék a schengeni rendszer felfüggesztését Szerbiába érkeztek. Még mindigtolongás van a balkáni útvonalon. (TASR/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Amszterdam/Koppenhága/Berlin /Brüsszel. A dán parlament teg­nap szavazott a menekültjogi törvény módosításáról, mely­nek bevallott cólja, hogy elriassza a menekülteket at­tól, hogy menekültstátusért folyamodjanak. A menedék- kérőknek Hollandiában is hoz­zá kell járulniuk az ellátásuk költségeihez, a hatóságok az utóbbi 3 évben 500 ezer eurót szedtek be az érintettektől. A tegnap elfogadott dán törvény olyan elemeket is tartalmaz, ame­lyek szerint a hatóságoknak joguk van elvenni a menekültektől na­gyobb értékeiket, vagy hogy a me­nekülteknek fizetniük kell a fogadó­központban való tartózkodásért. A reform értelmében megszigorítják a családegyesítést, valamint a tartóz­kodási engedélyek idejét is megkur­tították, emellett a rendőrség átku­tathatja a menekültek csomagjait, és elkobozhatná tőlük a 10 ezer koronát (1340 euró) meghaladó készpénzt, illetve az ennél nagyobb értékű tár­gyakat, kivéve azokat, amelyekhez érzelmek kötődnek, például a jegygyűrűt. A kisebbségben kor­mányzó jobbközép kormány erede­tileg 3000 koronában akarta meg­szabni ezt a küszöböt. A külföldi saj­tó egy része ahhoz hasonlította az in­tézkedést, mint amikor a náci Né­metországban elkobozták a zsidók vagyonát. A kormánynak azonban az a véleménye, aki segítséget kér az országban, azjáruljon hozzá ahhoz. Hollandiában a menedékkérőknek abban az esetben kell hozzájárulniuk a költségekhez, ha egy személy va­gyontárgyainak értéke meghaladja az 5895 eurót vagy egy családé all 790 eurót. Vannak kivételek: a számító­gépeket, a mobiltelefonokat, a jegygyűrűket nem számolják bele ebbe az összegbe. Svájcban, vala­mint két német tartományban, Bajor­országban és Baden-Württemberg- ben hasonló szabályozást vezettek be. Támogatja az osztrák kormánykoa­líció a menekültügyi törvény szigo­rítását - a módosító javaslat ma kerül a parlament elé. Az uniós tagországok felszólítot­ták az Európai Bizottságot, teremtse meg a lehetőségét annak, hogy a bel­ső határellenőrzést akár két évre is vissza lehessen állítani a schengeni övezeten belül - közölte Klaas Dijk- hoff, az EU soros elnökségét betöltő Hollandia menekültügyekben illeté­kes államtitkára. Az Európát érintő migrációs válságra való tekintettel a schengeni övezeten belül több uniós tagállam is ideiglenes ellenőrzést ve­zetett be a határain. A belső határel­lenőrzéstől mentes, szabad mozgást biztosító schengeni egyezmény ér­telmében erre csak korlátozott ideig van lehetőség a közrend vagy a belső biztonság komoly fenyegetettsége esetén. „A menedékkérők példátlan áradata, amely ezen intézkedések meghozatalára kényszerítette a tagál­lamokat, azonban még mindig nem csökkent” - mondta Dijkhoff, hoz­zátéve: az uniós miniszterek tanácsa világos jelzést küldött, hogy szeret­nék, ha a bizottság tanulmányozná a lehetőségét annak, hogy az EU ha­tárőrizeti ügynöksége (Frontex) a Macedónia és Görögország közötti határon is tevékenykedhessen. Bajorország tegnap hivatalos le­vélben felszólította a német szövet­ségi kormányt, hogy a menekülthul­lámra tekintettel gondoskodjon a ha­tékony határőrizetről, és alkotmány- bírósághoz fordul, ha nem teljesül követelése - jelentette be Horst See­hofer (CSU) bajor miniszterelnök. Közben a menekülthullám csillapo­dott, a határőrizetért felelős szövet­ségi rendőrség szerint vasárnap ezer alatt volt az országba belépő mene­dékkérők száma, amire hónapok óta nem volt példa. Január eleje óta így is már 50 ezer bevándorló érkezett. Letartóztattak egy fiatalkorú me­nedékkérőt Svédországban, akit az­zal gyanúsítanak, hogy késsel megölt egy dolgozót a délnyugat-svédországi Mölndalban egy fiatalkorúakat - köztük a tettest is - befogadó szállá­son. Az áldozat egy 22 éves nő volt. Clinton: Trump mellett Sanders is kemény ellenfél Néhány nap maradt az első előválasztásig, jövő hátfőn lowában megkezdődik a nagy verseny az elnökjelöltségért. A kampányban mindkét nagy párt legalább egymilliárd dollárt szándékozik elkölteni. Des Moines. Iowa állam főváro­sában, Des Moines-ban tartotta ame­rikai előválasztási vitáját a három érintett demokrata párti politikus, s egymáséitól nagyon eltérő elképze­léseket vázoltak fel esetleges elnök­ségükről. A