Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-25 / 19. szám, hétfő

121 KULTÚRA 2016. január 25.1 www.ujszo.com Haláli vígjátékot rendezett Kern A Gondolj rám központi motívuma a válságát élő, cinikus értelmiségi (nem kizárólag) ondestrukciója KACSINECZ KRISZTIÁN Kern András csaknem húsz év után állt újra a kamera mögé, hogy filmet rendezzen. A végeredmény, a Gondolj rám című „dramedy"( ahogy Kern a legtöbbször emlegeti) kellemes, szórakoztató és elgondolkodtató alkotás, éppen olyan, amilyennek a művész szánta. Talán csak egy szépséghibája van: mintha már láttuk volna valahol. Persze Kern az újrahasznosítás­hoz is remekül ért (vagy talán ahhoz ért a legjobban): előző két filmjének a legjavát montírozta össze, kiváló arányérzékkel. Az új film így „víg- játékabb” lett a Sztracsetellánál, a kabarészerű jelenetek, a helyzetko­mikum inkább A miniszter félrelép- re emlékeztetnek, de a központi mo­tívum az előbbihez hasonlóan itt is a válságát élő, cinikus értelmiségi (nem kizárólag) öndestrukciója. A jól menő, mindenki által szere­tett osztályvezető főorvosról, aki mellesleg mintaszerű férj és család­apa, kiderül, hogy halálos beteg, hat hónapja lehet hátra. Úgy gondolja, ebben a helyzetben a legtöbb, amit tehet, hogy rettentően megutáltatja magát a hozzá közel állókkal, mert akkor majd kevésbé fáj vagy talán fel sem tűnik nekik a távozása. A terv a vártnál is jobban sül el, a munkahe­lyéről elbocsátják, a felesége kidob­ja, a lánya már szóba sem akar állni vele, és nagyon úgy tűnik, hogy egy külvárosi lepratelepen fogja utolérni a kaszás, száműzötten, elfeledve. A gond csak az, hogy valahol hiba csú­szik a számításba, a tumor szépen, lassan, magától felszívódik, hősünk pedig ismét tökéletesen egészséges. Csak éppen korábbi élete áll romok­ban, amiről aztán persze kiderül, hogy annyira nem is volt tökéletes, sőt, javarészt illúziókra épült, me­lyek lerombolása után most lehető­ség nyílhat az újrakezdésre. Hogy ez bekövetkezik-e, a néző fantáziájára van bízva. Kern András nemcsak a jól bevált filmes megoldásokhoz nyúlt vissza, hanem a stáblistán szereplő nevek nagy része is ismerős: a főszereplőt, Borlai doktort ezúttal is maga ala­kítja, feleségét Eszenyi Enikő; az operatőr Ragályi Elemér (korábban a Sztracsatellán, A miniszter félre- lépen és a Csudafilmen dolgoztak együtt), a zeneszerző pedig Presser Gábor. A zenének egyébként fontos szerep jut, a film címét adó régi LGT- szám eléneklése egyben a film ka- tartikus végszava, és szépen keretbe is foglalja a történetet. Feltűnik még a vásznon Majsai-Nyilas Tünde, Rajhona Ádám, Liptai Claudia, Elek Ferenc, Fesztbaum Béla, Bereczki Zoltán, de nem őket, hanem inkább Elekes Emmát emelnénk ki, aki a fő­hős mogorva, sopánkodó és konok édesanyját alakítja rendkívül meg­győzően és egyben rendkívül szó­rakoztatóan. Talán az ő karaktere a legfőbb humorforrása a filmnek, a helyzetkomikumot meg a Woody Allen-féle kiszólásokat leszámítva. „Azt már egyre világosabban lá­tom, hogy ebben a szörnyű kereske­delmi világban meg kell veszni min­den egyes nézőért, meg kell bolon­dulni, csak nézzenek minket, és ne másokat nézzenek. Értem ezt most már. Az egész világ művészetének, újságírásának, zeneirodalmának, fényképezésének, táncművészeté­nek, íróinak és mindenkinek meg kell felelnie a közönség igényeinek.” Kern András nagyjából akkor mondta ezt, amikor a Gondolj rám előkészületei kezdődtek. (Az idézet egyébként Bárdos András Kernről szóló könyvéből való.) Hogy a film készítése során mi volt a fontosabb szempont, a közönség igényeinek kielégítése vagy inkább az alkotás öröme, nehéz megmondani. Talán mindkettő. Nem valószínű persze, hogy a film meg fogja közelíteni A miniszter félrelép sikerét, és nem is emiatt fogunk évek múltán emlé­kezni Kern Andrásra, de jó látni, hogy manapság is lehet még szín­vonalas és szórakoztató vígjátékot forgatni. Sajnos ezekből egyre ke­vesebb van, és nem csak Magyaror­szágon. FILMKOCKA Gondolj rám Színes magyar játékfilm, 103 perc, 2016 ■ Rendező: Kern András ■ Forgatókönyv: Vámos Miklós, Kern András ■ Operatőr: Ragályi Elemér ■ Zene: Presser Gábor ■ Szereplők: Kern András, Eszenyi Enikő, Elekes Emma, Majsai-Nyilas Tünde, Szilasi Blanka, Rajhona Ádám, Puskás Tamás, Börcsök Enikő, Liptai Claudia, Törőcsik Franciska, Fesztbaum Béla, Elek Ferenc, Bereczki Zoltán * A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. Szerették Daladier „nagycsőrű” cseh filmkritikusok RÖVIDEN A zenészlét történetei Dunaszerdahely. Strieženec Alex önéletrajzi ihletésű, ze­nésztörténeteket, anekdotákat tartalmazó kötetét mutatja be a szerkesztő, Z. Németh István ma 18 órától a Symbol Caféban (Kukučín utca 459.). A Mi, mu­zsikus lelkek című kötet az AB-ART Könyvkiadó gondo­zásában jelent meg. Az esten közreműködik a szerző Deja Vu nevű zenekara. Quk) papagáját a Prága. PetrZelenka Straceni v Mníchove (Lost in Munich) című fekete komédiája sze­rezte meg a Cseh Filmkriti­kusok Díját a legfontosabb kategóriákban szombaton. A Straceni v Mníchove a szombati gálán a legjobb filmnek, a legjobb rendezésnek és a legjobb forgató- könyvnek járó díjat is begyűjtötte a cseh kritikusok szavazatai alapján. Az alakításdíjak viszont két konku­rens alkotáshoz kerültek: a legjobb férfi főszereplőt megillető elismerést Kryštof Hádek vihette haza Jan Prušinovský A Kígyó fivérek című drámájában mutatott teljesítményé­ért, a legjobb női főszereplőnek pe­dig Alena Mihulová bizonyult, akit Slávek Horák Házi gondozás című mozijában láthattunk a múlt évben. Petr Zelenka díjazott mozija azzal indul, hogy kerül Daladier egykori francia miniszterelnök 90 éves, „nagycsőrű” papagája, Sir P a mün­cheni egyezmény élő relikviájaként Prágába, hogyan rabolja el egy cseh újságíró, majd pedig miként indul és hiúsul meg a nagy papagáj rablásról szóló film forgatása. Az abszurd tör­ténet kapcsán Zelenka - aki forgató­könyvíróként és rendezőként is jegy­zi a filmet - nem utolsósorban a cseh nemzeti karaktert és a nemzeti tuda­tot övező mítoszokon élcelődik. (as) A Saul fia a Lumiere moziban Pozsony. A holokauszt nem­zetközi emléknapján, január 27- én a Lumiere moziban bemutat­ják Nemes Jeles László Saul fia című, Aranyglóbusz díjas és az idegen nyelvű filmek kategóri­ájában Oscar-díjrajelölt filmjét. A vetítés 19 órakor kezdődik. Előtte 18 órától élőben kapcsol­nak Brüsszelbe, ahonnan az Eu­rópai Parlament megemlékezé­sét közvetítik. Ebben a hónap­ban a magyar filmet még 28-án 16 órától, 31-én pedig 20 órától vetítik a Lumiere-ben. Február­ban a Saul fiát a pozsonyi Film Europe mozi, aNostalgiamozi és a ligetfalui Artkino Za zrkad­lom is műsorára tűzi. (tb) Martin Myšička és Sir P a Straceni v Mníchove című filmben (Képarchívum) Esélyessé lépett elő A nagy dobás Los Angeles. A nagy dobás című, a 2000-es évek nagy ame­rikai pénzügyi válságáról szóló vígjátékot ítélte a legjobb film­nek az elmúlt év alkotásai közül az Amerikai Producerek Céhe (PGA). A díj növeli a film Oscar- esélyeit, ugyanis az elmúlt nyolc évben az a film nyerte az ameri­kai filmakadémia elismerését, amelyiket a producerek előzőleg a legjobb alkotásnak ítéltek. A céh mintegy hétezer tagjának jó része az Oscart odaítélő testület­nek is tagja, ezért sokak szerint a producerek döntése megjósolja, kiket fog díjazni a filmakadé­mia. A nagy dobás, melyben a főbb szerepeket Christian Bale, Steve Carell, Ryan Gosling és Brad Pitt játssza, sem a Golden Globe-ot, sem a kritikusok díját nem kapta meg, ezért Oscar- reményei is veszni látszottak, most azonban, hogy olyan alko­tásokat utasított maga mögé, mint a Spotlight, A mentőexpe­díció vagy A visszatérő, a foga­dóirodák a nagy esélyesek közé sorolják. A producerek szerint a leg­jobb animációs film az Agyma­nók, a legjobb dokumentumfilm pedig az Amy című alkotás. A tévés kategóriákban a Trónok harca (a legjobb dráma), a Transparent (a legjobb vígjáték) és a Fargo (a legjobb minisoro­zat) diadalmaskodott. (MTI) Úgy tűnik, hogy Borlai doktort (Kern András) egy külvárosi lepratelepen fogja utolérni a kaszás (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents