Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-16 / 12. szám, szombat

www.ujszo.com | 2016. január 16. KÖZÉLET 3 A neten támad az orosz medve Nyugati világ Belföld Térségi hírek Világpolitika Az amerikaiak továbbra sem vehetnek részt az ukrán rendezésben Indonéziában is túléléséért küzd az egypólusú világrend Németország: 186 ezer bűncselekményt követtek el bevándorlók Németország nem támogatja az Egyesült Államok bevonását Európa legnagyobb jelenkori konfliktusának - az ukrán válság - megoldásába. A külügyminisztérium Az indonéz fővárosban, Jakartában elkövetett merényletsorozatéit a felelősséget az Iszlám Állam vállalta magára. A kivitelezés koncepciója azonban inkább A német szövetségi rendórhivatal nyilvánosságra hozta a ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovák, cseh és magyar nyelvű honlapokon is erős az orosz propaganda. Az olvasó sokszor első látásra nem is sejti, hogy valójában orosz propagandát olvas, amelyet gyakran a hazai vagy magyarországi szélsőjobb szervezetek mögé bújtatnak. Az orosz állam - főleg az ukrán válság kitörése, a Krím félsziget el­foglalása óta - fizetett propagandis­tákat alkalmaz, akik egyrészt hírek­kel látják el az erre fogékony euró­pai honlapokat, másrészt pedig kül­földi hírportálok híreit kommentál­ják álnéven, vagyis trollkodnak. Escobar és a Wall Street A zvedavec.org közéleti portál legfrissebb híre arról szól, hogy Oroszország várhatóan nem lesz hajlandó visszafizetni a nyugati in­tézményektől felvett 700 milliárd dolláros hitelt, amivel romba dönti az Európai Uniót. Természetesen a szerző, Pepe Escobar szerint Orosz­ország nem tehet mást, ezzel a lé­péssel csak válaszol a Nyugat ag­ressziójára, amely a Wall Streeten, a CIA-n és egyéb szervezeteken ke­resztül Oroszország tönkretételén dolgozik. Escobar szerint azonban ez nem fog sikerülni neki, mivel az oroszok Kínával összefogva - ahol ugyancsak a Nyugat machinációi miatt omlott össze a napokban több­ször is a tőzsde - legyőzik a Nyuga­tot. Nem felejti el megemlíteni, hogy Oroszországnak az utóbbi években sikerült megújítani hadserege fegy­verzetét, vagyis a „halálos pénzügyi fegyver”, az adósság visszafizetésé­nek megtagadása mellett olyan vé­delmi és támadófegyverei vannak - „S-500 és Topol-M” - amelyek a NATO valamennyi gépét le tudják szedni. Ugyanez az Escobar koráb­ban már „megcáfolta”, hogy a maláj A honlap titkolja a cikkek szerzőit gépet Ukrajna felett orosz szepara- tisták lőtték le, orosz fegyverrel, orosz irányítás mellett. Ugyanezen az oldalon egy másik érdekes nevű „kommentátor” - Sabáh al- Baghdádí - kijelenti, hogy a máso­dik világháborút is az amerikai pénzügyi cápák robbantották ki. Putyin érdeke A szlovákiai „oroszbarát” webol­dalákat Juraj Smatana középiskolai történelemtanár listázta, 42 olyan portált sikerült összegyűjtenie, amelyek szerinte orosz propagandát terjesztenek. „Ezek a weblapok gyakran anonimek, de közben na­gyon profi módon feldolgozott hí­rekkel dolgoznak” - mondta a Den­ník N-nek korábban Smatana. Az oldalakra jellemző, hogy a Nyugatot felbomlásban lévő társadalomnak mutatják be, miközben Oroszorszá­„ M i n d ezt fi gye lembe véve látható, hogy a mostani jakartai támadás egyetlen geopolitikai nyertese szintén az USA." hidfo.ru got egyfajta lelki magaslatokba emelik, pedig az ország társadalma a legtöbb mutatót figyelembe véve - átlagéletkor, bűnözés, alkoholfo­gyasztás, válások és művi terhesség­megszakítások száma - rosszabb adatokat produkál, mint a fejlett nyugati