Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-13 / 9. szám, szerda

www.ujszo.com | 2016. január 13. DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 113 Középkori hangulatú kikötő épül Visegrádon GULYÁSZSUZSANNA A középkor hangulatát idéző, ár­kádos hajókikötő épül Visegrádon. Átadását nyárra tervezik. Az egyedi kivitelezésű nemzet­közi hajókikötő kisebb és nagyobb hajókat is fogadhatna. A 250 milli­ós beruházást a magyar állam és az Európai Unió is támogatja. A pro­jekt célja a szállodahajók, valamint a sport- és kirándulóhajók fogadá­sára alkalmas közforgalmú kikötő létrehozása. Ezzel Visegrád csatla­kozhat a nemzetközi színvonalú, jelentős turistaforgalmat bonyolító dunai állomásokhoz. „Sem a Du­nán, sem a Rajnán nincs hasonló” - nyilatkozta a Danubia Televíziónak Jung Csaba, a Visegrád-N agyma­ros révet üzemeltető Atlantis- Visegrád Club Kft. képviselője. A cég 1990-től üzemelteti a kikötőt. Az egyedi hajókikötő építését 2015 nyarán kezdték. ,Árkádos, hetven méter hosszú és hat méter széles komplexum épül” - mondta Jung Csaba. A kikötő terveit a természet- és örökségvédelmi szempontokat figyelembe véve többször módosí­tották. Üzemeltetője bízik abban, hogy a kikötő nemcsak a város, ha­nem a Dunakanyar és a régió turiz­musát is fellendíti. A csodakikötő látványterve (Forrás: szeretgom.hu) Egyszerűbb ügyintézés V. KRASZNICA MELITTA Január elsejétől fizetni kell a gyűjtőudvarban elhelyezett apró építkezési hulladék lerakásáért. IH»LT:l;t«Ü.Í Nem változik a hulladékdíj össze­ge idén Komáromban, marad a sze­mélyenkénti évi 27 euró, egy törvé­nyi szabályozás miatt viszont beve­zették az apró építkezési hulladék elhelyezésére vonatkozó illetéket. Az eddiginél egyszerűbbé válik vi­szont a hulladékdíj fizetése alóli fel­mentés, illetve a díjcsökkentés kér- vényezése. A decemberi testületi ülésen el­hangzott: a törvény 0,015-0,075 eu­ró kilogrammonkénti illetéket ír elő, az önkormányzatok ezen belül ha­tározhatnak a díj összegéről. Patus Sándor, a városi hivatal üzemelte­tési főosztályának vezetője megje­gyezte, ha nem születik döntés, au­tomatikusan a legalacsonyabb összeg lesz érvényes. Az előző években a lakosság által termelt ap­ró építkezési hulladék mennyiségét és a kezelésével összefüggő kiadá­sokat figyelembe véve a testület a hivatal javaslatára 0,022 eurós kilo­grammonkénti díjat fogadott el. Az összeget - a mennyiség szerint - an­nak a polgárnak kell kifizetnie, aki ilyen típusú hulladékot szeretne a Félő, hogy az új illeték bevezetésével megnő az illegális lerakatok száma (A szerző Illusztrációs felvétele) gyűjtőudvaron leadni. Varga Ta­más, a köztisztasági, közrendi és közlekedési bizottság elnöke attól tart, hogy az új illeték bevezetésével nőni fog az illegális lerakatok szá­ma, többen ugyanis valószínűleg így próbálják elkerülni a fizetést. Az ap­ró építkezési hulladékot eddig in­gyen lehetett elhelyezni a gyűjtőudvarban. Patus Sándor el­mondta azt is, hogy évente átlagosan 500 tonna ilyen hulladékot vettek át. Jó hír viszont, hogy Csintalan Miklós főellenőr módosító javaslata nyomán egyszerűsödik az ügyinté­zés azon lakosok részére, akik hu­zamosabb külföldi tartózkodás, ta­nulmányi, egészségügyi vagy egyéb okokra hivatkozva kérik a szemétdíj elengedését, illetve csökkentését. A főellenőr szerint több panasz érke­zett a polgároktól a túlbürokratizált ügyintézés miatt, többfajta igazolást kellett felmutatniuk, volt olyan, amit feleslegesen. Ráadásul először be kellett fizetni a hulladékdíj teljes összegét, és csak utólag kérhette vissza a jogosult személy a pénzt azokért a hónapokért, amikor men­tesült a fizetés alól. Bohumír Koňa, a városi hivatal pénzügyi osztályá­nak vezetője ellenben megjegyezte: sokáig elhanyagolták a lakossági kérvények intézését, a 2009-es be­adványok feldolgozását csak 2013- ban kezdték meg. Dicsérte beosztot­tait, akik az elmúlt két évben ko­moly munkát végeztek, ennek kö­szönhetően ma már folyamatos a kérvények elbírálása. Évente mint­egy 2300 személy kéri a hulladékdíj elengedését és csökkentését; tavaly összesen közel 65 ezer eurót kaptak vissza a jogosultak. Az osztályve­zető rámutatott arra is, hogy elekt­ronikus ügyintézésre is lehetőség van, amit elsősorban a huzamosabb ideje külföldön tartózkodó polgárok értékelnek nagyra. A képviselők többsége viszont Csintalan Miklós véleményével értett egyet, már ami az ügyintézés túlbürokratizálását il­leti, és megszavazta az általa java­solt módosításokat. A hulladékdíj elengedését, illetve csökkentésére vonatkozó űrlapokat a város hon­lapjáról lehet letölteni. Bény - kincses hely a Garam mentén SZÁSZI ZOLTÁN A Garam alsó folyása mellett utazónak akarva-akaratlanul is feltűnik a vidék egyik legjelentősebb, igen gazdag múltú települése, Bény, amely kéttornyú templomával, a falut körbeölelő sáncrendszerével a régészek paradicsoma lehetne. Egy római korban megtörtént csodát is feljegyeztek az írások. EHHEDBl A római történetírás szerint egy, a Dunától, az egykori római határvo­naltól, a limestől légvonalban alig tizenöt kilométeres távolságra lévő helyen, feltételezhetően Bény köz­ség határában időszámításunk után 172-ben Marcus Aurelius római császár csatát vívott a limest fenye­gető germán-kvád törzsekkel. Erről a nagy műveltségű római császár El­mélkedések című könyvében is ír, a Garam folyót Granua néven említi. Marcus Aurelius csodája Egyes források pontosan tudni vé­lik a csata időpontját is, amelyet 172. június 11-re tesznek. A helyszínét viszont még máig nem azonosították pontosan, de bizonyos nyomok és le­letek alapján—aMuzsla és Bény közti területen megtalált római kori tábor nyomai alapján- feltételezhető, hogy a Garam folyó és egy mellékfolyó összefolyásánál a germán-kvád se­reg csapdát állított a felvonuló római légiónak. A leírások szerint a csata éve aszályos volt, a bekerített római seregnek nem volt elegendő vize. A már kibontakozó harc alatt azonban hirtelen vihar támadt, villámok csap­tak a germán-kvád seregbe, és víz­hez jutottak a rómaiak, akik az „iste­ni segítséget” kihasználva győztek a létszámfölényben lévő sereg ellen. A győzelmet kivívó légió később a „lé­gió Furminatrix” azaz a „Mennydör- gős légió” nevet kapta a császártól. Az esőcsodára kétféle magyarázat is létezik, az egyik szerint a légió ke­resztény katonáinak imája, a másik szerint egy a római sereggel tartó mágus a levegő istenétől, Hermész Aeriosztól imádkozta ki a vihart. Az viszont tény, hogy Marcus Aureli- usnak Rómában, a Piazza Colonnán máig álló diadaloszlopán megörökí­tették ezt az eseményt. Régóta lakott terület Bény a régészeti leletek tanúsága szerint igen régtől lakott terület, az időszámítás óta mintegy négyszáz éven át fennálló kvád települést, de keleti gót letelepedés nyomait, avar kori sírokat is találtak itt. Igen fon­tos leletegyüttes az 1964-ben, föld­munkák során talált 108 darab, az 5. századból származó bizánci arany Gótikus szobrok a kápolnában (A szerző felvétele) érme, amely egyben a bényi földvár építésének datálását a korábbi 9. és 10. századról akár több évszázaddal korábbira írhatja át. Bényben talál­ható ugyanis Szlovákia legna­gyobb, máig jól azonosítható föld­vára. A falu magját - a rotundát és a meredek Garam-parton álló pre­montrei templomot - háromszoros gyűrű védi nyugat felől. A sáncok magassága még ma is eléri az öt-hat métert, légi felvételről különösen jól láthatók. A falun átvezető út és a vasút átvágja a földsáncokat, azok jól mutatják a sáncok védelmi funk­cióit. Bény első templomát Omodé és fia, István, a Hont-Pázmány nemzetség jeles tagjai alapították, feltételezhetően még 1217 előtt. Az égetett téglából épített, belső apszi­sos, kör alakú templom minden bi­zonnyal a későbbi premontrei apát­ság részeként szolgálta a híveket, a tizenkét apostol tiszteletére szén­Tájoló Bény község Párkány felől a 76-os főúton közelíthető meg személygépkocsival vagy tö­megközlekedéssel. A telepü­lés vasúton is elérhető, itt van a Léva-Párkány szárnyvonal egyik vasúti megállója. Szál­láslehetőség és teljes turisz­tikai infrastruktúra a közeli Párkányban vehető igénybe. telték fel. Páratlan szépségű épület, amelynek műemléki felújítása ha­marosan befejeződik. Belsejében a 13. századból fennmaradt román kori freskók az apostolokat ábrá­zolják. A rotundától pár lépésnyire, a Garam folyó teraszán állt a pre­montrei apátság, ennek ma látható része a román kori faragványokat, elemeket, de gótikus belső felsze­relésének egy részét is őrző temp­lom. Mellette a talaj szintjén az egy­kori kolostor maradványai, faragott kváderkövek láthatók. Ä templom a második világháború alatt, a Garam környékén dúló heves harcokban súlyosan megsérült, csak 1954 táján sikerült felújítani. Északi oldalká­polnájában az utolsó vacsorát ábrá­zoló gótikus szoborcsoport alakjait őrzik, alkotójuk Lőcsei Pál színvo­nalán dolgozó mester volt. A temp­lom belsejében számos román kori elem, díszes faragott oszlopfők, az egykori kapu növényindás díszítése maradtak fenn az utókornak. Ahogy a rotundát és a templomukat, úgy a templom környékén lévő apró szak­rális emlékeket is gondosan vigyáz­zák, gondozzák a helyiek. Érdemes megállni itt egy kis sétára.

Next

/
Thumbnails
Contents