Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-19 / 14. szám, kedd
www.ujszo.com I 2016. január 19. KULTÚRA 113 Ghánái feketék fehér istene RÖVIDEN Daniel Denick Aranypart című filmje a dán történelem mélyen titkolt fejezetét mutatja be A bennszülöttek oldalán álló biológust Jakob Oftebro norvég színész formálja meg (Képarchívum) SZABÓ G. LÁSZLÓ Afrika brit ós francia gyarmatosítóiról rengeteg történelmi dokumentum szól, film is készült szép számmal ebben a témakörben. Daniel Denick Aranypart című alkotása a dánok által leigázott Ghánában játszódik, 1836-ban. Dániel Denick Aranypart című filmje a dán történelem mélyen titkolt fejezetét mutatja be eredeti helyszíneken Dániel Denick - szlávosan csengő neve ellenére - stockholmi születésű dán rendező. Korábban dokumentumfilmeket készített, könyvtári kutatásai során bukkant rá azokra az 1836-ban íródott levelekre, amelyekben egy Wulff nevű, gyengéd lelkű, verseket író katonatiszt számol be az akkor még a dánok kezében levő Ghána lakosainak szörnyű megpróbáltatásairól. Filmjének főhőse, a zsidó származású dán botanikus azzal a céllal utazik Afrikába, hogy kávéültetvényeket telepítsen, és megtanítsa a helybelieket azok gondozására. A bennszülöttek hallgatnak is minden szavára. Wulff elvezeti őket a jobb élet kapujába, felébreszti bennük a reményt, hogy kitartó munkával nagyot változtathatnak sanyarú sorsukon. Közben megtapasztalja, hogyan bánnak honfitársai a bennszülöttekkel, hogy ők maguk is aktív résztvevői a rabszolga-kereskedelemnek, és még testi vágyaik kiszolgálóinak is őket használják. A naiv és apolitikus, halk és visszafogott Wulff egyre nyíltabban és mind erősebben áll ki az elnyomottakért, szembekerülve azokkal, akik azt vátják tőle, hogy velük tartson kegyetlen játékaikban. „Nem életrajzi filmet akartunk forgatni - mondj a Dániel Denick, aki forgatókönyvíróként is jegyzi az Aranypartot. - A kor jeles filozófusa, Jean Jacques Russeau inspirált Wulff történetének hiteles ábrázolásában. Az ifjú dán katonatiszt számára Ghána buja természete élő herbárium. Botanikusként olyan növényvilágban találja magát, ahol mindennap újabb felfedezések vár-, ják. A forgatókönyv alapjául az ő levelei, naplójegyzetei szolgáltak, azokat egészítettem ki a Ghánában szerzett történelmi adatokkal. A forgatást megelőzően többször is jártam az országban, hogy a lehető legpontosabb információkat gyűjtsem össze az anyaghoz. A múlt már a múlté, tartják a helybeliek, Ghána már a jövőbe néz, állítják, de végig, a forgatás utolsó napjáig azt tapasztaltuk, hogy nem mindegy nekik, milyen fénybe állítjuk őket. A múlt igazságától nem engedik megfosztani magukat.” A felvételek eredeti ghánai helyszíneken és Burkina Fasóban zajlottak bennszülöttek százainak bevonásával. A legtöbben statisztaként szerepeltek a filmben, de a stáb munkáját is sokan segítették. A helybeli árusok, halászok munkájáért nemcsak pénzben fizettek a producerek, a parton mozit építettek, hogy esténként filmeket nézhessenek. Az ott élő feketék ugyanis ezt megelőzően még sosem voltak moziban. „A sok kegyetlenség mellett sok tartalmas csend és egy gyengéd szerelmi szál is van a filmben — így a rendező. - A hangeffektek sora és a zenei aláfestés ugyanolyan fontos volt számomra, mint a film képi világa. Angelo Badalamenti megindító zenét, Martin Munch operatőr pedig lenyűgöző képsorokat komponált. Nyersen akartuk tálalni a történetet. Arra törekedtünk, hogy Wulff ellenfelei, a negatív figurák is hitelesek legyenek. Tudom, hogy sok a megrázó jelenet a filmben, de a valóság sajnos még ennél is rettenetesebb volt.” Wulffot, a bennszülöttek oldalán álló, Krisztus-arcú biológust Jakob Oftebro, a huszonkilenc éves norvég színész formálja meg, aki korábban Shooting Star volt a berlini filmfesztiválon. Tíz kilót adott le a szerep kedvéért, de még a forgatás utolsó napjaira is fogyott, hogy a zárójelenetben még a bordáit is látni lehessen. „Szörnyű dolgokat olvastam a ghánai dán kolonialistákról - nyilatkozta a színész. - Golding regénye, A legyek ura volt hasonlóan megrázó olvasmányélmény számomra, még kamasz koromban. Dánia történelmének erről a fejezetéről semmit sem tanultunk az iskolában. Szándékosan titkolták előttünk. A forgatás heteiben egy kis halászfaluban laktunk, ahol a helybeliek sokat meséltek őseik leigázásáról. Amikor felvettük a filmbeli kosztümünket, úgy éreztük magunkat köztük, mintha a múltjuk részévé váltunk volna, hiszen ők ma is ugyanúgy öltözködnek, mint százvalahány évvel ezelőtt. Még a fizikumuk sem változott. Ma is szilajak, arányos al- katúak. Mintha kőből faragták volna őket. Nagyon nehéz jelenetek irányítója voltam. Amikor