Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-23 / 18. szám, szombat
8 I KULTÚRA 2016. január 23. | www.ujszo.com Az igazmondás határai Moliére Mizantrópját mutatta be a kassai Thália Színház Czajlik József rendezésében Öllé Erik és Petrik Szilárd az előadás egyik jelenetében (Fotó: Thália Sz(nház) RÖVIDEN Ma van A Dal első elődöntője Budapest. Ma rendezik az Eurovíziós Dalfesztivál magyar versenyének első elődöntőjét: a Duna és a Duna World csatornán élőben látható A Dal című show-ból hatan jutnak be a középdöntőbe. A február 27-i döntőben derül ki, melyik dal és előadó képviseli Magyarországot a májusi stockholmi nemzetközi megmérettetésen. A ma esti műsorban Benji (a Kötéltánc című dallal), a By The Way (Free to Fly), az Egy Másik Zenekar (Kéne közös kép), Freddie/Fehérvári Gábor Alfréd (Pioneer), Mohamed Fatima (Ott leszek), a Mushu (Uncle Tom), Odett (Stardust), Tolvai Reni (Fire), Török Jázmin (Power of Love) és Veres- Kovács Petra (Singing Peace) lép színpadra. Az idei zsűriben Zséda, Frenreisz Károly, Pierrot és Both Miklós kapott helyet. (MTI) A Saul fia és a filozófia Budapest/Párizs. Miután megnézte a Saul fiát, Georges Didi-Huberman francia filozófus 2015 augusztusának végén egy 25 oldalas levelet írt Nemes Jeles László rendezőnek. A Sortir du noir című levélesszé franciául egy kis könyvecskében is megjelent, és a Jelenkor jóvoltából hamarosan magyarul is olvasható lesz. Ki a feketéből lesz a címe a kötetnek, és február végén jelenik meg Forgách András fordításában. Didi-Huberman egy „szükséges, következetesjótékony, ártatlan” szörnyetegnek nevezi a filmet, és mind filozófiai, mind filmtörténeti, mind pedig művészettörténeti szempontból a holokauszt-reprezentá- ció fontos dokumentumának tartja. (konyvesblog) JUHÁSZ KATALIN Szeretne ön gondolatolvasó lenni? Naná, vágják rá most a legtöbben, ám nihány perces gondolkodás után már nem biztos, hogy vonzó lehető- sógnek tűnik a dolog. Kópzeljókcsakel: mostantól mindenki fejébe belelátnak, tudják, mit gondol az illető önökről, miközben hangosan teljesen mást mond. Az emberek közötti kommunikáció a kétszínűségen alapul. Egyszerűen „nem illik” a másik szemébe mondani az igazat. A negatív kritikát szépen be kell csomagolni, sértődés ne essék, mert hát kinek jó az? Az érintett háta mögött viszont már bátran lehet bírálni, sőt becsmérelni is. Az élet egy nagy színjáték. És ez már 1666-ban is így volt, amikor a Mizantrópot bemutatták Párizsban. Moliére ezt tartotta a legjobb művének, az akkori nézők viszont nem tudtak megemészteni ennyi őszinteséget, úgyhogy a darab megbukott. Hogy aztán száz év múlva, Diderot korában újra felfedezzék és pie- desztálra emeljék. Ahogy ez az örök érvényű daraboknál lenni szokott, minden valamirevaló rendező álma, hogy egyszer színpadra állítsa. Czajlik József most érkezett el a Mizantróphoz. A kassai Thália Színházban minimalista díszlettel, visszafogott jelmezekkel, Petri György szellemes és gördülékeny fordításában mutatták be a darabot az őszinteséget nem tűrő, kétszínű közeg és egy igazmondó egyén harcáról, a- melyben végül a közeg győz. Álljunk is meg Fodor Viola díszleténél. Mi ez? Gumiszoba? Boncterem? Vagy mindkettő egyszerre? A fehér szín dominál, stilizált csempefalként fedi le az egész teret, középen egy téglalap alakú bejárattal, amelynek magassága pont nem elég ahhoz, hogy a színészek simán besétáljanak a játéktérbe. Az apró, mégis zavaró akadályt leküzdendő be kell bújniuk, térdüket hajlítva, fejüket leszegve vagy viccesre stilizálva a