Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-20 / 15. szám, szerda
4 I KÜLFÖLD 2016. január 20. I www.ujszo.com RÖVIDEN Megalakult a líbiai egységkormóny Tripoli. Bejelentette a líbiai egy- ségkormány megalakítását az ENSZ rendezési terve alapján Tuniszban működő líbiai elnöki tanács. Az elnöki tanács 32 minisztert nevezett ki. A tanácsba mindkét rivális líbiai parlament, valamint más hatalmi csoportok is delegáltak tagokat. A tanács 9 tagja közül csak hét írta alá az egységkormány megalakításáról szóló megállapodást, tükrözve azt, hogy ennek mindkét parlamentben vannak ellenzői. Egyelőre nem tudni, hogy az egységkormány székhelye hol lesz, és mikor lép hivatalba. (MTI) Öngyilkos robbantó Pakisztánban Iszlámábád. Feltehetően öngyilkos merénylő robbantotta fel magát tegnap egy rendőrségi ellenőrző pontnál Pakisztán északnyugati részén, a merényletben legkevesebb 10-en meghaltak és több mint húszán megsebesültek. A merénylet az afgán határ közelében fekvő Pesavar külvárosában történt. Igbal Khan, egy helyi tisztség- viselő azt mondta, az elkövető rendőrnek öltözve motorbiciklin érkezett az ellenőrző ponthoz, és a robbanóanyagokkal megrakott jármüvei nekihajtott az ellenőrző pontnak és az egyik tisztségviselő autójának; rendőrök, polgári lakosok és legkevesebb egy gyerek vesztette életét a támadásban. (MTI) Segély az ostromolt szíriai városoknak Damaszkusz. Újabb, egy héten belül immár a harmadik segély- szállítmány jutott be Szíriában a kormánycsapatok által ostromgyűrűbe fogott Madája városába - adta hírül az Egyesült Nemzetek Szervezete. Madaján kívül Zabadani városába is beengedték a kormányerők az ENSZ, aNemzetközi Vöröskereszt és a Szíriai Arab Félhold segélyszállítmányait. Madája üzemanyagot kapott, míg Zabadani élelmiszert és gyógyszert. Fua és Kefraja településekre is bejutottak üzemanyag-szállítmányok. Ezt a két várost felkelők tartják ostromgyűrűben. (MTI) Davutoglu: leáll a kurdellenes művelet Ankara. Végéhez közeledik a kurd fegyveresek elleni katonai művelet Törökország délkeleti részében - közölte Ahmet Davutoglu török kormányfő. A miniszterelnök körvonalazta Ankara terveit is, amelyek alapján szorosabb ellenőrzés alá vonnák a kurdok lakta országrész egyes területeit. Törökország és a kurd felkelők között tavaly nyáron összeomlott a tűzszünet. A hadsereg egy hónapja megszállta az ország délkeleti részén található Cizrét és Silopit, hogy kifüstölje onnan a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet felkelőit- a PKK 500 harcosával végeztek a katonai művelet során. (MTI) Azonnali irányváltást kérnek A német kancellár ellen fordult egyik minisztere és mintegy száz kormánypárti képviselő Hétfőn este újra tüntetett Drezdában a Pegida bevándorlásellenes mozgalom. Angela Merkel kancellár dicsfénye napról napra csökken. (Tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Bécs. Németországban az Angela Merkel kancellár vezette jobboldali CDU és a bajor testvérpárt, a CSU közös parlamenti frakciójából százan sürgetnek azonnali irányváltást a kormány menekültpolitikájában. Mától működik Ausztria déli részén, Spielfeldnél lévő határirányítási rendszer, a tervek szerint mintegy 500 katonát is vezényelnek a térségbe. A változást követelő német kormánypolitikusok tegnap eljuttattak egy levelet Angela Merkel kancellárnak, amelyben hangsúlyozzák, szakítani kell a tavaly szeptemberben a Magyarországról elindult menekültek beengedéséről hozott döntés révén kialakult gyakorlattal és vissza kell térni a jogszabályok szigorú alkalmazásához. A levelet mintegy százan írták alá, mindennek alapján a 311 tagúCDU/CSU-frakció közel egyharmada fordult szembe