a helybeli vad törzzsel kellett felvenni a harcot, a bennszülöttek népes csapata állt mögöttem. A tömlöcbeli szabadulásom során a többi rabot kellett magam mellé állítanom. Meglepően jó volt mindenki, pedig akkor láttak először kamerát. Nemcsak nekik, nekünk, a film készítőinek is életre szóló élmény marad ez a forgatás.” Kortárs táncest a Thália Színházban A visszatérő nálunk is nagyon népszerű Pozsony. Alejandro González Inárritu A visszatérő című túlélődrámája nagy siker idehaza is. A Leonardo DiCaprio és Tom Hardy főszereplésével játszódó filmet a bemutató-hétvégén 40 245-en nézték meg a szlovákiai mozikban. (tb) Az amerikai kritikusok díjai Los Angolos. Nemes Jeles László Saul fia című alkotása kapta a legjobb idegen nyelvű film díját az észak-amerikai film- és televíziós kritikusok legfontosabb díjainak gáláján vasárnap este Santa Monicában. Az amerikai és kanadai filmkritikusokat tömörítő Broadcast Film Critics Association (BF- C A) és az észak-amerikai televíziós kritikusok szervezete, a Broadcast Television Journalists Association (BTJ A) vasárnap először adta át közös gálaesten a díjait. A háromórás Critics’ Choice Awards-ceremónián 51 kategóriában osztották ki a trófeákat. A Spotlight - Egy nyomozás részletei kapta a legjobb film elismerését, a legfontosabb színészi díjakat pedig A szoba főszereplője, Brie Larson és A visszatérő sztárja, Leonardo DiCaprio nyerte el. (MTI) Sylvester Stallone a Golden Globe után az amerikai kritikusok díját is megszerezte legjobb férfi mellékszereplőként a Creed - Apollo fia című filmben nyújtott alakításával (Fotó: tasr/ap) Kassa. Pénteken 19 órától egy különlegee szólótáncprodukciót láthat a kassai közönség. Pataky Klári Pillangó ballada című negyvenperces koreográfiáját Nagy Csilla táncolja el a Thália Színház Márai Stúdiójában. A pillangó számos kultúrában az átalakulásra való képesség és a szépség jelképe, itt azonban a múlandóságot is szimbolizálja. Az előadás elején a táncosnő fehér balettszoknyában ül a színpad szélén, és lehajtott fejjel bele-belevagdos sötét hajába. Ez a látszólag értelmetlen, önromboló gesztus a kamaszlány zavartságát, gátlásait hivatott jelezni. A lány fokozatosan nővé érik, kilép a báb-állapotból, intenzív külsőbelső átalakuláson megy keresztül, egyre tudatosabban próbálgatja erejét, kisugárzását. A lírai koreográfia a folyamatos változás nehézségeiről szól. A tánc szerkezetében a ballada műfaját idézi: refrének, ismétlődések, visszavisszatérő motívumok szövik át, egészen az elmúlásig. A Pataky Klári Társulat névadója és vezetője 2003-ban végzett a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem koreográfus szakán. Az elmúlt évtizedben több kiemelkedő előadást hozott létre társulatával. A kritikusok és szakírók alkotta zsűri 2008-ban neki ítélte az évad legjobb koreográfusának járó Lábán Rudolf- díjat. Két évvel később a Közép- Európa Táncszínház számára készített előadása, a Valami történ(e)t a veszprémi Tánc Fesztiválján koreo- gráfüsi különdíjban részesült. Pataky Klári sokoldalú, érzékeny, folyamatosan kísérletező művész, aki mára kialakított egy csak rá jellemző formanyelvet. „Vannak egyműves, A Pillangó balladát Nagy Csilla táncolja (Fotó: Thália) megszállott koreográfusok, akik minden darabjuknál ugyanannak a lenyűgöző monstrumnak a részeit csiszolgatják, míg mások minden próbafolyamatnál tiszta lappal, kíváncsian és nyitottan ugranak fej est az ismeretlenbe. Pataky Klári egyértelműen az utóbbiak közé tartozik” - hja róla Tóth Ágnes Veronika. A kassai Thália Színház immár második éve igyekszik kortárs táncestekkel színesíteni a kassai kulturális kínálatot, megmutatva, hol tart ma ez a műfaj. A 2014-15-ös évadban többszereplős előadásokat láthatott a közönség, idén pedig szólókat és duetteket. A válogatás a színház koreográfusa, Kántor Kata ízlését dicséri, aki Európa-szerte elismert produkciókat hív meg Kassára. Ez az első próbálkozás e téren, mozgásművészeti előadások ugyanis ezelőtt csak elvétve voltak láthatók a városban. (juk) Sikeresen zárt a Van Gogh-óv Amszterdam. A 2015-ös Van Gogh-évben 1,9 millióan látogattak el az amszterdami Van Gogh Múzeumba. A holland festő halála 125. évfordulójának évében 18 százalékkal többen voltak kíváncsik a posztimpresz- szionizmus egyik legnagyobb alakjának műveire, mint előző évben. Az emlékév központi tárlata a múzeumban a vasárnap zárult Munch: Van Gogh című kiállítás volt, melyet 585 ezren láttak. A kiállítás elsőként állított párhuzamot a két művész alkotásai között. A100 festmény közt olyan világhírű művek szerepeltek, mint Edvard Munch A sikoly és Vincent van Gogh Csillagos éj című képe. (MTI)
