Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-22 / 17. szám, péntek
www.ujszo.com | 2016. január 22. KÖZÉLET I 3 Sólymos: A tét a kormánypozíció A Híd alelnoke szerint a Smerrel való együttműködés nem téma a pártban SZALAY ZOLTÁN Stabilan tartja a harmadik helyet a Híd jelöltlistáján, és a párt kampányfőnökének szerepét is betölti. Az ő irányítása alatt született meg 2015-ben a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvónytervezet, amelyet a parlamentben már nem sikerült átvinni. Sólymos Lászlóval beszélgettünk. Most tehetünk Dél-Szlovákiáért - ez a Híd egyik választási jelszava. A Híd listáján, főleg ha az első húsz helyet nézzük, nem kevesen vannak, akik már évek óta ott ülnek a parlamentben. A szójátékon túl hol van ennek a „mosť’-nak a megalapozottsága? Most újra van esély arra, hogy hosszú idő után erős kormányképviselete legyen Dél-Szlovákiának, a szlovákiai magyaroknak, ez ezeknek a választásoknak a tétje. Hogy elkerülhessünk egy újabb Smer- vagy egy Smer-SNS-kormányt, hiszen tudjuk, az mit jelentene Dél- Szlovákiának és a szlovákiai magyaroknak. Dél-Szlovákiát az utolsó tiz évben, amelyből nyolc éven keresztül a Smer volt kormányon, szinte elfelejtették, mostohagyerekként kezelték, gondoljunk csak a befektetésekre, a régiófejlesztésre, az úthálózatra, de akár a kisebbségi jogokra is. Azért óriási a tétje ezeknek a választásoknak, mert más irányba akarjuk fordítani ezt a folyamatot. A Hídnak most van esélye, hogy kormánytényezővé váljon. Ennek több oka is van. A Híd működése eddigi hat évében az általa képviselt következetes politikával elérte, hogy egy olyan stabil párttá vált, amely megbízható partner a többi párt számára. A Híd listája nem tükröz nagy megújulást, az első tíz helyen állók átlagéletkora 51 és fél év, az első húsz helyet vizsgálva 48 év. Mikor akar fiatalítani a Híd, miért nem adott most több esélyt a párt a fiatalabbaknak? A Híd listája szerintem kiegyensúlyozott. Figyelembe vettük a nemzetiségi összetételt, a szakmaiságot. Nagyon fontos, hogy a parlamenti frakcióban szakmailag le tudjuk fedni az egyes témaköröket. Figyelembe vettük továbbá a regionális eloszlást is. Legfőképpen azonban arra kellett figyelni, hogy azok, akik bizalmat (capnak a választóktól, meg tudják valósítani a programunkat. Ezért vetőink fel a listára új arcokat is, akik már bizonyítottak a saját régiójukban vagy a szakmai területükön. Bízom Denne, hogy bejutnak új arcok. Egy működő csapatot nem lehet leváltani, fel kell dúsítani, frissíteni. Ezek az új arcok viszont némi- eg háttérbe szorultak. Nem, a tizennegyedik helytől új ircok következnek egészen a husza- iikig. Nem a korukat nézve elsősor- lan, de fontosabb, hogy mit tettek le íz asztalra. Egyre nyíltabban beszélnek i választások előtti latolgatások veretén belül arról, hogy ha a inter kétpárti koalíciót kötne, egszívesebben a Híddal lépne zövetségre. Milyen a párton belül ennek a kérdésnek a megítélése, egységes a párt, vagy érezhető megosztottság? A párt egységes azt illetően, hogy mi a célunk. Szeretnénk ezt a kormányt leváltani. Két párt van, amelyekkel a gerincét alkothatjuk egy jobboldali összefogásnak, amely le tudná váltani a Smert. 