országok. A honlapokon hi­teles, hírügynökségi forrásokból származó hírek keverednek álhírek­kel vagy részben hamis alapokon ál­(Fotó: Új Szó) ló hírekkel, amivel Smatana szerint az üzemeltetőknek az lehet az a cél­juk, hogy az olvasókat teljesen elbi- zonytalanítsák, és a hiteles honlapo­kon megjelenő írásoknak se higgye­nek. „Ha sikerül a közvéleményt a Nyugat ellen fordítani, az segítheti a nyugatellenes politikusok megjele­nését” - véli Smatana. Szerinte ez éppen Putyin Nyugat-ellenes politi­káját segítheti. Finn ellenállás Hasonló állásponton van Jessika Aro finn újságíró is, aki a napokban a Smenek mondta el kutatásai eredmé­nyét az orosz troliokról. ,3érelt blog- gerekről van szó, akik csak azokról a témákról írnak, amelyek az orosz ve­zetés érdekében állnak” - mondta Aro. O elsősorban a finn honlapokat vizsgálta, de ugyanazt állapította meg, mint Smatana: a cél a finn köz­vélemény álláspontjának finomítása például az ukrán krízis kapcsán, az orosz álláspont hangoztatása. Oroszbarát honlapok Finnország mellett elsősorban a volt szocialista országokat - Csehország, Szlovákia, Bulgária és Magyarország - céloz­zák. A Hvg.hu tavaly mérte fel az oroszbarát magyar honlapokat. Ugyancsak összefüggés található az „oroszbarát” és a szélsőséges nacio­nalista honlapok között. A lap konk­rét eseteket említ annak igazolására, hogy ezeket a honlapokat az orosz állam is ellenőrzése alatt tartja. Ami­kor az orosz külügy Ukrajnának nyújtott katonai segítséggel vádolta meg Magyarországot 2014-ben, a hidfo.net portál értesüléseire hivat­kozva tette. A hidfo.net arról írt, hogy Magyarország fegyvereket, például T72-es tankokat szállít Ukrajnának. Azóta a honlap hidfo.ru címen talál­ható meg, és egy szinte csak orosz vonatkozású híreket közlő, a putyini hivatalos álláspontot terjesztő ma­gyar nyelvű híroldal. Az Index.hu kiderítette, hogy a hidfo.net honlap­nak köze lehet a Magyar Nemzeti Arcvonal nevű paramilitáris szélső- jobboldali szervezethez. Indonézia és Jugoszlávia A hidfo.net gyorsan megmagya­rázza a napokban történt jakartai merényletet is, amelyet az Iszlám Állam vállalt magára. Szerinte pár­huzam vonható Jugoszlávia szét­esése és Indonézia között, ahol az 1990-es évek elején Kelet-Timor függetlenedett. Azzal, hogy a konf­liktust itt Ausztrália, mint az USA meghosszabbított keze gerjeszti. Majd eljut a végkövetkeztetéshez: „Mindezt figyelembe véve látható, hogy a mostani jakartai támadás egyetlen geopolitikai nyertese szin­tén az USA, amely a központi indo­néz kormányzatra való nyomásgya­korlás céljára próbálja felhasználni a merénylet által előidézett bizonyta­lansági faktort.” A cikknek nincs szerzője. ” (Ipj, hvg.hu, DennikN) eddig elkerülte a botrány Csalásra utaló nyomokat nem találtak, de a részvényekára zuhant (Fotó: ap/sita) A főnök előtt nincs titok A Renault-t DEMECS PÉTER Szélvészként söpört végig Európán a hír, hogy a gazdasági csalások felderításót végző francia hatóság razziát tartott a Renault több gyárában és a cég székházéban is. Pozsony/Párizs. A francia autó­gyártónál olyan bizonyítékok után kutattak, amelyek igazolnák, hogy a francia márka autóinál is hamisítot­ták a károsanyag-kibocsátási nor­mákat. A márka képviselői tagadják a vádakat. Miután nyilvánosságra került az ügy, a márka részvényeinek árfo­lyama azonnal 20 százalékkal csök­kent. A befektetők attól tartanak, hogy a Renault is belekeveredett ab­ba a csalási botrányba, amely a mo­torok által kibocsátott szennyező anyag mennyiségének