Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-15 / 11. szám, péntek
2 KÖZÉLET 2016. január 15. | www.ujszo.com A panziók járnak jól az ingyenes sítúrával Robert Fico és a leendő választópolgárok (siTA-feivétei) IBOS EMESE Pozsony. Robert Fico kormányfő rendíthetetlenül kampányol kormánya második szociális csomagjának intézkedéseivel. Tegnap bombasikerként értékelte a sítáborokra és az úgynevezett erdei iskolákra elkülönített 20 millió eurós csomagot. Bár az iskolák többsége él a támogatással, kevésbé lelkesek. Az oktatási tárca adatai alapján 1939 iskola 95 334 diák táboroztatására igényelte a 150 eurós egyszeri támogatást. A minisztérium több mint 14,2 millió eurót oszt szét erre a célra, az összeg végül 95 095 diák sítúráját fedezi. A támogatások folyósítása már elkezdődött, néhány iskola már megkapta a pénzt. Robert Fico (Smer) kormányfő szerint az intézkedésnek köszönhetően egyrészt a diákoknak ingyenes a sítábor, másrészt a hazai üdülőközpontok is fellendülnek, számításai szerint mintegy 800 ezer vendégéjszakát támogat a kormány. „Segíteni szerettük volna a hátrányos helyzetű családokat, melyek nem tudják finanszírozni a sítábort, így a diákok több időt töltenek a szabadban, és a hazai idegenforgalom is fellendül” - magyarázta Robert Fico. Nem rózsaszín a helyzet Tény, hogy a támogatásnak köszönhetően több olyan iskola is szervez sítábort, ahol több mint 5-8 éve nem volt erre példa. Viszont akadnak olyan iskolák is, ahol a szülők a támogatás ellenére sem vállalják a tábor további költségeit. A 150 eurós állami támogatást az útiköltségre, a szállás- és az étkezési költségekre, illetve a síbérletre fordíthatják. Több iskolaigazgató elmondása alapján egyébként a hazai sítáborok költségét fedezi a 150 eurós támogatás. További jelentős költség azonban a megfelelő síruha és a sífelszerelés beszerzése, illetve bérlése. Utóbbi már nemcsak az ország leszakadó régióiban, hanem például a déli országrész nagy részén gondot jelent. Az iskolák felszerelései, egy-két kiviteltől eltekintve, használhatatlanok, elavultak. Sokan a helyszínen bérelnek vagy másodkézből vásárolnak sífelszerelést. De csak a tehetős szülők fektetnek pénzt a síelésbe, az ugyanis az utóbbi években luxussá vált a felszerelés drágulása miatt. „Korábban átlagosan 20 diák járt sítáborba, idén 119 diákra igényeltünk támogatást, remélem, hogy legalább 90 diák valóban eljut a sípályára” - mondta Nagy Katalin, a tornaijai magyar tannyelvű alapiskola igazgatója. Flasonló a helyzet Rimaszombatban is. „Diákjaink egy része szociálisan hátrányos családból érkezik, ezért a támogatás ellenére sem jelentkezett minden hetedikes diák a sítáborba, magasabb évfolyamokból töltjük fel a létszámot” - mondta Orosz István, a rimaszombati alapiskola igazgatója. Többen a pénzre várnak A keleti régiókban és elsősorban a kisebb iskolákban évek óta nem téma a sítúra. „Iskolánk lassan 10 éve nem szervez ilyen akciót. A régiót sújtó munkanélküliség és pénztelenség miatt a szülők nem tudják fedezni a költségeket” - magyarázza Prékop Mária, a rozsnyói magyar óvoda és a Fábry Zoltán Alapiskola és Szakközépiskola igazgatója. A támogatásnak köszönhetően idén 49 diákkal számolnak, de addig nem kezdik el a szervezést, amíg a pénz meg nem érkezik a számlára. „A szülők a foglalót sem képesek állni, az pedig, hogy ők állják a költségeket, és utólag visszakapják a pénzt, szóba sem jöhet” - mondta Prékop Mária. Hasonló a helyzet a fuleki II. Koháry István Alapiskolában is. „Egy korábbi negatív tapasztalat miatt csak a napokban kezdtük el a tábor szervezését, miután az állami támogatás megérkezett az önkormányzat számlájára” - tudtuk meg Bozó Roland igazgatótól. Az iskolából korábban átlagosan 30^40 diák vett részt a sítúrán, idén, ha nem lesz változás, 70 diákkal mehet. Jó biznisz a panzióknak Matus Mónika, a szenei magyar tannyelvű alapiskola igazgatója szerint a szülők biztosan örülnek az állam hozzájárulásának, de 40 tanulóval számoltak a támogatás nélkül is. „Évek óta ugyanabba az üdülő- központba járunk sítáborozni, egy évre előre lefoglaljuk a szobákat. Három hete törölték a rendelésünket azzal az indokkal, hogy jobb ajánlatot kaptak” - számolt be a meglepő hírről Matus Mónika. Több iskola- igazgató megjegyezte, hogy az állami támogatás hírére a síközpontok is reagáltak. Egyrészt törölték a korábbi kedvezményeket, melyekkel a visszatérő vendégeket és a nagyobb csoportokat jutalmazták. Másrészt tavaly idehaza, helytől függően átlagosan egy diáknak 