bejövetelt - ez már önmagában lehetőséget nyújt a karakterformálásra. Kellékekként a legegyszerűbb székek játszanak, ezek elrendezése, a leülés különböző módjai is sokat elmondanak a szereplőkről. Alceste, a főhős (Petrik Szilárd) az első jelenetben egyedül üldögél a színen, és szétesik alatta a szék. Egyszerű, de hatásos szimbólum. Aztán megjelenik legjobb barátja, Philinte (Öllé Erik), és elkezdődik a vita az igazmondás határairól. A társaság valamennyi tagja amondó, hogy lelki sérülések nélkül lehetetlen az igazságot egymás képébe vágni. A főhős magára marad, és menthetetlenül sodródik az egyetlen lehetséges megoldás, a világból való kivonulás felé. Czajlik József remek a- rányérzékkel, a rá jellemző apró meghökkentésekkel gombolyítja a történetet, úgy, hogy a Mizantróppal először találkozó néző is jól szóraCzajIik József rendező remek arányérzékkel, a rá jellemző apró meghökkentésekkel gombolyítja a történetet. kozzon, a „beavatottak” pedig a nüanszokban, a szokatlan megoldásokban gyönyörködhessenek. Úgy sejtem, a kassai premierközönség 60-70 százaléka nem ismerte a darabot. Ezért (is) volt számomra kivételes élmény a színpadon zajló események mellett fél szemmel a nézői reakciókat is figyelni. A cinikus hangon megfogalmazott nagy igazságok, a béklyókat nem tűrő őszinteség és a folyamatos képmutatás ütköztetése, a fordító zsenialitását bizonyító finom versnyelvi humor mindig célba talált. És az még hagyj án, hogy a terem egy emberként nevetett fel a megfelelő helyeken, de többször előfordult az is, hogy egy- egy ember szólóban kacagott fel a nézőtéren egy mondaton, amely, úgy tűnik, nála éppen telibe talált. Petrik Szilárd pályafutása egyik legjobb alakítását nyújtja. Lelkes érvelésből a legindokoltabb pillanatokban vált karikírozó gesztusokba, vagy éppen agresszív dühkitörésekbe. Olyan természetes lazasággal mondja a verses szöveget, hogy egy idő után evidenciának tekintjük a szavait, szimpatizálunk vele, szurkolunk neki. De érzékeltetni tudja a kétségeit is, azt, hogy ebben a közegben ő sem képes a végletekig következetes maradni, hogy a szerelem elvakítja, és hogy ilyenkor az önkritika az egyedüli lehetséges kiút. Jó partner ebben Varga Szilvia a körülrajongott Celimene szerepében, és Öllé Erik, aki egyszerre csodálja és félti igazmondó barátját. A tenyérbemászó, dilettáns költőt alakító Benkő Géza és a becsületsértési per tárgyát képező borzalmas szonett magyarítója, Csehy Zoltán közösen éri el, hogy a hasunkat fogjuk a nevetéstől. A facér Arsinoe részletgazdag karakter lett Szabadi Emőke jóvoltából. Külön említést érdemel Nádasdi Péter és Madarász Máté rap- betéte, amely nagy sikerre számíthat a középiskolás bérletesek körében. A kassai Mizantróp jól felépített, nívós előadás. Remélhetőleg sokan lesznek kíváncsiak rá, és nem csak tízszer, tizenkétszer kerül majd színre. N w O N N O fl>\ N 2. C 3: 3 CT> (0 Oí =f o KK fl)* c" "•** N< 3 N. *0' O l/> < O* < *• re r* 3 O' </> 0>N o rr \Z ÉRHETŐ DÉI.-SZ1 OVÁKIÁÉRT ZA ZROZUMITEĽNÉ JUŽNÉ SLOVENSKO RÁKÓCZI SZÖVETSÉG AJÁNLAT: PONUKA: INGYENES MENÜ FORDÍTÁS GRAFIKA MENU ZDARMA PREKLAD GRAFIKA DESSZERT DEZERT MEGVALÓSÍTÁSRA NA REALIZÁCIU 1000 EURÓ 1000 EURO A magyar kultúra napján, tegnap - egyetlen alkalommal - egy még soha ki nem állított tárgyat mutatott meg a Magyar Nemzeti Múzeum: a kasmír kendőt Szendrey Júlia ajándékozta barátnőjének. A budapesti múzeumban egy héten át kamarakiállítás látható a Petőfi Sándorhoz és Szendrey Júliához köthető további relikviákból. (MTi-feivétei) MP150865
