Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-11 / 7. szám, hétfő
www.ujszo.com | 2016. január 11. KULTÚRA 113 A kivégzett asszony David Mrnka Amerikából tért haza, hogy filmre vigye Milada Horáková koncepciós perét David Mrnka angol nyelven írta a film forgatókönyvét (Zuzana Mináčová felvétele) SZABÓ G. LÁSZLÓ Csehszlovákia 20. századi történelmének újabb sötét fejezetéből készül nagyjátékfilm. Négy év leforgása alatt ez lesz a harmadik drámai alkotás, amely a közelmúlt politikai eseményeire reflektál. Agnieszka Holland, a jeles lengyel filmrendező alkotása, a Jan Palach öngyilkosságát és a 69-es eseményeket felidéző Olthatatlanul volt az első. Sean Ellis angol filmrendező a Reinhard Heydrich ellen cseh és szlovák ejtőernyősök által a második világháborúban elkövetett merényletet feldolgozó Anthropoid című, idén a mozikba kerülő filmje a másik. Két külföldi alkotó után David Mrnka, az Ausztráliából és az Egyesült Államokból hazatért cseh rendező a saját forgatókönyve alapján Milada címmel készít angol nyelvű játékfilmet a koholt vádak alapján 1950 tavaszán ártatlanul halálraítélt Milada Horákováról. Milada Horáková az életét adta hazája szabadságáért. Demokratikus elvei miatt a kommunista hatalom- átvételnek lett az áldozata. Neve a koncepciós perek egyetlen női kivégzettjeként került be Csehszlovákia újkori történetébe. Sorsa tizenhat éves kora óta megrendítő. Édesanyja halála után ő gondoskodott tizenhat évvel fiatalabb húgáról. A diákok számára tiltott háborúellenes demonstráción való részvétele miatt 1918-ban kizárták a gimnáziumból. Nagy küzdelmek árán mégis bekerült a Károly Egyetemre, ahol 1926-ban szerzett jogi diplomát. Nem sokkal ezután féijhez ment az első köztársasági Csehszlovák Rádió műsorigazgatójához. Lányuk, Jana Kánská 1933-ban született, Milada Horáková azokban az időkben már jelentős cseh feministának számított, a Cseh Nemzeti Szocialista Párt tagjaként a női egyenjogúságért harcolt, tagja volt a Női Nemzeti Tanácsnak is. Bár szocialista volt, a bolsevista Oroszországról nem voltak illúziói. 1940-ben a nőmozgalmat és az ellenállást igyekezett összekapcsolni, amikor a Gestapo letartóztatta. Prága pankráci börtönéből előbb Tere- zínbe került, ahonnan Lipcsébe, maj d Drezdába szállították. Á drezdai bíróság előtt németül védte magát, halálos ítéletét nyolc év fogházra változtatták. 1945-ig egy München melletti női börtönben raboskodott, amelyet az amerikai hadsereg szabadított fel. Hazatérte után ismét képviselőnek választották, de hamar a kommunisták által felügyelt Állambiztonsági Szolgálat, vagyis az Milada Horáková a tárgyaláson (Képarchívum) ŠtB látóterébe került. 1948 februárja után a kommunista rendszer ellen kifejtett tevékenysége miatt ismét elítélték, de megtömi akkor sem tudták, csak kivégezni. Pere 1950 júniusában nyolc napig tartott, a végén Klement Gottwald köztársasági elnök aláírásával kötél általi halálra ítélték. Kegyelmet nem kért. Búcsúlevelét kivégzése napján, 1950. július 27-én, hajnali 2 óra 30 perckor fogalmazta meg. „Emelt fővel távozom - írta. - Veszíteni tudni kell. Nem érzek szégyent.” Három órával később már a kötél alatt állt. „A harcot elveszítettem, de becsülettel távozom. Szeretem a hazámat, a nemzetemet, nem gyűlölök senkit. Veletek vagyok. Drukkolok nektek!” - ezek voltak az utolsó szavai. David Mrnka érettségije után hagyta el Csehszlovákiát. Filmrendezői diplomát Ausztráliában szerzett, később egy amerikai televíziós csatorna riportere lett. Spielbergtől Eastwoodig számos jeles filmessel készített interjút, miközben a CNN és a BBC tudósítója volt. Csehországban élő szüleihez rendszeresen hazajárt. Tíz éve is van már annak, hogy először hallott Milada Horáková peréről, s már akkor a fejébe vette, hogy filmre viszi ezt a mélységesen felkavaró emberi drámát. 2007-ben fel is kereste Milada Horáková Washingtonban élő lányát, hogy a lehető legközelebb kerüljön a több mint fél évszázadon át érintetlenül hagyott témához. Jana Kánská rengeteg eredeti dokumentummal látta el, s rendelkezésére bocsátotta a családi fényképalbumát is, amelyből eddig sosem publikált fotók kerültek elő. A forgatókönyv első változata nyolc évvel ezelőtt készült el, angol nyelven. A film felvételei is angolul zajlanak, csak olyan cseh színészek kaptak szerepet benne, akik kiválóan beszélik a nyelvet. A film cselekménye 1937-ben kezdődik, és Milada Horáková kivégzésével, 1950-ben ér véget. Jana Kánská pár órával a halálos ítélet végrehajtása előtt elbúcsúzhatott édesanyjától. Milada Horáková a háború után nem akart már politizálni, elszánt, demokratikus harcát mégsem