Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-18 / 13. szám, hétfő
2 KOZELET 2016. január 18. | www.ujszo.com Menekültekkel riogatnak Fico legalább a választásokig életben tartaná a menekülttémát (TASR-fotó) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiába egyre kevesebb menekült érkezik, a politikusok többségét azonban ez sem riasztja vissza attól, hogy a közelgő parlamenti választások előtt a muszlim migránsok inváziójával riogatva próbálják meg növelni a népszerűségüket. „Szlovákiában ma azért nincsenek migránsok, mert nem engedtük be őket. A menekültek nagyon jól tudják, hogy ha Szlovákián keresztül mennek Németországba, feltartóztatjuk őket” - mondta a közszolgálati rádió hétvégi vitaműsorában Robert Fico kormányfő, aki szerint a párizsi és kölni események őt igazolták. Vitapartnere, Bugár Béla, a Híd elnöke szerint a bevándorlás ugyan súlyos probléma, de elsősorban nem Szlovákiáé, hanem Európáé. „Szlovákiában jelenleg nem a migráció a legégetőbb gond, a migránsok ugyanis nem akarnak ide jönni. Ok jobban félnek Szlovákiától, mint Szlovákia tőlük” - mondta a Híd elnöke, emlékeztetve, hogy az első negyedévben mindössze 15-en kértek menedékjogot Szlovákiában. Bugár szavait támasztja alá az ENSZ faji diszkrimináció elleni bizottságának küldött külügyminisztériumi jelentés is, amely szerint 2012-ben például még 732 menedékkérőből 32-en kaptak menedékjogot, tavaly pedig már csak 169-en folyamodtak menedékért, miközben csak nyolcán kapták meg a menedékjogot. Bugár szerint Fico feleslegesen kelt musz- limellenes hangulatot az országban. A kormányfő azonban úgy véli, ha más kormány lenne hatalmon, ezrével „hurcolná, be” a migránsokat, akiket aztán nem tudnánk integrálni, és gettók alakulnának ki. Fico kemény bevándorlóellenes nyilatkozatait vették górcső alá a közszolgálati televízió hétvégi vitaműsorának a résztvevői is. František Šebej (Híd), a parlament külügyi bizottságának az elnöke elítélte a kormányfő menekültekkel kapcsolatos nyilatkozatait. „Fico olyasvalami ellen kelt hamis félelemérzetet a lakosságban, ami valójában nem fenyegeti Szlovákiát, rossz hírét keltve az országnak” - figyelmeztet Šebej. „Már hozzászoktunk ahhoz, hogy a kormányfő időnként keményebben fejezi ki magát” - ismerte el Berényi József, az MKP elnöke is, aki azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a média négy napig elhallgatta a kölni eseményeket. Be- rényinek az sem tetszik, hogy míg a görög válság idején rendkívül gyorsan képesek voltak összehívni a rendkívüli uniós csúcsokat, a migránsvál- ság esetében ehhez nincs meg az akarat. Berényi szerint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke presztízskérdést csinál a kötelező menekültelosztási kvótákból, mert valószínűleg ő találta ki az egészet, de az biztos, hogy kezdettől fogva támogatja az ötletet. Most pedig élesen bírálja az unió azon tagállamait, amelyek nem tesznek eleget a menedékkérők EU-n belüli elosztásával kapcsolatos kötelezettségeiknek. Berényi szerint a kötelező kvóták fölöslegesek, és az erről szóló döntést vissza kellene vonni. A kötelező kvóták bevezetését tavaly határozatban ítélte el a parlament, minden párt támogatásával. (TASR, SITA) A cégek 34%-a adott 13. fizetést Pozsony. A szlovákiai munkáltatók tavaly decemberben bőkezűbbek voltak az alkalmazottaikkal, mint egy évvel korábban, derül ki a Manpower munkaerőpiaci társaság felméréséből. Szlovákia gazdasága növekszik, a cégeknek nagyobb a nyeresége, így egyre több társaság engedheti meg magának, hogy alkalmazottait a korábbinál nagyobb jutalomban részesítse - nyilatkozta Jirí Halbrštát, a Manpower marketingmenedzsere. Szerinte