a Merkel-féle menekültpolitikával. Nyíltan szembefordult Angela Merkel menekültpolitikájával a kancellár kormányának egyik minisztere: a közlekedési és digitális infrastruktúráért felelős Alexander Dobrindt egy tegnapi lapinterjúban kijelentette, hogy elkerülhetetlen a német határ lezárása a menekültek előtt. Kijelentette, hogy „barátságos arcot mutatni nem elég”, és a kancellárnak „világos jelzést kell adnia a világnak arról, hogy nem jöhet Németországba mindenki, aki jobb életet szeretne”. Mától működik Ausztria déli részén, Spielfeld településnél lévő határirányítási rendszer. A januári, napi 12 órás tesztidőszak után, februártól 24 órában, teljes felszereltséggel működik az átléptetés. Kezdetben napi 6000, később akár napi 11 ezer menekült rendezett beléptetését intézhetik az átkelőnél. Az új határirányítási rendszer során a menekülteket regisztrálják, és nemcsak a személyazonosságukat, hanem a csomagjaikat is ellenőrzik. A spielfeldi átkelő lesz az egyetlen olyan ausztriai határpont, amelyen menekültek haladhatnak át. A Kronen Zeitung c. osztrák lap szerint a határátkelőnél őrzött gyűjtőközpontot is létesítettek, ahova a Marokkóból, az Algériából és a Tunéziából érkező gazdasági bevándorlókat terelik. Őket nagyobb csoportokban Szlovéniába küldik majd vissza. A stájer spielfeldi határátkelőnél 3,7 km hosszú kerítés is épül. A tervek szerint a mig- ránsok haladását terelőkordonok irányítják Spielfeldnél, családok, illetve nemek szerint osztják szét őket. Az osztrák kormánynak csupán szükségmegoldásai vannak a menekültválságban — mondta tegnap Wemer Faymann osztrák kancellár. Úgy vélte, nem szabad hallgatni arról, hogy amíg nincs európai szintű menedékjog és az Európai Unió külső határainál nem működnek a menedékkérő-regisztrációs központok (hot spot), addig Bécs csupán szükségmegoldásokat kínálhat az optimális helyett. A kancellár szerint az lenne optimális, ha az EU külső határánál valamennyi hot spot működne, és lenne lehetőség arra, hogy a menedékre jogosult, háborús menekülteket Európán belül elosszák. Amíg ez nem így működik, minden más csupán szükségmegoldás. A kormánykoalíció kiáll amellett, hogy Ausztriának kevesebb menekültet kell befogadnia, de ennek mikéntjéről nincs egyetértés a pártok között. A szociáldemokraták a gazdasági menekültek kiszűrését támogatják, a néppárt pedig létszámstopot vezetne be. Sebastian Kurz külügyminiszter dominóeffektushoz hasonlította a menekültek ismételt visszaáramlását kelet felé. A kancellár úgy vélte, a menekülteknek nem választhatják ki azt az országot, ahol benyújtják menedékkérelmüket. Az Európai Uniónak nemcsak Görögország, hanem Macedónia számára is segítséget kellene nyújtania a határok ellenőrzéséhez, felállítva egy második védelmi vonalat - nyilatkozta Miro Cerar szlovén miniszter- elnök. A politikus ezt fel is vetette az unió többi állam-, illetve kormányfőjének. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy ha az északabbra lévő országok határellenőrzést vezetnek be, vagy lezárják határaikat, az dominóhatást válthat ki a Nyugat-Balkánon, amelynek országai nem olyan stabilak, mint kívánatos volna. Párizsi merényletek: újabb gyanúsított bukott le őrizetbe vettek egy marokkói származású belga állampolgárt a marokkói hatóságoka november közepón Párizsban elkövetett terrortámadásokkal összefüggésben. Brüsszel/Rabat. A rabati kormány arról számolt be, hogy az őrizetbe vett férfi, Gelel Attara közvetlen kapcsolatban állt a párizsi támadókkal. A 26 éves gyanúsított a marokkói külügyi tárca szerint korábban az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal szövetséges an-Nuszra Front oldalán harcolt Szíriában, majd az Iszlám Állam dzsihádista szervezethez csatlakozott. A minisztérium azt közölte, hogy a százharminc ember életét kioltó párizsi terrortámadással összefüggésbe hozott gyanúsítottat január 15-én vették őrizetbe a Casablancától nem messze található Mohammedia városában. „Az egyik saint-denis-i öngyilkos merénylővel együtt utazott Szíriába” - derült ki a rabati belügyminisztérium közleményéből. A tárca szerint a gyanúsított kiképzést kapott különféle fegyverek használatából és gerilla-hadviselésből, Szíriát Törökországon keresztül hagyta el, majd Németországon, Belgiumon és Hollandián keresztül jutott el Marokkóba. A belga szövetségi ügyészség később közölte, hogy Gelel Attarát távollétében tavaly július végén ötéves börtönbüntetésre ítélte egy brüsszeli bíróság terrorszervezetben való részvétel miatt. A párizsi terrortámadás elkövetői közül többen marokkói származású belgák voltak, így az akció kitervelője, Abdelhamid Abaaoudis, akit Marokkóból származó információk segítségével sikerült felkutatniuk a francia hatóságoknak pár nappal a merényletet követően. Korábban Abaaoud is dzsihádistaként harcolt Szíriában. A nyomozók szerint a most elfogott gyanúsított is ott került vele kapcsolatba. (MTI) Több száz egyetemista tüntetett tegnap a dél-indiai Haidarábád városában amiatt, hogy egy nagyon alacsony kasztba tartozó diák, akit az egyetem eltiltott számos létesítménye használatától, vélhetően öngyilkosságba menekült. A tiltakozók azzal vádolják a Haidarábád Egyetem vezetését és Bandaru Dattatreja munkaügyi minisztert, hogy származásuk miatt igazságtalanul követelte büntetés kiszabását Rohit Vemulára és négy másik kirekesztetteknek vagy érinthetetleneknek is nevezett diákra, akik tavaly összetűzésbe kerültek a hindu nacionalista párt szimpatizánsaival. Bár a kasztrendszert India 1947-es függetlenedése után eltörölték, hatása továbbra is érezhető a társadalomban. (SiTA/AP) Iszlám Állam: fogy a pénz London. Felével kevesebb javadalmazást kapnak az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádista szervezet harcosai Szíriában a nemzetközi légi csapások okozta károk miatt - derül ki az Independent c. angol lap birtokába jutott egyik dokumentumból. Utóbbit feltételezhetően az IÁ ún. kincstára, a ,3ajt Mai al-Muszli- mín” terjesztette tavaly novemberben a terrorszervezet szíriai központjában, Rakkában. „A különleges körülmények hatására, amelyekkel az IÁ-nak szembe kell néznie, az a döntés született, hogy felére csökkentjük a mudzsahedek fizetését kivétel és rangra való tekintet nélkül. Tudja meg mindenki, hogy szokás szerint továbbra is havonta kétszer osztjuk ki az illetményt” - olvasható az utasításban. A lap szerint a különleges körülmények a nemzetközi légi csapásokra vezethetőek vissza, amelyek megcsapolták a szélsőségesek egyik legfőbb pénzügyi forrását jelentő olajbevételeket. Az USA vezette nemzetközi koalíció tavaly októberben indított Tidal Wave II (Szökőár 2) nevű légi hadművelet keretében célzottan támadja a terroristák ellenőrzése alatt álló olajmezőket, ellátási útvonalakat és pénzraktárakat. Amikor decemberben a brit légierő Irakról Szíriára terjesztette ki légi csapásait, az első célpontok között volt a szélsőségesek kezén lévő Omár olajmező. A brit harci repülők és drónok január elején ismételten csapást mértek erre a kőolajmezőre. Január 11-én pedig amerikai repülők mértek csapást a terrorszervezet iraki központjára, Moszulra. Ennek során megsemmisítették az iszlamis- ták egyik pénzügyi központját, amelyet az IÁ arra használt, hogy a harcosait fizesse. A légi csapásról készült képeken levegőben szálló bankjegyeket lehetett látni. (MTI)