2010-ben sem várta senki a Smer-HZDS-SNS koalíció vereségét, ahogy 2014-ben sem Kiska győzelmét. Mi hiszünk benne, hogy leváltható a kormány, ezért a Smerrel való együttműködésről nem gondolkodunk. Az esetleges Smer-Híd-koalíciót előrevetítő hangok felerősödtek a decemberi alkotmánymódosítás után, amikor a Híd a Smerrel közösen szavazott. Annál a szavazásnál mennyire volt egységes a párt? Annál a szavazásnál nem a Smerrel való együttműködésről volt szó. Egy konkrét ügyről szavazott a parlament, amely egyetlen dologról szólt: a terrorizmussal gyanúsított személyek előzetes letartóztatásának a hosszáról. Mi szakmai okokból álltunk ki emellett, az általunk megkérdezett szakértők mind azt mondták, ezt már hamarabb meg kellett volna lépni, ez szükséges a terrortámadások előkészítőinek ellenőrzéséhez. A Lucia Žitňanská által beterjesztett módosító javaslatot mindenki megszavazta, a következő szavazáskor azonban az addigi ellenzéki támogatók már meghátráltak. Ezután következett egyfajta adok-kapok, amit politikai célokra használtak ki. Amit meg kell tenni, azt akkor is meg kell tenni, ha kritikával találkozik. Akkor is, ha ezzel a Smer propagandája erősödik? Ez nem a Smer propagandájának a része volt, hanem Lucia Žitňanská módosító javaslata, amelyet később a köztársasági elnök is aláírt. A terrorizmusellenes csomagot, amelyet nagyon sokan - vagy tudatlanságból, vagy ártó szándékkal - összemostak az alkotmánymódosítással, nem szavaztuk meg egyszer sem, ezt a köztársasági elnök is megvétózta. A szakmai vonulat mellett azonban itt nagyon erős politikai hatása is volt ennek a szavazásnak, hiszen a Smer kampányának fontos része az a hangulatkeltés, ami ellen már a Híd is felszólalt, itt viszont úgy tűnt, mintha ezt támogatná. Sokszor egyszerűbb hallgatni vagy félreállni, amikor el kellene mondani bizonyos dolgokat. Amikor a menekültkérdés körüli hisztéria elkezdődött, és egyes pártok elkezdtek félelmet kelteni a társadalomban, kiálltunk, és elmondtuk, hogy ez nem jó. Ne keltsünk feszültséget, mert az a radikális elemek megerősödéséhez vezet. Az alkotmánymódosításkor meggyőződésünk volt, hogy meg kell oldani ezt a kérdést, hogy a bűnüldöző szervek munkáját hatékonyabbá tetessük. A terrorellenes csomagról nem gondoltuk ugyanezt. Attól, hogy közelednek a választások, még nem áll meg az élet, és most is meg kell tenni a szükséges lépéseket. Mindezt természetesen kampánycélokra is lehet használni, ez viszont szerintünk felelőtlenség. Az a dolgunk, hogy az embereknek a vaSolymos László lós helyzetről beszéljünk, a választásoktól függetlenül. Ha olyan helyzet állna elő, hogy a Smer a választások után megszólítja a Hidat, és felajánlja, hogy bizonyos kisebbségi jogi követeléseket teljesít, belemenne a Híd egy ilyen javaslatba? Ez egy „mi lenne, ha” játék, amivel mi nem foglalkozunk. A Híd programja, a Polgári vízió készen van, lefektettük benne, amit meg akarunk valósítani. Ebben van egy kisebbségi kérdésekkel foglalkozó csomag, de ugyanilyen fontos például a regionális csomag, húsz konkrét javaslattal a leszakadó régiók felzárkóztatásához, és szintén nagyon fontos a korrupcióellenes csomag, amely további húsz javaslatot tartalmaz, Lucia Žitňanská korábbi, a Radičová- kormány alatt elindított intézkedéseire építve. Akkor lépünk be a kormányba, ha ezeket a pontokat át tudjuk vinni. A jelenlegi Smert látva nagyon-nagyon valószínűtlen, hogy velük ezt meg tudnánk lépni. Ha az MKP is bejut a márciusi választások után a parlamentbe, el tudják képzelni a velük való együttműködést? (Somogyi Tibor felvétele) Korábban elmondtuk, hogy ezeken a választásokon önállóan indulunk, de a választásokat követően mindenkivel együtt fogunk tudni működni, akivel tudunk és kell. Nincs miért ebből kihagyni az MKP-t, ha bejut a parlamentbe. Nagyon