azonban korántsem minden alkalmazott örülhetett nagyobb év végi jutalomnak. Elsősorban a nagy multinacionális cégeknél, az autóiparban, az elektronikai és infotechnológiai ágazatban javult a helyzet. Ezekben az ágazatokban a Manpower felmérése szerint nagyjából 15 százalékkal nagyobb összeget osztottak szét év végi jutalom formájában az alkalmazottak között az egy évvel korábbinál. „Év végi jutalmat tavaly a cégek 34 százaléka fizetett, ez 2014- hez képest nagyjából 5 százalékos növekedés ” - mondta Bra- nislav Jančuška, a McRoy Group tanácsadó társaság menedzsere. Felmérésük szerint az év végi jutalom leggyakrabban a dolgozók havi átlagos bérének az 50-80 %- a, átlagosan 850 euró volt. „Többet fizettek a bankok és az energiacégek is, a legszűkmarkúbbak az építőiparban és a mezőgazdaságban vállalkozó cégek” - tette hozzá Jančuška. A legtöbb év végijutalmat Pozsony és Kassa megyében, a legkevesebbet Besztercebánya és Eperjes megyében fizették ki. (vIv.tasr) RÖVIDEN Nem tárgyalnak a nővérekkel Pozsony. „Nem igyekeznek megoldani a kialakult helyzetet, semmilyen megoldási javaslattal nem léptek elő, nem lépnek elő semmivel” - vetette az egészségügyi miniszter szemére a nővérek tiltakozó akciójával kapcsolatban Monika Kavecká, a nővérszakszervezet elnöke, aki szerint a szaktárca vezetője, Viliam Čislák tavaly decembertől nem áll velük szóba. Kavecká szerint ők ugyan hajlanak az engedményekre, a szaktárca azonban nem hallgat rájuk, így újabb nővérek nyújthatják be a felmondásukat. Čislák azzal védekezik, hogy az egészség- ügyi alkalmazottak fizetéseit módosító jogszabállyal az érintettek 98 százaléka elégedett. Szerinte a kormány által a bérek növelésére elkülönített 55 millió euró 16 százalékos fizetésemelést tesz lehetővé. (SITA) Az udvaron halt meg az idős nő Fél. Szombat délután egy 85 éves asszony holttestére bukkantak Félben (Tomášov) az egyik családi ház udvarán. Az előzetes információk szerint az idős asszony halálát alkoholmérgezés okozta - tájékoztatott Tatiana Kurucová, a Pozsonyi Kerületi Rendőrkapitányság szóvivője. Hozzátette: az asszony szívbetegségben szenvedett. A halál pontos okát a boncolás állapítja meg. (TASR) A magyar iskolák csatlakozását is várja a sztrájkbizottság BranislavKočan (SiTA-feivétei) IBOS EMESE Egy hete sztrájkkészültséget, január 25-re pedig sztrájkot hirdetett a Szlovák Pedagógusok Kezdeményezóse (ISU). Béremelést, az ágazat költségvetésének400 millió eurés emelését szeretnék elérni. Branislav Kočannal, az ISU sztrájkbizottságának egyik tagjával beszélgettünk. Hogyan készülnek a sztrájkra? Január 25-ig országszerte tájékoztató jellegű találkozókat szervezünk az iskolákban a pedagógusok és a szülők részére, melyeken a sztrájk- bizottság tagjai igyekeznek pontosan megmagyarázni a munkabeszüntetés célját, válaszolnak a pedagógusok kérdéseire, illetve pontosan elmagyarázzák mi a teenclő akkor, ha csatlakoznak a tiltakozó megmozduláshoz. Természetesen az eddig meghirdetett helyszínek mellett szívesen elmegyünk minden olyan iskolába és régióba, ahová meghívnak bennünket. A lapunk által megszólított néhány pedagógus szerint kevés információ jut el az iskolákba, úgy vélik, két évvel ezelőtt jobban előkészítették a sztrájkot. A kezdeményezés tagjai lelkes pedagógusok, nincs olyan kiépített kapcsolati hálónk, mint a szakszervezeteknek. Önerőből, saját költségünkre dolgozunk. Ennek ellenére mindent elkövetünk, hogy a lehető legszélesebb körbe eljussanak a sztrájkkészültséggel és a sztrájkkal kapcsolatos információk. Sajnos a szakszervezet ebben nem vesz részt. Honlapunkat, a www.isu.sk oldalt folyamatosan frissítjük, a