120-130 euróba került a sítábor, idén a központok árajánlatai már 150 euróra rúgnak, vagyis a nekik szánt támogatás egészét meg akarják kaparintani. SZLOGENSZEMLE: MKDSZ: A harmadik magyar párt A Magyar Kereszténydemokrata Szövetséget 2004-ben jegyezték be a belügyminisztériumban Szlovákia Régióinak Pártja néven, mai nevét 2013 októberében vette fel. Politikájuk alapja „az egységes magyar nemzet gondolata”, a párt a krisztusi tanítás és az evangélium alapján, valamint a demokratikus értékek mentén szerveződik, és elsősorban a szlovákiai magyarság érdekeit óhajtja képviselni, ennek felel meg a párt szlogenje: A magyarok pártja. Az MKDSZ a felmérések számára gyakorlatilag láthatatlan, a márciusi választásokon 110 jelöltet indít, (szalzo) GYŐRY ADRIENN szakpolitikai elemző A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség kampányát az MKP és a Híd megosztó versengésére és a szlovákiai magyarság körében gyakori politikai kiábrándultságra építi. Saját magukat a magyarok pártjának nevezik, ami a szlovákiai magyar kisebbség hiteles érdekképviseletének ígéretét sugallja. A választott szlo-- gen a párt saját erősségeként emeli ki, hogy a két másik párttal szemben elutasítja a mellébeszélést. Ezzel a hitelesség, tisztesség és egyenes beszéd üzenetét küldi. Ezen túl azonban keveset tudunk a pártról, annak terveiről, szakpolitikai céljairól a következő választási ciklusra. A párt közéleti megjelenése viszonylag marginális. Mindez felveti a kérdést, hogy ez a szlogen elégséges-e a magyar szavazók megszólítására, vagy arra, hogy elérjék a szükséges 5%-os támogatottságot. LAMPL ZSUZSANNA szociológus A szlovákiai magyar fejekben három pártkategória létezik: szlovák, vegyes és magyar párt. Az utóbbi azért, mert magyarokból áll, az ő érdekeiket képviseli, vagyis a magyarok pártja. Csakhogy ezen nem az MKDSZ-t értik. Ezt az MKDSZ is tudja, de elkerülendő, hogy másodhegedűs magyar pártnak tartsák, egyértelműen (és kétnyelvűén) kinyilatkoztatja, hogy nyugattól keletig valójában az övék a magyarok pártja. Mert ők azok, akik nem beszélnek mellé! Hogy még véletlenül se tévesszék őket össze, mint egy óriás névjegyen, a plakáton fehér színből kiemelkedve (ez a tiszta szín valahogy menő) jól látható a párt neve és emblémája, virtuális elérhetőségei, az elnök képe, neve és az, hogy ő az elnök. A párt preferenciáit tekintve gondolom, a bemutatkozás a fő cél, s ez „plakátilag” sikerült. A jövő héten folytatjuk a szlogenszemlét, akkor az MKP szlogenje és plakátja kerül sorra. CSANDA MÁTÉ művészeti író NERADIL BEŇA FLÓRA pszichológus BILÁSZ BOGLÁRKA nyelvész Érdekes látványelegy: alighanem egy ügyes kezű gimnazista munkája. Készült: a Paint nevű képszerkesztő programban. Hozzávalók: egy óriásira nagyított igazolványkép, egy adventi színvilágéira fazonírozott teuton talpas kereszt (karácsonyi csomag?), Áriáiban megfogalmazott szöveges üzenet, melynek olvashatóságába egy demográfiai térkép félabsztrakt szürkesége zavar bele (nem is kicsit), még félreérthetetlenebbé téve a plakát fő üzenetét. Ez, kérem szépen, maga a vizuális öngyarmatosítás (annak a ténynek a nyilván tudattalan, mégis félreérthetetlen hangsúlyozása, hogy egy többszörösen kisebbségi, marginális, periferikus és forrásszegény formációról van szó). A szlogen olyan hatást akar kelteni, hogy a párt nyíltan kommunikál és nem takargatja, a fő és egyben egyetlen célcsoportja a magyarok, munkamódszere pedig - az igaz beszéd. Az óriásplakát fekete-fehérsége és a pártelnök komoly arckifejezése is vélhetőleg az átláthatóságot, a komoly szándékokat akaija alátámasztani. A földrajzi ábra a fentebb említett célcsoportot akaija aláhúzni, viszont azokra a magyar választókra, akik nem kizárólag a nemzetiségük alapján határozzák meg magukat, kellemetlenül hathat, nem is beszélve a szlovák választókról, akiket fel is dühíthet. A színes szimbólum erősen vonzza a tekintetet, de zavaró is lehet, a plakát vizuális oldala túlkombinált. A párt már a szlogenjével nagyon élesen kijelöli, hogy kiket képvisel, és így valószínűleg kizárólag az ő szavazataikra számít. Szövegileg „a magyarok” jelennek meg, a plakátjukon látható térképrészlet szűkíti ezt a meghatározást „a szlovákiai magyarokra”. A szlogen másik felét más pártok választási ígérgetéseire tett utalásként is értelmezhetjük - mások mellébeszélnek, mi nem. A szlogen azt üzeni, hogy ők ebben különböznek más politikai pártoktól. Az ő ígéretük az őszinteség, ennél több nem nagyon derül ki a párt célkitűzéseiből.