sok esetben a céljaink egyformák, csak az út más, amit választunk. Tény, hogy az egymáshoz való viszonyunk problematikus. Amig nem lesz meg a kölcsönös tisztelet, addig ez a kommunikáció nehéz lesz. De nem mi vagyunk azok, akik az elmúlt hat évben konfrontálódó hangnemet ütöttek meg. Sokan felrótták a Hídnak, hogy bár decemberben a parlament elvetette a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló tqrvényt, a párt ezt mégis sikerként állította be. Az, hogy 25 év után a szlovák parlament végre megtárgyalta a kisebbségi kultúra finanszírozásának az ügyét, hatalmas siker. Több mint egy évig dolgoztunk ezen a javaslaton, és a parlamentben első és második olvasatban is elég magas támogatottságot kapott. Egy olyan parlamentben, ahol a Smemek 83 képviselője van, természetesen nagyon nehéz átvinni bármit is. Az elmúlt négy évben a 13 tagú Híd-frakció több mint 80 törvényjavaslatot nyújtott be, ebből 2-3 átment, de a többi nem. Ezek a jogszabályok már készen vannak, így ha valakivel leülünk tárgyalni, már pontos követelésekkel állhatunk elő. A kisebbségi kultúra esetében például alapvető, hogy a kisebbségek autonóm módon dönthessenek a saját kultúrájuk ápolásáról és fejlesztéséről a kellő anyagi támogatás biztosítása mellett. Ez a törvénytervezet ugyanis, ha sikerül ebben a formában elfogadtatni - és én biztos vagyok benne, hogy sikerül, hiába próbálják ezt valakik ellehetetleníteni -, nagyon fontos előrelépés lesz a kisebbségek megmaradásához. Január elején tárgyalt a Csema- dok területi választmányainak elnökeivel. Miért csak most jött el ennek a tárgyalásnak az ideje? Már a tervezet készítésekor számos szervezet képviselőjével tárgyaltam, köztük a Csemadok elnökével is. Bár a törvény nem ment át a parlamentben, mi továbbra is tárgyalni fogunk, hogy minél nagyobb támogatottságot szerezzünk neki. Mindazokkal tárgyalni fogunk, akik erre igényt tartanak. Az MKP-val is? Az MKP-val nem tudom, miért kellene erről a dologról tárgyalnunk. Nagyon szívesen tárgyalunk velük, ha a. támogatásukra lesz szükségünk a törvény elfogadásához, de ez a Híd javaslata. A Híd és a mögötte álló szakembergárda dolgozta ki, és mivel mi vagyunk bent a parlamentben, a mi dolgunk volt beterjeszteni. Mi az, amit másként tennének a törvény elutasításának tapasztalata alapján? Nincs' olyan, amit másként csinálnánk. Ha viszont kormánypozícióból foglalkozhatnánk ezzel a kérdéssel, akkor megoldanánk. A tárgyalásokkor nem volt olyan ellenszél, mint amikor a Radičová- kormány idején a kisebbségi nyelvtörvényt módositottuk. Akkor nagy volt a feszültség, most ezt nem tapasztaltuk. Az, hogy nincs olyan nagy feszültség kisebbségi kérdésekben, alighanem a jobb szlovák-magyar kormányközi viszonynak is betudható. Nem tudom, mi mindennek tudható be, de biztosan közrejátszott benne, hogy a Híd hat évvel ezelőtti megalakulása óta igyekszik bevinni az együttműködés politikáját a közéletbe, azt a gondolkodást, hogy az ország sokszínűsége annak hasznára válik. Azóta érezhetően csökkent a feszültség. Áttörésről viszont nem beszélnék, mert akkor elfogadták volna a kisebbségi kultúra finanszírozásáról szóló törvényt is. Ha a Híd újra ellenzékbe kerül, mi garantálja, hogy elfogadják a törvényt? Mi tesszük a dolgunkat. Ha ellenzékben vagyunk, sem ülhetünk tétlenül. A választások tétje azonban az, lesz-e a szlovák kormányban 2016 márciusa után egy olyan politika erő, amelyen keresztül erőteljesen megjelenik a dél-szlovákiai régió és a szlovákiai magyarok hangja.