pedagógusok és szülők minden információt megtalálnak rajta. A Pavol Ondek vezette pedagógus-szakszervezet (OZ PSaV) nem állt egyértelműen a sztrájk mellé. Milyen a kapcsolatuk a régi szak- szervezettel? Pavel Ondek urat köti a kollektív szerződés, melyet aláírt. Másrészt a szakszervezet hivatalos állásfoglalása számunkra kedvező. Minden pedagógusnak azt tanácsolta, mérlegelje, hogy csatlakozik-e a munkabeszüntetéshez. A korábbi akcióink - a Bébicsősznap, az Egészségnap - ereje éppen abban rejlett, hogy a pedagógusok függetlenül attól, hogy szakszervezeti tagok-e, és melyik szakszervezet tagjai, csatlakoztak az akcióhoz. A sztrájkbizottságban is vannak olyan pedagógusok, akik tagjai az OZ PŠaV-nak. Számolnak-e a kisebbségi iskolákkal, a magyar tanítási nyelvű iskolák pedagógusaival? Természetesen. A mi aktivitásunk az összes pedagógust érinti, a magyar, a ruszin és a roma pedagógusokat egyaránt. Követeléseink a hazai oktatásügy minden alkalmazottját érintik. A sztrájkbizottságban egyelőre nincs magyar nemzetiségű pedagógus. A kezdeményezés Pozsonyból indult, fokozatosan csatlakoztak hozzánk pedagógusok Zsolnáról, Nyitráról, Vágbesztercéről, Léváról. Nyitottak vagyunk és örömmel fogadunk minden aktív és elkötelezett magyar pedagógust akár Du- naszerdahelyről, Komáromból, Párkányból. Hogyan értékeli Peter Pellegrini (Smer) házelnök és Juraj Draxler (Smer) oktatási miniszter kijelentéseit, akik szerint politikailag motivált a sztrájk? Nem fedik a valóságot, alaptalanok és nagyon szerencsétlenek ezek a megszólalások. Ľudovít Sebelédi (a sztrájkbizottság egyik tagja) egy in- teíjújára támaszkodtak, de szavait kiragadták a szövegkörnyezetből. Aki látta a teljes beszélgetést, annak világos, hogy az alapgondolat teljesen más volt. Egyetlen politikai párt sem áll mögöttünk. Kijelentéseik sértők azon pedagógusok számára, akik a kezdeményezésben részt vállalnak. Információink szerint a sztrájk megosztja a pedagógusokat. Szlovákia leszakadó régióiban a pedagógusbérek az ottani körülményekhez képest elfogadhatók. Nem tartanak attól, hogy például e miatt kevesen csatlakoznak majd a sztrájkhoz? A pedagógusok mint felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottak, átlagosan csak a felét keresik annak az összegnek, amit a többi felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazott kap Szlovákiában. Azok a pedagógusok tehát, akik nem kapcsolódnak be a tiltakozó megmozdulásba, nyilván elégedettek a jelenlegi állapottal, és lemondanak a havi bérük másik feléről. Ráadásul a bérek tekintetében Szlovákia nemzetközi összehasonlításban is a lista legvégén kullog. Bár regionálisan nagy különbségek vannak, a pedagógus munkája minden régióban egyformán igényes. Ön szerint az nem tartja majd vissza a pedagógusokat, hogy ha bekapcsolódnak a sztrájkba arra az adott napra nem kapnak bért, és a járulékokat is maguknak kell állniuk? Azt javasoljuk a pedagógusoknak, hogy vegyenek számológépet a kezükbe és győződjenek meg róla maguk, hogy milyen összeget veszíthetnek, és milyet nyerhetnek a sztrájkkal. Az egészségbiztosítóból való ki- jelentkezés nem bonyolult, a napi járulék pedig 2 euró körül mozog. Egy héttel a sztrájk előtt ön szerint elegendő pedagógus kapcsolódik majd be a tiltakozó megmozdulásba? Meddig tarthat a munkabeszüntetés? Mi annak örülnénk a legjobban, ha nem kerülne sor az éles sztrájkra, ha a kormány és a parlament végre lépne a követelések ügyében. Nem célunk a sztrájk, csak eszköznek tekintjük követeléseink elérésében. Csak a kormánytól függ, meddig tarthat a tiltakozás, és hogy végre valóban tesz-e valamit a valós problémák megoldása érdekében.