mostani vita más volt, mint a korábbi televíziós összecsa­pások. Ezúttal ugyanis jobbára a •meghívott vendégek, vagyis a vá­lasztók tettek fel kérdéseket a Fehér Házat megcélzó politikusoknak: sor­rendben Bemie Sanders vermonti szenátornak, Martin O'Malley volt marylandi kormányzónak és Hillary Clinton volt külügyminiszternek. Á két nagy vetélytárs, Clinton és San­ders vitája, illetve álláspontjaik kifej­tése keltette a legnagyobb érdeklő­dést. Teljesen eltérő nézeteket fejtet­tek ki arról, hogy milyen képességek a legfontosabbak az elnökké válás­hoz. Clinton a tapasztalat fontosságát hangsúlyozta, és a saját politikai ta­pasztalatait említette, Bemie Sanders szerint azonban a tapasztalatnál fon­tosabb az értékválasztás és az érték­ítélet. Emlékeztetett arra, hogy annak idején ő nem szavazta meg az iraki háborút, míg vetélytársa híve volt Irak inváziójának. Sanders agresszívabb volt, mint korábban bármikor. Ismét előhozakodott azzal, hogy ellenezte a Wall Street deregulációját, amely ép­pen Bili Clinton elnöksége idején történt, ellenzi a Kanada felől érkező olajvezeték megépítését, míg Hillary Clinton határozatlan. De a leglénye­gesebbnek azt tartotta a szenátor, hogy ő képes lenne alapvetően újat hozni, megbontani a politikai osztály eddig kialakított játékszabályait. Michael Bloomberg hétvégi je­lentkezésével az sem kizárt, hogy két milliárdos is lesz ajelöltek között, a másik a 4,5 milliárd dollárral rendel­kező Trump. A volt New York-i pol­gármester környezete kiszivárogtat­ta, hogy Donald Trumphoz hason­lóan ő is kész egymilliárdot költeni a saját pénzéből, ha a republikánusok a közép számára túlságosan is jobb­oldali Trump vagy Ted Cruz, illetve a demokrata pártiak a túl baloldali­nak tartott Bemie Sanders jelölése mellett döntenének. A kérdés majd március elején, az előválasztási kampány egyik legfontosabb napja, a tizennégy államot érintő „szuper- kedd” után dől el. (MTI, NOL) Iráni nyitás. A perzsa állam elleni embargó feloldását követően Haszan Róháni iráni elnök hétfőn olasz csúcsvezetőkkel tárgyalt, tegnap pedig fogadta őt Fe­renc pápa is; iráni elnök utoljára 1999-ben járt a Vatikánban. A Róhánit kísérő 60 fős, diplomatákból és üzletemberekből álló delegáció 17 milliárd euró ér­tékben kötött szerződéseket olasz vállalkozásokkal. „Mindenkinek kétszínűség nélkül ki kell vennie a részét a terrorizmussal szembeni küzdelemben" - mond­ta Róháni, aki az olasz fővárosból Párizsba utazott tovább. A muzulmán láto­gató iránti tisztelet jeleként spanyolfallal vették körbe a capitoliumi múzeumok ókori római gyűjteményének meztelen testeket ábrázoló szobrait... (SITA/AP) Béketárgyalás Szíriáról Genf/Damaszkusz. Pénteken kezdik meg a damaszkuszi kor­mány és a szíriai ellenzék közti közvetett, eredetileg hétfőre kitűzött genfi béketárgyalásokat - jelentette be Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja. A tisztviselő elmondta, hogy nem volt egyetértés a tárgyalóküldött­ségek összetételében és ezért kel­lett módosítani a kezdési időpon­tot. A tervek szerint mintegy 6 hó­napig tart majd a folyamat, amely­nek során a felek a kezdetekben nem tárgyalnak közvetlenül egy­mással. A tárgyalások első szaka­sza szerinte 2-3 hétig tarthat, s en­nek során a tűzszünetre koncent­rálnak majd, valamint arra, hogy miként lehetne megállítani az Isz­lám Állam terrorszervezet előretö­rését, illetve fokozni a humanitá­rius segítségnyújtást. Visszafoglalt a felkelőktől a Bassár el-Aszad elnököt támogató szír hadsereg egy stratégiailag fon­tos várost az ország déli részében. A Deraa tartományban található Sejk Maskin a tartomány keleti és nyu­gati részét összekötő útvonalak ke­reszteződésében fekszik, bevételé­vel a hadsereg fontos ellátási útvo­nalat biztosított a maga számára. Az öt éve tartó szíriai polgárháborúban eddig 260 ezren haltak meg és mil­liók kényszerültek elhagyni ottho­naikat. Kettős pokolgépes táma­dást követtek el tegnap a közép- szíriai Homszban, a kormányhad­sereg egyik ellenőrző pontjánál, és legalább 22 ember meghalt. A me­rénylet elkövetőjeként az Iszlám Állam jelentkezett. A támadás az- Zahra negyedben történt, ahol fő­leg az alavita kisebbség tagjai lak­nak. Az alavitákhoz tartozik Bassár el-Aszad szíriai elnök és az ország uralkodó elitje is. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents