Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-12 / 8. szám, kedd
www.ujszo.com I 2016. január 12. KULTÚRA 113 Megkapta az Aranyglóbuszt a Saul fia A nagy győztes Inárritu A visszatérő című mozija: elvitte a legjobb rendezés és a legjobb filmdráma díját Alejandro González Inárritu és Leonardo DICaprio a Golden Globe díjak vasárnapi átadásán: A visszatérő a legjobb filmdráma, a legjobb rendezés és a legjobb férfi főszereplő díját is begyűjtötte (TASR/AP-feivéteiek) A főbb kategóriák díjazottjai: ► A legjobb musical vagy vígjáték: Mentőexpedíció ► A legjobb filmdráma: A visszatérő ► A legjobb rendező: Alejandro González Inárritu (A visszatérő) ► A legjobb forgatókönyv: Aaron Sorkin (Steve Jobs) ► A legjobb színész (vígjáték): Matt Damon (Mentőexpedíció) ► A legjobb színésznő (vígjáték): Jennifer Lawrence (Joy) ► A legjobb színész (dráma): Leonardo DiCaprio (A visszatérő) ► A legjobb színésznő (dráma): Brie Larson (Aszóba) ► A legjobb női mellékszereplő: Kate Winslet (Steve Jobs) ► A legjobb férfi mellékszereplő: Sylvester Stallone (Creed: Apollo fia) ► A legjobb eredeti filmzene: Ennio Morricone (Aljas nyolcas) ► A legjobb animációs film: Agymanók ► A legjobb eredeti betétdal: Writings on the Wall (007 Spectre- A Fantom visszatér) ► A legjobb külföldi film: Saul fia (Magyarország) ÖSSZEFOGLALÓ Los Angeles. A magyar film is ünnepet ült vasárnap éjszaka a 73. Golden Globe-gálán: a Saul fia megkapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Aranyglébuszt a Hollywoodban akkreditált újságírók szervezetétől. Kiemelten fontos kategóriákban gyűjtött be trófeákat Inárritu A visszatérő című túlélődrámája, valamint Ridley Scott sci-fije, a Mentőexpedíció. Nemes Jeles László, a Saul fia rendezője köszönőbeszédében úgy fogalmazott: „A holokauszt hosszú ideig absztrakció volt, számomra azonban inkább egy emberi arc. Ne felejtsük el ezt az arcot”. A formai újítás sikere Szabó István Oscar-díjas filmrendező szerint az egész magyar filmszakma megítélésére kedvező hatással lesz Nemes Jeles László filmjének sikere. „A Golden Globe felhívhatja a figyelmet több másik, az utóbbi időben készült magyar filmre, köztük Fekete Ibolya Anyám és egyéb fűtóbolondok című mozijára, Gárdos Péter Hajnali lázára vagy Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című művére, ezekre a díj hatására talán jobban odafigyel a világ” - mondta az Oscar-díjas Mephisto rendezője. Kiemelte: a Saul fia stílusán lehet látni azt a fajta technikai szabadságot, amelyet az elektronikajelent a modem filmkészítésben. „A film újdonsága éppen a formája. Amit elmond, arról már sok filmet készítettek, megrázó és pontos könyvek születtek a holokausztról, gondolok például Primo Levi beszámolóira. Ügy érzem, a Saul fia már ennek a tudásnak a segítségével találta meg azt a formát, amivel kifejezte a történetet, és ez remekül sikerült.” Az alkotás formai kivételességét emelte ki Réz András filmesztéta is. „Egyedülálló a világon, ahogy a film beszél, nem lehet elmenni mellette, elsodor, megdermeszt” - fogalmazott. Kifejtette: a Saul fia mindenkire másképp hat, furcsa, dermesztő elveszettség érzését kelti, szinte tudatállapot-módosulást idéz elő, de nem azzal, amiről beszél, hanem azzal, ahogy beszél. Ismétlők ós visszatérők Úgy tűnik, a különös vizuális megoldásokat értékelték idén a díj sorsáról döntő filmes újságírók. Érvényes ez a legjobb filmdráma és a legjobb rendezés díjával kitüntetett alkotásra is: Alejandro González Inárritu munkája természetes fénynél fényképezett, autentikus látványt nyújtó, a zord téli táj élő atmoszférájával ható, fergeteges mozi. Inárritu sikeres filmnyelvújító: korábbi, újszerű vágástechnikával készült „színházi” filmje, a Birdman tavaly rendezői Oscart Győztesek öröme: Stallone ökle Kate Winslet csókja Matt Damon szelfije hozott számára. Nagy csalódás lenne, ha az amerikai filmakadémia tagjai nem díjaznák A visszatérőt. A szülészek közül több visszatérőt és nagy öreget ismertek el a gálán. A visszatérő főszereplője, Leonardo DiCaprio lett a legjobb drámai színész, ő korábban vígjátékért már kapott Aranyglóbuszt. Harmadszor kapta meg az újságírók elismerését Kate Winslet brit színésznő, ezúttal mellékszereplőként jutalmazták a Steve Jobs című filmben nyújtott alakításáért. Sylvester Stallone a veterán amerikai színész viszont az első földgömbjénék örülhetett, bár 1977-ben már jelölték a díjra az első Rocky-film forgatókönyvéért. Most