Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-05 / 281. szám, szombat
www.ujszo.com SZALON ■ 2015. DECEMBER 5. 2Í1 Mi nem mm sierdßet vállára a nőnek, u meg sem érdemli őt FELJÖVÖK ERJED A VÁROS ALÓL f / * TT I I PÉK ZOLTÁN Pír ■ ■ r KÉMÉNY KOTES Városok textúráj a Négy regény Sánta Szilárd könyvespolcáról New York, a gyanúsított A nyilvánosságot kerülő Thomas Pynchon posztmodern regényei az értelmezési közelítések sokféleségét teszik lehetővé; a nyelvi bravúrokban, játékosságban tobzódó prózában, az egymás ellen kijátszható részrendszerek konspirációkkal átszőtt világában csak kapkodja a fejét az olvasó. Pynchon az egyik legtudatosabban alkotó, komplex szöveget gyártó szerző. Okos, szellemes, az olvasóit megdolgoztató, zavarba ejtő regényei gyorsan ka- nonizálódtak. Legújabb könyve New York és 9/11 regénye. A szeptember 11-ei terrortámadás előtti és utáni New York a helyszín, mely messze több kulisszánál vagy diszkrét háttérnél: a dotkomlufi kipukkanása utáni metropolisz az egyik kulcsszereplővé lép elő. A Világkereskedelmi Központ elleni terrortámadás után minden megváltozott, a tornyok nemcsak építészeti remekek voltak, hanem vallási épületek is, a szent piac imádatának szimbólumai. A főszereplő, Maxine Tarnow licencét vesztett csalásvizsgáló rejtélyes nyomozásának vagyunk szemtanúi, mely nyomozás egészen egy globális konspirációig vezet. Az állambiztonsági apparátussal gyanús ügyletekbe bonyolódó, kisgömböc módjára terjeszkedő multivezér utáni hajsza közben a kommunikáció uralta entrópikus társadalomban a burjánzó összeesküvés-elméletek vektorai a World Trade Center irányába mutatnak. A kis és nagy konspirációs spirálok, a periféria és a margó szövegtörmelékei lebontják a WTC elleni támadás hivatalos narratívá- ját; a paranoiák valósággá válnak. A kallódó és sodródó hekkerek, szkriptbetyárok, kockák, yuppie-k és geekek világának apró részletei is kidolgozottak, nyelvhasználatukat is gondosan rekonstruálta az író. Droggal átitatott, pixelezett, virtualizálódott valóságuk az egyik lehetséges valóságként jelenik meg. A megfigyeléstől és ellenőrzéstől kialakult paranoid félelem az utolsó menedékként funkcionáló mély webben, a kibertérben csillapodhat, de ez az állapot is átmenetinek bizonyul. A számunkra ismeretlen amerikai márkanevek halmozása és az amerikai (szub)kultúra termékeire történő utalások gyakorisága zavart kelthet az olvasóban, még akkor is, ha fölmerül a gyanú, hogy az utalások egy része fiktív. A Kísérleti fázisból sem hiányoznak az író korábbi könyveinek jól ismert velejárói: a szatirikus látásmód, a legváratlanabb helyzetekben fölbukkanó irónia vagy a nyelvi virtuozitás. Talán a fentebb említett okokból eredően is érzékelhető, hogy Pynchon regényeinek fordítása szinte lehetetlen vállalkozás; éppen ezért hangsúlyoznunk kell, hogy Gy. Horváth László remek magyar szöveget teremtett. Thomas Pynchon: Kísérleti fázis. Fordította: Gy. Horváth László. Magvető, Budapest, 2015- 484 oldal Glamour Londonban Nick Hornbynak a fútballszurko- lói létezés szépségeit és gyötrelmeit bemutató 1992-es regénye, a Fociláz révén örökös bérlete van a legnagyobbak közön. (Bár valószínű, hogy ezzel a gesztussal méltánytalanul szűkítenénk le az impozáns életművet egy könyvre.) A szerző hetedik regényében, a Vicces lányban Barbara Parker sorsát követhetjük nyomon. A fiatal, vonzó lány 1964-ben megnyeri a szépségversenyt Blackpoolban, majd ahelyen, hogy kiélvezné a helyi