Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-25 / 19. szám, hétfő
6 I KÜLFÖLD 2016. január25.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Gyurcsány évértékelője Budapest. Gyurcsány Ferenc először a privatizáción keresett 900 milliót, és a fillérekért megvásárolt balatonőszödi üdülőt adja vissza - reagált a Fidesz a magyar Demokratikus Koalíció elnökének az állami földeladásokat bíráló kijelentésére. A Fidesz közleményében hangsúlyozza: Gyurcsány a napokban adta el 30-szoros áron, 900 millióért azt a vállalatot, amelyet a Hom-kormány idején anyósa, Apró Piroska segítségével szerzett meg. Későbbi minisztere, Szilvásy György segítségével pedig Balatonőszödön szerezte meg a Balaton parton fekvő kormányüdülő egy villáját fillérekért, amely ma is a birtokában van. Gyurcsány Ferenc szombati évértékelő beszédében úgy fogalmazott: a Fidesz, amely szitokszóként emlegette a privatizációt, a menekültválság árnyékában elkótyavetyéli az egyik legnagyobb nemzeti vagyont, a földet, megszervezve ezzel a rendszerváltozás utáni időszak legnagyobb és legkorruptabb privatizációját. A menekültválságra áttérve úgy vélte, a biztonság garantálása mellett korlátozott, ellenőrzött módon Magyar- ország nemcsak képes befogadni embereket, hanem jól is jár az ide érkező szakemberekkel. (MTI) További civilek haltak meg Bajrút/Damaszkusz. Újabb civilek haltak meg egy légi csapásban Deir ez-Zór környékén - jelentette a dpa német hírügynökség az Emberi Jogok Szíriái Megfigy előközpontj ára (OSDH) hivatkozva. A szervezet szerint legkevesebb 47 vétlen polgári személy halt meg a támadásban, melyet szerintük az orosz légierő hajtott végre. Az OSDH vezetője a hírügynökségnek azt mondta: gyerekek is vannak a halottak között. Péntek óta több mint 90 civil halt meg ebben a szíriai tartományban légi csapások miatt. Deir az-Zór nagy részét az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellenőrzi. A dzsihádisták egy hete támadást indítottak a kormány csapatok ellen a térségben. (MTI) Elnökválasztás volt Portugáliában Lisszabon. Portugáliában tegnap tartották az elnökválasztást, melynek favoritja az előzetes közvélemény-kutatások szerint az egyetemi oktatóként is dolgozó Marcelo Rebelo de Sousa volt. A 67 éves Sousa a jobboldal jelöltje, és a közvéleménykutatások szerint a szavazatok 52-55 százalékára számíthatott. Legfőbb ellenfele a 61 éves Antonio Sampaio daNovoa volt. A portugál állampolgárok által közvetlenül megválasztott elnök egyben a hadsereg főparancsnoka is. Az államfőt abszolút többség híján 2 fordulóval választják 5 évre, és ugyanaz a személy legfeljebb két egymást követő alkalommal töltheti be a tisztséget. (MTI) Athén uniós segítséget kér Steinmeier szerint álmegoldás az osztrák javaslat Görögország kizárásáról Schengenből Amíg egyesek a görög-török határok megerősítését követelik, a görög-török szárazföldi határnál tiltakozók azt kérték, hogy Athén könnyítse meg a mig- ránsok belépését Törökországból a szárazföldön (TASR/AP-feivétei) MTI ÖSSZEFOGLALÓ Athén/Alexandrupoli/Berlin/ Davos. Hajókat kér az uniós határőrizeti ügynökségtől, a Frontextől Görögország, hogy visszaküldhesse Törökországba azokat a migránsokat, akik a görög szigetekre érkeznek, de nem jogosultak menekültstátusra - közölte Nikosz Kociasz görög külügyminiszter. Az athéni diplomácia vezetője szerint ehhez körülbelül 100 vízi járműre lenne szükség, miután tavaly mintegy 850 ezren keltek át az Égei-ten- geren Törökországból Görögországba. Jelenleg a Frontex 15 hajóval segíti a görög parti őrség munkáját. Közben a görög-török szárazföldi határnál tiltakozók azt