a Creed - Apollo fia című film Rocky Balboájaként részesült az elismerésben. A sztárt állva ünnepelték kollégái. A drámai alkotások mezőnyében a legjobb női főszereplő Brie Larson lett A szoba című filmben nyújtott megrázó alakításáért. A vígjátékok között a legjobb férfi főszereplő díját a Mentőexpedíció hősének, Matt Dantonnak ítélték oda; ő is megérett már az elismerésre. A színésznőknél ugyanebben a kategóriában Jennifer Lawrence, a Joy című film főszereplője diadalmaskodott. O is nagy visszatérő: a fiatal színésznő korábban a Napos oldal és az Amerikai botrány című filmekért is elnyerte a Hollywoodban dolgozó külföldi tudósítók szövetségének díját. A legjobb forgatókönyv a Steve Jobs-film szkriptje lett Aaron Sor- kintól. A legjobb filmzene Ennio Morricone munkáját dicséri, a világhírű 87 éves olasz zeneszerző évtizedek után komponált újra wes- temfilmhez, Quentin Tarantino Aljas nyolcas című alkotásához. A tévés mezőny A televíziós alkotások mezőnyében a legjobb drámai sorozat a Mr. Robot, a legjobb vígjátéksorozat a Mozart in the Jungle lett. A sorozatok Aranyglóbusszal kitüntetett szereplői között is vannak mozifilmekből megismert sztárok, mint Gael García Bemal vagy Christian Slater. A legjobb minisorozat vagy tévéfilm kategóriában a legjobb színésznőnek járó Aranyglóbuszt pedig Lady Gaga kapta az Amerikai horror történet Hotel című évadában nyújtott alakításáért. A Cecil B. DeMille-életműdíjat Denzel Washington vehette át a gálán. Tom Hanks a filmszínészek exkluzív klubjába, a legendás színészek közé sorolta méltatásában, a közönség pedig állva ünnepelte. (MTI, ú) David Bowie szépen elbúcsúzott tőlünk Bowie a Lazarus nyomasztó videoklipjében (Képarchívum) merőben különböző előadók emleJUHÁSZ KATALIN Nem tudtuk, hogy rákos. Január 8-án még megünnepelte a világ a 69. ezületésnapját, töretlen alkotóerőt kívánva neki. E napon jelent meg 25. stúdióalbuma, tele radikálisan új zenei megoldásokkal. Hat nappal ezelőtt kiadott, utolsó videoklipjében pedig el is búcsúzott tőlünk, de mi persze nem vettük ószre, inkább bizarrnak tartottuk a képi világot. David Bowie tegnapra virradóra meghalt. „Nézz fel ide, a mennyországban vagyok / Sebeim láthatatlanok / Drámám el nem lopható / Mindenki ismer most / Nézz fel ide, ember, veszély fenyeget / Nem maradt veszteni valóm / Olyan magasan vagyok, hogy beleszédülök / Leejtettem a mobilom” - így kezdődik a Lazarus című dal, amelynek videójában Bowie egy kórházi ágyon fekve énekel, lefedett szemmel, a végén pedig belép egy szekrénybe és magára zárja az ajtót. Az egész nagyon nyomasztó, Bowie rosszul néz ki, de persze azt hittük, ezúttal is egy karaktert játszik, egy szerephez sminkelték ilyenre. Mert David Bowie egész pályafutása alatt, csaknem ötven éven át karaktereket formált meg. A rockzene kaméleonjának titulálták, de talán inkább a műfaj legérzékenyebb színésze volt. O bozta be a rockzenébe a sci-fi elemeit (Space Oddity, Ziggy Stardust), „feltalálta” a külsőségekre épülő glam rockot és az agyat megmozgató art rockot (Low, Heroes), újraértelmezte a popzenét (Let's Dance, Tonight), bátran meglovagolta a junglehullámot (Earthling), a Blackstar című, utolsó album készítése közben pedig állítólag Kendrick Lamar lemezét hallgatta rongyosra, azaz megint a legújabb, leginkább előre mutató dolog érdekelte. Mint ahogy állandóan figyelte, mi történik a popzenében. Emellett játszott mozifilmekben, alapított pantomimtársulatot, szerepelt Az elefántember Broadway-előadásában. Utolsó albuma, a Blackstar hosz- szú, összetett, már-már dzsesszes beütésű dalaiban békésen megfér egymás mellett Bowie sok-sok zenei korszaka, mintha mindent egy koktélpohárba öntött volna, amit eddig külön-külön kínált nekünk. Olyan summázás ez, amely egyben új irányt mutat. Azt üzeni, hogy nem kell félni a stílusok összeeresztésé- től, hogy a zenéről komplex módon kell gondolkodni. A vizüalitás szintúgy fontos volt a számára. A Blackstar közel tízperces címadó dalának videója, amely inkább egy avantgárd kisfilm, szintén rengeteg képi utalást tartalmaz Bowie „előző életeire”. Most nyilván sokan, hosszasan fogják elemezni, ahogy a Lazarus klipjét is. David Bowie legnagyobb érdeme, hogy szinte egész pályafutása alatt besorolhatatlan volt. Egymástól getik meghatározó zenei hatásként, a Holdra szállás előtt tisztelgő 1969-es Space Oddity című szerzeménye pedig minden idők legtöbbször felhasznált filmbetétdala.