tudta feladni. Politikailag és jogilag korrekt, humánus országról álmodott. „Elárulom, kinek adtam Milada Horáková szerepét - mondta a harminchét éves rendező. - Klára Issová nemcsak remek színésznő, hanem angolul is kitűnően beszél. A halálos ítéletet kimondó bírónőt Aűa Geisle- rová formálja meg, a férjét Robert Gant játssza, de komoly szerepet kap a filmben Karel Dobrý és Kerekes Vica is.” A forgatást a nemzetközi sajtó is fokozott figyelemmel kíséri, hiszen Milada Horáková halálos ítélete ellen olyan világnagyságok emeltek szót annak idején, mint Winston Churchill, Eleanor Roosevelt vagy Albert Einstein. Gottwal- dot az ő kérésük sem hatotta meg. RÖVIDEN Mr Bean mint Maigret felügyelő London. Rowan Atkinson brit komikus Maigret felügyelőt, Georges Simenon belga író emblematikus nyomozóját fogja alakítani két tévéfilmben, amelyeket idén mutatnak be Nagy-Britanniában. Az egyenként kétórás filmeket tavaly szeptemberben kezdték forgatni az ITV brit kereskedelmi televízió megrendelésére. Az elsőt még januárban bemutatják, a második márciusba kerül a képernyőkre. Mindkét filmet megvásárolta a France 3 francia tévécsatorna. Georges Simeon a 20. század legolvasottabb szerzői közé tartozik, 193 regényt publikált saját neve alatt és 176-ot álnéven. Legismertebb és máig legnépszerűbb művei közé tartozik az a 75 bűnügyi történet, amelyeknek központi alakja Maigret felügyelő. Franciaországban többször filmre vitték a bűnügyi történeteket Jean Gabin, Jean Richard és Bruno Cremer főszereplésével. (MTI) Tudósok, mérnökök is kapnak Oscart Los Angolos. A filmipar tudományos és technikai fejlesztésében nyújtott kimagasló teljesítményéért idén 33 mérnököt, feltalálót tüntet ki az amerikai filmakadémia. A díjakat február 13- án, az Oscar-díj átadót megelőzően adják át Los Angelesben. A filmakadémia közleménye szerint a 33 személy tíz különböző díjon osztozik, amelyek nem a 2015-ben elért eredményeket és innovációkat ismerik el, hanem a hosszú távon sikeresen alkalmazott új eljárásokat. „Idén a díjak az új technikák széles körét ismerik el a vizuális hatások tökéletesítését célzó technológiáktól kezdve a háromdimenziós digitális festési rendszeren át a háromdimenziós nyomtatási technológiákig az animációs filmeknél” - közölte Richard Edlund, a filmakadémia tudományos és technikai díjait odaítélő bizottság elnöke. A bizottság idén különdíjjal jutalmazza a Film és Televíziós Mérnökök Társaságát, elismerve azt a hatalmas műszaki, technikai támogatást, amellyel az elmúlt 100 évben hozzájárultak a film- készítés fejlődéséhez. (MTI) A világ legrosszabb operaénekesnője New York. Dokumentum- játókfilm készül minden idők legrosszabb operaénekes- nőjéről. Florence Foster Jenkinsről. A főszerepet a világhírű mezzoszoprán, Joyce DiDonato kapta. Ez lesz Joyce DiDonato első filmszerepe, a forgatás már januárban megkezdődik. Az 1868 és 1944 között élt Florence Foster Jenkins New York-i örökösnő volt, aki rendkívül elszántnak, de legalább annyira tehetségtelennek bizonyult az operaéneklésben. Hiába énekelt szörnyen, híján volt minden gátlásnak. Az 1920-as évektől bárhol járt, híre megelőzte őt: fellépéseire nagyon sokan voltak kíváncsiak a felső tízezerből, minden bizonnyal azért, mert annyira rosszul énekelt, hogy mindenki hallani akarta. Szenzációvá vált, repertoárjába még az Éj királynőjének áriáját is felvette A varázsfuvolából. Utolsó koncertjét 1944-ben tartotta a zsúfolásig megtelt a Carnegie Hallban, azóta is ez fellépés a patinás hely történetének legbizarrabb rendezvénye. A Sing this! című dokumentumjátékfilmet Ralf Pleger rendezi, és várhatóan még idén novemberben bemutatják. Joyce DiDonato, aki albumaival számos rangos díjat elnyert, és a leghíresebb operaszínpadokon tündököl, hangsúlyozta, semmiképp sem akar gúnyt űzni Jenkins emlékéből. „Sokkal inkább az a szándékom, hogy bemutassam bohókás, szenvedélyes világát, amelyben az éneklés volt a legfőbb, és az az iránti elszánt vágya uralt mindent, hogy úgy daloljon, mint egy madár” - írta saját honlapján írta a koloratúra királynő- jeként emlegetett szoprán. A dokumentumfilmes részekben az opera világának köztiszteletben álló szakértői, valamint olyan New York-iak is megszólalnak, akik még hallották Jenkinst élőben énekelni Florence Foster Jenkins történetéről egyébként magyjátékfilm is készül, Stephen Frears rendezésében és a háromszoros Oscar-díj as Meryl Streep főszereplésével. Minden idők legrosszabb operaénekesnőjének odaadó férjét és féltő menedzserét Hugh Grant alakítja, a film pedig a Florence címet kapta. A forgatás májusban kezdődik Londonban. (MTI, juk)