követelték, hogy Athén könnyítse meg a mig- ránsok belépését Törökországból a szárazföldön. A mintegy 200 km hosszú görög-török határ túlnyomó részén az Évrosz, vagy törökül Meric folyó természetes határt képez, ám mintegy 12 km szárazföld, ahol korábban aknamező volt, jelenleg viszont kerítés állja útját a migránsok- nak. A térségben és a folyón rendszeresen járőröznek rendőrök és katonák, illetve kamerás megfigyelő- rendszer is épült. A tiltakozók azt kiabálták, hogy a kerítés miatt fulladnak a tengerbe a menekültek. Ebben a hónapban legkevesebb 60 migráns fulladt a tengerbe, miközben a görög szigetek felé igyekeztek. Az Orvosok Határok Nélkül nevű szervezet görögországi munkacsoportjának vezetője szerint biztonságos és törvényes átkelőhelyet kellene létrehozni a szárazföldi határon, hogy a menekülők ne a veszélyes és törvénytelen tengeri átkeléssel próbálkozzanak, kockáztatva a saját életüket és sokszor a családjukét is. A görög migrációügyi miniszter szerint viszont a szárazföldi határon nem megoldható a migránsok tömeges ellenőrzése. „A szárazföldi határ 12,5 km-es szakaszán a problémát megoldottuk. Az átlépések száma zéró” - közölte Paszkalisz Sziritudisz, az évroszi határőrmisszió parancsnoka, hozzátéve, hogy a rendőri és politikai vezetés utasításait hajtják végre, s amíg az nem változik, addig a határzár is marad. Az osztrák belügyminiszter a schengeni övezetből való ideiglenes kizárással fenyegette meg Görögországot arra az esetre, ha nem erősíti meg határainak ellenőrzését a mig- ránsáradattal szemben, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója pedig kijelentette a davosi világgazdasági fórumon, hogy a migránsválság egyenesen a schengeni övezet létét fenyegeti. Az EU soros elnöksége néhány hete jogilag lehetetlennek mondta Görögország kizárását. „Ha az athéni kormány nem vállalja határainak, vagyis az EU határainak a biztosítását, akkor nyíltan kell beszélnünk Görögország ideiglenes kizárásáról a schengeni övezetből” - jelentette ki Johanna Mikl- Leitner a Die Welt című német lap tegnapi számában megjelenő interjújában, amelyből szombaton részleteket közölt az újság. Szerinte „mítosz az az érv, miszerint a görög-török határt képtelenség ellenőrizni”. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter azonban egy szombati inteijújában elvetette az osztrák belügyminiszter ötletét. „Az olyan álmegoldások, mint egyes államok kizárása a schengeni zónából nem mozdítanak elő semmit, s főként nem csökkentik a migránsok áradatát, miközben megosztják Európát” - közölte a német külügyminiszter. „Nem lesz megoldás a menekültválságra, ha eltűnik a szolidaritás” - szögezte le, hozzátéve: „minden erőnket arra kell koncentrálnunk, hogy küzdjünk azon okok ellen, amelyek az embereket menekülésre késztetik. Emellett minden erőnkkel fokoznunk kell az EU külső határainak védelmét, és el kell érnünk a menedékkérők igazságos elosztását Európán belül.” Nincsenek Görögországnak a schengeni övezetből való kizárására vonatkozó tervek - mondta tegnap Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős tagja sajtóértesülésekre reagálva. Nikosz Kociasz görög külügyminiszter pénteken lehetetlennek mondta a görög határok lezárását. „Ha meg akarnánk állítani a menekülteket, háborút kellene vívnunk ellenük. Bombáznunk kellene őket, el kellene süllyesztenünk hajóikat és az embe- rekethagynunkkénemegfulladni. Ezt nem tehetjük meg” - mondta a görög külügyi tárca vezetője. Katonai megoldásra is készen állnak MTI-JELENTÉS Isztambul/Damaszkusz. Az USA és Törökország továbbra is keresi a szíriai válság politikai rendezésének a lehetőségét, de ha az nem lehetséges, készen állnak a „katonai megoldásra" is, hogy kiűzzék Szíriából az Iszlám Állam terrorszervezet erőit. Ezt hangsúlyozta szombaton Isztambulban Joe Biden. Az amerikai alelnök Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel tárgyalt, ezután közös sajtóértekezleten ismertették országaik álláspontját. Az amerikai alelnök osztotta Davutoglu véleményét, hogy a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) az Iszlám Állammal egyenértékű „terrorista veszélyt” jelent Ankara számára. Nem értettek egyet ugyanakkor a legfőbb szíriai kurd pártnak, a Demokratikus Unió Pártjának (PYD), illetve ez utóbbi fegyveres milíciájának, a Népvédelmi Egységeknek (YPG) a megítélését illetően. Davutoglu ez utóbbiak fegyvereseit is terroristának nevezte, és szerinte ellenük is küzdeni kell. Csakhogy az IÁ elleni harcban az YPG amerikai támogatást élvez, november végén az amerikai különleges erők katonái éppen azért érkeztek szíriai földre, hogy kiképezzék és segítsék a kurd milícia tagjait. Az YPG ugyanis a legszervezettebb és leghatékonyabb fegyveres erő a dzsihádisták elleni küzdelemben, de Törökország nem nézi jó szemmel a sikereit, mivel a csoport kapcsolatban áll a PKK-val, sőt, Davutoglu szerint a kurd milícia is a PKK részét képezi. Visszafoglalták a szíriai kormányerők a nyugat-sziriai Latakia tartományban fekvő Rabíj a városát, amely a felkelők kezén lévő utolsó jelentősebb település volt a Földközi-tenger partvidékén lévő térségben - számolt be tegnap a szíriai állami televízió és az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű emigráns csoport. Az OSDH közölte, az ostromot részben orosz katonák irányították és orosz légi csapások támogatták. A Szíriában kitérjedt információs hálózattal rendelkező szervezet úgy vélte, a város elfoglalása lehetővé teszi a szíriai kormányerőknek, hogy észak felé egészen a török határig nyomuljanak. A V4-ek B-terve Prága. Ha a török-görög határon az Európai Tanács februári üléséig nem állítják meg a menekültek beözönlését az Európai Unióba, a visegrádi négyek javasolni fogják egy B-terv elfogadását, amelynek alapján Bulgária és Macedónia, és esetleg Albánia déli határain új védvonal jönne létre az illegális bevándorlás megállítására - jelentette ki Bo- huslav Sobotka cseh miniszterelnök a közszolgálati televízió tegnapi vitaműsorában. Az unió korábban egyebek között hárommilliárd eurós támogatást szavazott meg Törökországnak, hogy határain megállítsa a menekülthullámot. „Törökország egyelőre nem teljesíti kötelezettségeit” - mutatott rá Sobotka. Szerinte a török hatóságok többnyire tétlenül nézik, hogy az embercsempészek hajókat szereznek be és a tengeren Görögországba viszik a menekülteket. A kormányfő azt mondta, hogy a visegrádi országok erről a B- tervről már tárgyalnak európai partnereikkel. Sobotka hozzátette, hogy az elképzelést Bulgária, Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia is támogatni fogja. A cseh miniszterelnök úgy véli, hogy a V4-ek B-terve egyben nyomásgyakorlás is Törökországra, hogy teljesítse, amit vállalt. (MTI) Ezrek tüntettek szombaton Varsóban és több más lengyel városban, hogy megvédjék a szabadságot, amelyet szerintük a tavaly októberben kormányra került konzervatív erők fenyegetnek. A tüntetők lengyel és EU-s zászlókat vittek magukkal, olyan feliratokkal, mint pl. „Nemet mondunk a putyinizálódásra, a rendőri megfigyelésre, a kommunizmusra", illetve „Kaczynski, menj Magyarországra!" A tüntetések válaszként születtek a kormány új törvényeire, így az alkotmánybíróság és a közmédia átalakítására. (TASR/AP-feivétei)
