Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)

2015-12-29 / 298. szám, kedd

1Ü ANKÉT FOCITIPP ■ 2015. DECEMBER 29. www.ujszo.com Az Eb-selejtezők végére egymásra talált csapat, kapitány és szurkoló ' Fotók: Somogyi Tibor, TASR/AP, SITA/AP m fii 1 / ■ ,SÍ" IL i|n r ■ jSjjfeአ1 így láttuk: az év legj ei A szokásos év végi ankétünk keretében az év legjeire (az év játékosa, csapata, meccse, pozitívuma, negatívuma, olvasmányélménye) kerestük a választ újságírók és sportolók megkérdezésével. A válaszok széles spektruma jól tükrözi a 2015-ös év változatosságát is; a bombameglepetések mellett elképesztő egyéni és csapatteljesítményeket is láthattunk a bajnokságokban, a Bajnokok Ligájában és az Eb-selejtezőkön egyaránt. Soha rosszabb fociévet! Ághassi Attila az Index sportújságírója ■ Az év játékosa: Lionel Messi. Amilyen rossz állapotban volt januárban, olyan átütően játszott a tavasszal. Teljesen alárendelte magát a csapatnak, a kép kitörölhetetlen, amikor a jobbhátvéd posztján szerel a Bayern elleni BL- elődöntőben. ■ Az év csapata: Barcelona. Egy évben 3-0-ra verni a Bayemt, majd 4-0-ra Re­ált, és 5-4-re kupadöntőt nyerni a Sevillával szemben. Ennél nincs jobb. ■ Az év meccse: Magyar-norvég 2-1. Ilyen eufóriában nem volt része az országnak 30 éve. ■ Az év pozitívuma: Egy 39 éves pályakezdő edző, Dárdai Pál a válogatottnál gyors szerepvállalásával rámutatott a magyar szakma súlyos, évtizede­ken átívelő hazugságaira. Dárdai a Hettitánál összerakta a nem túl jó játékosokat olyan egységbe, hogy a csapat igen kellemeden ellenfelet jelent még a legjob­baknak is. Nem véledenül áll harmadik helyen. ■ Az év negatívuma: FIFA-ügyek. Döbbenetes lehet, amiről nem tudunk, mert már az is riasztó, amit tudunk. ■ Az év film- vagy olvasmányél­ménye: Hegyi Iván: Magyarok nagy pályán. Nem szeretem a nosz­talgiát, sőt. Vitatkozom is eleget a nosztalgiáról a szerzővel. De ő még láthatott hazai pályán igazi futballt. Ezt pedig áhítattal teszi elém. Sajnálom, hogy ezt tőlünk elvették, és csak egy szeletkéjét sikerült visszaszerezni a norvég meccsel. Benkő Gábor újságíró, a Blikk sportrovatának vezetője ■ Az év játékosa: Ezúttal hazabeszélek, és hagyom a fenébe Neymart, Ronaldót vagy Lewandowskit. Számomra Nagy Adám az év játékosa, mert fiatal kora ellenére olyan érett játékot mutatott be mind a Ferencvárosban, mind pedig a válogatottban, ami még engem, a magyar futballal és „terméke­ivel” erősen kritikus újságírót is kalapemelésre ösztönöz. ■ Az év csapata: Mivel gyerekkorom óta arra vártam, hogy a magyar váloga­tott a szenvedős és szánalmat keltő évtizedek után végre elér­jen valamit, nem is lehet kérdés, hogy rá szavazok. ■ Az év meccse: A norvégok elleni hazai meccs. Meg kell ezt indokolni egyál­talán? ■ Az év pozitívuma: Hogy Dárdai Pálnak (apropó, miért nem lehet szavazni az év edzőjére?) és Bernd Storcknak köszönhetően életemben először láttam szervezetten védekező magyar válogatottat. Komolyan mondom, még mindig nem hiszem el, hogy beteljesítet­ték Pintér Attila álmát, és megtanultak tolódni, meg­előző szerelést bemutatni, és fejpárbajokat nyerni. ■ Az év negatívuma: Blatter és Piatini bukása. Az nagyon gáz. ■ Az év film- vagy olvasmányél­ménye: Gazdag József- Egy futballfiig- gő naplójából. Bénes László a MŠK Žilina középpályása ■ Az év játékosa: Cristiano Ronaldo ■ Az év csapata: Barcelona ■ Az év meccse: MŠK Žilina-Athletic Bilbao 3-2 ■ Az év pozitívuma: Mindenben sokat fejlődtem, közelebb kerültem egy évvel a céljaim eléréséhez ■ Az év negatívuma: Talán az, hogy nagyon közel vol­tunk ahhoz, hogy bekerüljünk az Európa Liga csoportkörébe, de mégsem sikerült. ďfk Ch. Gáli András a Magyar Idők sportújságírója ■ Az év játékosa: Nálunk Király Gábor, a nagy­világban természetesen Lionel Messi. Előbbi nagyon mélyről jött vissza (sérülés, forma- hanyadás), utóbbinak egész karrierje példaértékű, miként a lokálpatriotizmusa is Szombat- helyen/ért. ■ Az év csapata: Barcelona. Mindenütt. Kell-e magyarázni? ■ Az év meccse: Nekem az oslói norvég-magyar (0-1). Zseniális összeállítás (Kleinheisler a kezdőben), fan­tasztikus taktika, megérdemelt győzelem. ■ Az év negatívuma: Magától értetődik: kijutottunk az Európa-bajnokságra. A Dár- dai-Storck-kettős koprodukciója visszaadta a magyar futballba vetett hitünket (amit én már régesrég elvesztettem), őszintén szólva nem hittem, hogy az én életemben kijutunk még komoly nemzetközi tornára. Újból tudok szurkolni a magyar válogatottnak! ■ Az év negatívuma: Hogy a bundák, aTippmix-csa- lások nem szűntek meg a magyar és a nemzetközi futballban, sőt... Perumal itt lófrál a pesti utcá­kon, ami egy kicsit idegesítő, vádalku ide vagy oda... ■ Az év film- vagy olvasmányél­ménye: Több is van. Az Erbstein- könyv, a Guttmann-könyv, nem volt rossz a Zsengellér- könyv sem. Hegyi Iván barátom Magyarok nagy pályán című sorozatának újabb darabja... Talán maradnék a Guttmann-nál. Filmélmény? Magyarok a Barnáért, Kocsis Tibor remek alkotása.

Next

/
Thumbnails
Contents