celeb szerepét, rögtön Londonba utazik, ugyanis országos hírnévre, csillogásra vágyik. Egy nagyáruház illatszerosztályáról pillanatok alatt a BBC stúdiójában találja magát, ahol Sophie Straw néven egy televíziós sorozat forgatásába kezd. Hátat fordít monoton, szürke életének és a pénzbedobálós gázkandallóval fölszerelt sivár társas albérletnek. A hatvanas évek a tömegmédia, a televízió korszaka, amikor még kevés csatorna sugárzott műsort, a tartalom viszont sokakhoz eljutott. Ebben a korszakban egy sikeres sorozat főszerepe országos ismertséget, sztárságot jelentett. Ez az az időszak, amikor egy haldokló apa is megbocsátja a lányának, ha az első tévés szereplés helyett nem rohan a kórházi ágyához. A popkultúra új fejezete íródik a hatvanas években Londonban. Az átalakulás, átrendeződés finom, érzékletes bemutatását kapjuk Hornbytól. A regényt - csakúgy, mint a könyvben végigkísért sorozatot - sziporkázó párbeszédek fűszerezik; megerősítést nyer, amit már máshonnan is megtanultunk az angol kultúráról, nevezetesen, hogy a szellemes riposztok és a szórakoztató észrevételek osztályfiiggedenek. Az egyik legmulatságosabb jelenet a tömegkultúrát megvető, a BBC szórakoztató osztályára ellenségként tekintő sznob kritikus pellengérre állítása. Ugyancsak reflektorfénybe kerül az elnyomottak érvényesülési lehetőségének kérdése: mit jelentett egy egyedülálló nőnek karriert építeni a hatvanas években, vagy hogy milyen - másokat megtévesztő - stratégiákra kényszerül egy forgatókönyvíró, aki nem vállalhatja homoszexualitását. Szerencsénkre a súlyosabb társadalmi és egzisztenciális kérdések, helyzetek sem nélkülözik az empátiát és a humort. Valahogy így fest a minőségi szórakozató irodalom. Viccesnek lenni nem könnyű, kemény meló, Barbarának és Hornbynak sikerült. Nick Homby: Vicces lány. Fordította: Pék Zoltán. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2015. 440 oldal. Budapest, a kettészakadt város Homby regényének fordítását az egyik legfoglalkoztatottabb kortárs fordítónk, Pék Zoltán jegyzi, aki - sok más jeles író mellett - Neil Gaiman, William Gibson, Paul Auster, Philip K. Dick, Douglas Coupland könyveit ültette át magyarra. A Feljövök érted a város alól az első regénye, korábban Elbújik a fénybe (2003) címmel jelent meg novelláskötete. (2015- ben egy másik kiváló fordítónk is regénnyel debütált, Totth Benedek a Holtversennyel; persze, ezzel együtt korai lenne még trendről beszélni.) A közeljövőbe helyezett történet egyik nagy erénye a végig konzisztens, sötét, biztos kézzel megrajzolt világ megteremtése, mely a szinte felismerhetetlenségig megváltozott, horizontálisan és vertikálisan is tagolt Budapest világa. Ehhez szorosan kapcsolódik egy nagyon gondos nyelvi megformáltság, mely a mocskos, bűnös város hangulatát teremti meg. A shiftelő (üzletelő) főhőst kísérti a múlt. Gyerekként egy lelencházból szökött meg; megtanulta, hogy állandóan éber legyen, mindenhez gyanakvással közelítsen. O a kemény törvényen kívüli, aki tud magára vigyázni, azonban a gyerekkori megaláztatások és félelmek sebezhetővé teszik a macsó páncélt, melyen egy gyerek- rablási ügy felgöngyölítése során javíthatatlan repedések keletkeznek. A szereplők leginkább a bűnös város, a Sin City figuráit hozzák: nem a „mélységükön” van a hangsúly. A szikár próza a hard-boiled krimik és noiros gibsoni cyberpunk nyelvi kimértségét is megidézi. Pék Zoltán disztópiájában a kettészakadt Budapest elkülönülő