meghamisí­tása miatt robbant ki tavaly a Volks­wagennél. A német autógyártó elis­merte, hogy tudatosan tévesztette meg a hatóságokat. A Renault azon­ban hangsúlyozta, hogy autóiba nem szerelt olyan szoftvert, amely a mé­rések során meghamisítaná a károsanyag-kibocsátási értékeket. Ezt tegnap Ségoléne Royal francia energetikai miniszter is alátámasz­totta, mondván: a hatóságok által végzett tesztek negatív eredménnyel végződtek. „Semmilyen csalást sem találtak, az alkalmazottak és a rész­vényesek is nyugodtak lehetnek” - mondta a miniszter. A Renault francia versenytársa, a Peugeot a héten közölte: az ő gyá­raiban a rendőrség nem vizsgáló­dott. A társaság tájékoztatott arról is, hogy autóinak szennyezőanyag­kibocsátási berendezései sikerrel mentek át a közelmúltban elvégzett vizsgálatokon és megfelelnek a ha­tósági előírásoknak. „Megkaptuk a Ségoléne Royal energetikai minisz­ter technikai bizottsága által elvég­zett vizsgálatok eredményeit, ame­lyek szerint azok megfelelnek a ha­tósági előírásoknak” — közölte a Peugeot. A tavaly szeptemberben kirob­bant emissziós botrány óta fokoza­tosan minden autógyártó elhatáro­lódott a Volkswagen praktikáitól, az eddig elvégzett független szakértői vizsgálatok is arra utalnak, hogy va­lóban csak a német konszern csalt. SZALAY ZOLTÁN Strasbourg. Ellenőrizheti ma­gánjellegű levelezésünket a mun­kaadó, amennyiben azt munkaidő alatt folytatjuk, döntött a strasbour- gi székhelyű Emberi Jogok Euró­pai Bírósága. Sőt, ha magáncélra használjuk a munkaadó által bizto­sított technikát, szerződést is jogo­san bonthat a munkaadó. A döntés egy harminchat éves romániai férfi ügye kapcsán szüle­tett. Bogdan Mihai Bárbulescu 2004-ben kezdett dolgozni egy ma­gánvállalat eladási osztályán. Munkaadója kérésére nyitott egy elektronikus postafiókot a Yahoo szolgáltatónál, az ügyfelekkel való kapcsolattartás céljából. 2007-ben a cég értesítette Bárbulescut, hogy lefülelték, amint magáncélra hasz­nálja a Yahoo Messenger szolgál­tatást, ami ellentétes a cég belső szabályzatával. Egy 45 oldalas át­iratot tártak elé, amelyben a meny­asszonyával és a testvérével foly­tatott beszélgetések szerepeltek. A bírósági határozat kitér rá, magán­jellegű beszélgetésekről volt szó, amelyek azonban nem tartalmaztak intim részleteket a férfi és meny­asszonya kapcsolatáról. A leleple­zést követően a munkaadó felmon­dott a sokat levelező Bär- bulescunak. A román bíróságok nem adtak igazat az elbocsátott alkalmazott­nak, aki szerint a cég megszegte a magánélet és a levéltitok védel­méhez való jogot. Arra hivatkoz­tak, Bárbulescu a cég számítógé­péről és munkaidő alatt folytatta a beszélgetéseket, miközben tuda­tában volt, hogy ezzel megszegi a belső szabályzatot. A Yahoo Mes­senger egy csevegőszolgáltatás, így ennek ellenőrzéséhez nem kellett belépni az alkalmazott pos­taládájába. Miután a román bíró­ságokon nem járt sikerrel, a férfi a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, itt azonban szintén nem igazolták az ellene el­követett jogsértést. A strasbourgi bírók szerint a munkaadó abban a hitben ellen­őrizte alkalmazottja üzeneteik hogy azok munkajellegűek. A munka­adó továbbá a Yahoo Messenger használatán kívül nem nézte át al­kalmazottja egyéb, a számítógép­ben tárolt adatait, így ez az ellenőr­zés a bíróság szerint aránytalan. Ráadásul, mutat rá a bíróság, Bárbulescu nem adott meggyőző választ, miért kellett magáncélra használni a munkaadója által szá­mára biztosított számítógépet.

Next

/
Thumbnails
Contents