Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-30 / 299. szám, szerda
www.ujszo.com I 2015. december 30. KÖZÉLET I 3 Nagyközségből kisváros Megosztja a hősieket a várossá válás ugye, az önkormányzat szerint nagy sikert értek el BARTALOS ÉVA SZALAY ZOLTÁN Bős. Falusiakként búcsúznak az óévtől, de már városiakként köszöntik az új esztendőt a bősiek. Hogyan lesz a faluból város, és mivel jár a váltás? „Az új esztendőben köszönti önöket Bős város önkormányzata” - ez a felirat fogadja Bős határában a településre érkezőket. Bős várossá válásának ügye nem új keletű történet, ám idén meglehetősen felgyorsultak az események, amikor is a szlovák kormány, majd a parlament is jóváhagyta a helyi önkormányzat még 2013 augusztusában benyújtott kérelmét. Ahogy arról lapunkban korábban írtunk, a bősi kérelemmel azután kezdtek el foglalkozni, hogy a helyi önkormányzat visszafogta a község területén elhelyezett menekültek miatti tiltakozást. 1997-ben népszavazás útján próbálták elérni a helyiek, hogy Bős nagyközség városi rangot kapjon, ám akkor a csekély részvétel miatt ez a kísérlet meghiúsult, csak a szavazásra jogosultak 47 százaléka nyilvánította ki akaratát, bár közülük a túlnyomó többség a várossá válásra szavazott. Fenes Iván, Bős polgár- mestere azóta iš napirenden tartotta ezt a kérdést. Melyik falu lehet város? A jogszabályok szerint a szlovák parlament a kormány javaslatára mindig január 1-jei dátummal ruházhatja fel városi ranggal azokat a településeket, amelyek megfelelnek a feltételeknek. A vonatkozó jogszabály öt feltételt szab meg: az adott településnek gazdasági, közigazgatási, kulturális, idegenforgalmi központnak vagy fürdőhelynek kell lennie, a környékbeli települések számára is szolgáltatásokat kell nyújtania, biztosítania kell a környező települések megközelíthetőségét, legalább részben meg kell felelnie a városi jellegű építészet elvárásainak, és legalább 5000 fős lakossággal kell rendelkeznie. Bősnektöbb mint 5300 lakosa van, történelme folyamán korábban már viselt mezővárosi rangot. Az utóbbi évtizedekben elsősorban a bősi vízerőmű megépítése miatt vívott ki nemzetközi figyelmet, idén pedig az Ausztriából érkezett menekültek ideiglenes elhelyezése körüli konfliktus miatt került a település a sajtófigyelem előterébe. Bős mellett még a turócszentmártoni járásbeli Nagyturány lesz 2016. január 1-től város. A városias jelleg Bős elsősorban a vízerőmű miatt vált az utóbbi időben idegenforgalmi központtá, fontos kerékpárútvonalak húzódnak a település környékén. A helyi fürdő jelenleg nem üzemel. A településen több helyen is van szállás, javarészt panziókban. Az árak a fővárosiaknál jóval alacsonyabbak, de a környékbeli városokhoz képest is mérsékeltek. A Fő utca egyik nagyobb vendéglőjében 1,10 euróért kapunk kávét, három euró körüli áron megebédelhetünk. Wifi ugyan nincs, az étlap azonban kétnyelvű. A Fő utcán viszonylag sok ingyenes parkolóhelyet találhatunk. m BŐS NÉPSZAVAZÁS 2015. augusztus 2. REFERENDUM 2. augusta 2015 Kérdés: . Ellenzi Ön ideiglenes meneKüittttor léte f eset. Bösáne Szlovéi MüezaKi Egyetem épületeden? Otázka: Q IGEN / ÁNO Q NEM / NIE Mozgalmas volt a 2015-ös év Bősön: menekültek, népszavazás, városi rang (Somogyi Tibor felvétele) A városias jelleg a Fő utcán és környékén nem igazán szembetűnő, az egyik pizzériában harsány kutyaugatás fogad bennünket, amire további ebek felelnek a környékbeli udvarokból. Szemben a nemrég épült Tesco bevásárlóközpont már az új időket jelzi, nem messze tőle egy régebbi áruházat találunk, egyebek mellett háztartási cikkekkel és biobolttal. Van azonban újonnan épült gyorsbüfé és cukrászda is. A bősi kastélyban hosszú ideje öregotthon működik, a futballstadi- onon túl új építésű bérházak állnak. Régebbi emeletes bérházak a település túloldalán is találhatók, az egészségügyi központ közelében. A bősi egészségügyi központ épülete meglehetősen elhanyagolt, a gyermekgyógyászati osztály mellett a falat végig falfirkák borítják. A tájékoztató feliratok hiányosak, az egyes osztályok elhelyezéséről csak magyarul tájékoztatnak, arról azonban már csak szlovákul olvashatunk, hogy melyik osztályt hova költöztették. Az egészségügyi központnál viszonylag kevés a parkolóhely, a parkolás körülményes. Nincs könyvesbolt A bősi Amadé László Alapiskola a környék nagyobb oktatási intézményei közé tartozik, a helyiek mellett elsősorban a nagybodaki, a do- borgazi és a vajkai gyerekek tanulnak ott, ezekben a falvakban ugyanis nincs felső tagozatos alapiskola. A magyar és a szlovák alapiskola mellett művészeti alapiskolának is otthont ad a település. Bős egyik központi épülete a katolikus templommal szembeni művelődési ház, itt zajlik a helyi kulturális események zöme. A nagyközség honlapján nem találunk közelebbi információt a művelődési házról. A helyi kulturális élet nem nevezhető meghatározónak a régió szempontjából. A településen egyetlen könyvesbolt sem üzemel, az utolsó évekkel ezelőtt bezárt, így a helyiek legközelebb a 12 kilométerre fekvő Dunaszerdahelyen tudják csillapítani olvasásigényüket. Nem hatja meg őket A bősieket nem foglalkoztatja túlságosan, hogy januártól városlakókká válnak. A legtöbb helyen, ahol a helyiek véleménye felől érdeklődtünk, megvonták a vállukat, és még csak arra sem tudtak válaszolni, örülnek-e a városi rangnak. Az egyik helyi virágárusnál azonban olyan véleménnyel is találkoztunk, mely szerint Bős megérdemli a városi rangot, hiszen egykor mezővárosként tartották számon. „Majd január elseje után megmondjuk” - szól közbe aztán egy idős néni. Többen áremeléstől tartanak. Kérdésünkre, hogy eljutottak-e hozzájuk információk az önkormányzattól a várossá válásról, a fejüket rázzák. „Az emberek attól tartanak, hogy magasabb lesz az adó és a polgár- mester fizetése. A törvény azonban nem rendelkezik ilyen módosításról. Mi tudunk örülni a városi rang elnyerésének, ami nagyon fontos és számomra nagy siker” - nyilatkozta lapunknak Fenes Iván (MKP), Bős polgármestere. Fenestől megtudtuk, a közeljövőben több fejlesztésre készülnek, elkészül a műfüves pálya, szerinte friss városként nagyobb eséllyel pályázhatnak a községi - péntektől városi - hivatal és az utak felújítására. Január 20-án Bősön tartja kihelyezett ülését Nagyszombat megye önkormányzata. Fenes elmondta, csak pozitív változások várnak a lakosokra. „Nem emelünk semmit, már korábban jóváhagytuk az általános érvényű rendeleteket. Minden marad a régiben, ugyanBŐS múltja és jelene (Somogyi Tibor illusztrációs felvételei) olyan magas lesz az adó és a szemé- telhordás díja, mint korábban” - közölte a polgármester. A község honlapja meglehetősen hiányos, az Aktualitások menüpont alatt nem találunk információt a várossá válásról, a Bősi Hírmondó legfrissebb letölthető száma 2010-ből való. Ennél valamivel több információhoz juthatunk a település Face- book-oldalán, ahol naponta új fotót és szöveget tesznek közzé a várossá válásról. Ezeken a képeken tájékoztatnak arról, milyen előnnyel járhat a városi rang elnyerése: felgyorsulhat a tervezett körforgalom építése, új csatornahálózat és új egészségügyi központ épül, Bős a szükebb régió oktatási központjává válhat, külföldi befektetőket csábíthatnak a településre, és a városias élet vonzóbb lehet a pályakezdő fiatalok számára. A facebookos képeken arra is kitér az önkormányzat, mindenre nem gyógyír a városi rang: „Sajnos ez nem oldja meg a személyes problémákat. Nem orvosolja a rossz kapcsolatokat, a személyes sikertelenségeket, a keserűséget, az emberekben való csalódást, a világ igazságtalanságait. Ettől függetlenül azonban a közösség számára örömteli esemény!” Az önkormányzat közlése szerint a városi rang elnyerésével kapcsolatos tudnivalókról még a helyi újságban és a regionális kiadványokban tájékoztatják a lakosokat. Nem minden helyi fiatal osztja azonban az önkormányzat véleményét arról, a városi rang segít-e itt tartani a pályakezdőket. „Először inkább az infrastruktúrát kellene kiépíteni, hogy lehessen új lengéscsillapító nélkül átjutni a helység egyik végéből a másikba, sőt akár bejutni Bősre” - mondta lapunknak egy helyi fiatal, Melinda. Egy másik általunk megkérdezett bősi fiatal, Gergely nem örül a városi rangnak. „Amikor még Bős egy helyes kis falu volt, addig volt itt mozi, termálfürdő, színvonalas futball... Most, hogy már mindent tönkretettek, most már újítsunk, legyen Bős város - ez érdekes felfogás” - mondta. Lesz dínomdánom Egy másik, neve elhallgatását kérő helyi fiatal szerint elsősorban a helyiek mentalitása az, ami miatt Bős nem érett meg a városi rangra. „Még így is működhetne ez a hely, ha abban próbálna meg jó lenni, amiben tudna is. Valahogy meg kellene értetni a helyiekkel, hogy az Amade- kastélyhoz tartozó angolpark nem szemétlerakó, hanem óriási kincs. Kisközösségeket kellene támogatni, amelyeknek valós lehetőségük lenne arra, hogy a saját lelkületűk szerinti irányba mozdítsák el a dolgokat. Fel kellene ismerni a vidékiség- ben rejlő értékeket, és azokat fejleszteni. Felül kellene vizsgálni a helyi provincializmust, mert a lakosok, bár kevésszer adnak neki hangot, de szörnyen kiábrándultak a politikából, meg úgy általában mindenből” - mondta. A városi rang elnyerését Bős nagy bulival ünnepli szilveszterkor. Kétezer embert várnak a kultúrház melletti térre, ahol ingyen virslit, forralt bort vagy teát osztogatnak az ünneplőknek. Bősi csoportok is bemutatkoznak a színpadon és a pontban szilveszter éjfélkor várossá váló község életéből vetítenek képeket a színpad mögött felállított LED-falra.