fejlődési pályája remek ötlet, azonban az előzmények részletesebb ismertetése vagy az ország sorsát megváltoztató merénylet bővebb taglalása indokolt lett volna, s ezen a ponton felmerülhet némi hiányérzet az olvasóban. Érzékeljük, hogy sok helyen a szövegben a sejtetésnek, a homálynak és az utalásnak kiemelt funkciója van, ám a történet egyes részei éppen ebből fakadóan vázlatosak, lyukacsosak lesznek. Vég és kezdet összeér, csak közben a megtett út nem dereng. Pék Zoltán: Feljövök érted a város alól. Agave Könyvek, 2015. 240 oldal. Trója: Nec arte, nec marte? A sci-fi irodalmat nem olvasók közül sokan az űroperát magával a sci-fivel azonosítják. A kezdetben mostohán kezelt „alműfaj” az 1980-as évektől kezdve kapott új impulzusokat, vett új lendületet. Nemrégiben az új űropera címkét kezdték el használni a később született, a hagyományos klisékkel szakító regények megjelölésére. Ebből a kompániából Dan Simmons mellett elsősorban Iain M. Banks, Stephen Baxter, Peter Hamilton, Alaistar Reynolds, James S. A. Corey neve említhető. A teljes sci-fi irodalom mezőnyéből az egyik legtöbbre tartott könyvsorozat Simmons Hyperioni énekek című tetralógiája. Az irodalmi sci- finek is nevezett ciklushoz hasonló eljárással dolgozik - az immár magyarul is olvasható - Ilion-duológia első része. A két sorozat közös jellemzője a szövegközöttiség szokatlan formája, merész alkalmazása. Az ílionban olyan klasszikus szerzők szövegei jelennek meg, mint Homérosz, William Shakespeare vagy Marcel Proust. Kétségkívül a legfontosabb pretextus Homérosz Iliásza, az egyik cselekmény- szál az ismert eposzra koncentrál, a trójai háborút játszatja újra a Marson. Fontos megjegyezni, hogy a forrásszöveg(ek) ismerete nélkül is izgalmas a regény, hiszen a legfontosabb részeket újrameséli Simmons. A legfontosabb pretextus Homérosz Iliásza, az egyik cselekményszál az ismert eposzra koncentrál, a trójai háborút játszatja újra a Marson. Az események krónikása Thomas Hockenberry, a DNS-marad- ványból „föltámasztott” 21. századi professzor, aki ismeri a háború részleteit és végkifejletét, hiszen a kutatási területe az Iliász. Érdekes szemtanú ő, mivel az istenek előtt viszont nem ismert a trójai háború kimenetele; a fikcióban a görög istenek poszthumán lények. Egyes istenek a trójai, mások az akháj hősökkel szimpatizálnak, és nanotechnológiával turbózzák fel őket, hogy ily módon segítsék győzelemre a pártfogoltjukat, a rendkívüli képességek tehát tudományos magyarázatot kapnak. A másik cselekményszál a Jupiterről a marsi Olümposzra tartó moravec különítmény misszióját öleli fel: a moravecek humanoid részt is tartalmazó robotok, az egyikük kedves elfoglaltsága a Shakespeare-szonettek tanulmányozása. A harmadik helyszín a Föld, ahol az emberek utáni kor vette kezdetét. Simmons mesterien bontja ki a cselekményt és kapcsolja össze a szálakat, miközben arra is ügyel, hogy az irodalmi játék ne csak egyirányú legyen, például eposzi kellékeket használ a sci-fiben stb. A 604. oldalon pedig beszivárog egy emlékkép a múltból: Hockenberry előtt megjelenik az előző életében látott tévéfelvétel a lángoló New York-i tornyokról. Talán Pynchonnek van igaza: minden mindennel összefügg. Dan Simmons: Ilion. Fordította: Huszár András. Agave Könyvek, 2015- 668 oldal. A mellékletet szerkeszti: Lakatos Krisztina. Telefon: 02/59233 427. E-mail: szalon@ujszo.com. Levélcím: Szalon, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1.
