Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-29 / 298. szám, kedd
KÖZÉLET www.ujszo.com | 2015. december 29. I 3 Procházka: politikai egyensúly kell A Sieť elnöke úgy véli, Szlovákia több migráns befogadását is vállalhatná, de a kvótákat elutasítja Egyesítené a jobboldalt CZAJLIK KATALIN SZALAY ZOLTÁN A KDH-ból érkezett, a 2014- es elnökválasztás egyik meglepetése lett, a Sieť elnökeként pedig a legerősebb jobboldali párt élén vág neki a 2015-ös parlamenti választásoknak. Radoslav Procházkával beszélgettünk. A jobboldalt ma számos érdek osztja meg. Ön régóta azt állítja, hogy az egyetlen megoldás az volna, ha létrejönne az egységes, erős jobboldal. Hogy képzeli el a jobboldal egységesítésének folyamatát? Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszanak a választók már március 5-én. Mi egy olyan tervvel vágunk neki a választásoknak, amelynek része a személyes felelősség- vállalás a közéletben, a generáció- váltás, a működő állam modellje, ám egyúttal azt is kitűztük magunk elé, hogy kapjunk mandátumot az emberektől annak az igyekezetnek a megvalósítására, hogy a középréteg oldalán legyen egy szilárd, összetartó erő, amely visszahozza a szlovák politikába az egyensúlyt. Az, hogy milyen erős mandátumot kap a Sieť a választóktól, határozza majd meg, mennyire reális ez az ambíció. Ami magát a folyamatot illeti, a legcélszerűbb az volna, ha röviddel a választások után az, akinek ehhez meglesz az ereje és a mandátuma, felajánlja a többieknek egy összetartó parlamenti frakció kialakítását. Itt azonban még nem kellene ennek a folyamatnak véget érnie. A választási időszak közepére megvalósulhatna azon pártok egyesülő közgyűlése, amelyek részt akarnak venni ebben a folyamatban, amelyek egy tető, egységes irányítás alá akarnak kerülni. A választási időszak második felében az embereknek már szokniuk kellene ezt a márkát, ezt az új szövetséget, amely 2020-ban indulhatna a választásokon. Valahogy úgy, ahogy ez Spanyolországban, Ausztriában, Németországban és másutt is van. Nem gondolja, hogy tekintettel a jobboldal széttagoltságára ez egy kicsit idealista elképzelés? Hosszú évek óta az a jobboldal célja, hogy a Smer ellenpólusát hozza létre, de ez valahogy mégsem akar működni. Úgy gondolom, ez egy merész ambíció, de nem irreális. Nagyon fontos szavuk lesz ebben az embereknek. Meglátjuk, mutatkozik-e majd keresletet e gondolat iránt, vagy sem. Még ha nem is mindenki, de a választók nagy része tudni fogja, hogy számunkra, a Sieť számára a választások egyik témája egy ilyen egyesülés feltételeinek a kialakítása. Ha az alternatíváról, az egyensúlyról beszélünk, egy tizenöt százalékos és három hétszázalékos pártnál hatékonyabb ellensúlyt képvisel egy nagy párt, amelynek az ereje a Sme- réhez hasonlitható. Egy párt, amelynek megközelítőleg hasonló vagy nagyobb az ereje, mint a 30-35 százalékos szocialistáknak. Miért fulladtak kudarcba a Híddal és a KDH-val folyó tárgyalások? Kudarcról nem beszélnék. Közvetlenül a tárgyalás után elmondtam, már maga a kommunikáció ténye is nagyon fontos, mert azt mutatja, nincsen közöttünk lövészárokharc, ami meggátolná, hogy találkozzunk és normálisan elbeszélgessünk. Meg is lepődtem, mert abban egyeztünk meg, hogy nem fogunk negatív dolgokat az emberek elé tárni, tehát azt, amiről nem egyeztünk meg. Megegyeztünk arról, hogy fontos megakadályozni a szavazatok elveszését a jobboldalon, és ezen kell dolgoznunk. A beszélgetés egyik résztvevője azonban meglepetésemre kudarcként próbálta azt beállítani, és még a felelőst is kereste. De rendben, ilyen a régi politika. Az emberek ezt ismerik, és szerintem már elegük van belőle. Nem egyeztünk meg abban, hogyan határoljuk be időben ezt a megállapodást, és mi legyen a végső célja. Meggyőződésem, hogy az egyezségnek akkor van értelme az emberek számára, ha valóban a jobbközép megszilárdulásához vezet. A kollégák inkább a választásokig tartó együttműködést hangsúlyozták, aminek a célját nem igazán sikerült megértenem. A beszélgetés egyik résztvevője azt is kijelentette, ne beszéljünk arról, mi lesz a választások után. Szerintem pedig épp ez a fontos. Abban az esetben, ha ez a három párt nem lenne elég egy kormány- koalíció megalakításához, és ott lenne Igor Matovič és az OĽaNO-NOVA, őket megbízható partnereknek tartanák? Tekintettel arra is, hogy az OĽaNO-NOVA jelöltjei aláírtak egy nyilatkozatot arról, hogy nem fognak a saját kormányuk ellen szavazni. Már magában az érdekes, hogy ilyesmit papírra kell vetni, hiszen ennek természetesnek kellene lennie. Szlovákiában azonban ez, úgy látszik, nem természetes, ha ilyen kötelezettséget kell valakiknek vállalni. Egy ideje azt is állították, hogy biztosan koalícióként indulnak, mert alulról súrolnák a lécet, ha nem koalícióként indulnának. A mi alapállásunk azonban nagyon könnyen érthető: mi senkit nem zárunk ki a priori a választások utáni rendezésről szóló tárgyalásokból. Ha március 6-án megcsörren telefonja, s Robert Fico meghívja önt egy találkozóra, mi lenne a válasza? A kommunikáció fontos. Mi nem fogjuk senkinek az orra előtt bevágni az ajtót csak azért, mert nem értünk egyet a mostani kormányzásával. A jelenlegi állás szerint úgy fest, hogy a Smer és a Sieť lesz a két legerősebb párt a parlamentben. Az egyensúly érdekében ezért fontos, hogy erős mandátumot kapjunk az emberektől. De bárki hívjon is fel, nem fogom azt mondani, szóba sem állok veled. S ha Fico konkrétan azt ajánlja önnek, lépjen koalícióra a Smer- rel? Akkor felteszem a kérdést: el tudják képzelni, hogy az offshore cégeket teljesen kizáijuk a közszférából? El tudják képzelni, hogy a politikusok személyes anyagi felelősséget viseljenek a döntéseikért? El tudják képzelni, hogy a kis- és középvállalkozók járulékait csökkentsük? Vagy hogy kizárjuk a pénzügyi csoportokat az egészségügyből? Tehát bizonyos feltételek mellett lehetségesnek tartja a koalíciót a Smerrel? Van egy tervünk, amit meg akarunk valósítani, s keresni fogjuk ennek a leghatékonyabb módját. Ha kiderül, hogy ez ilyen vagy amolyan formációban lesz lehetséges, nem fogjuk azt mondani az embereknek, hogy fütyülünk a voksaitokra, fütyülünk a tervünkre, mert ez és ez nem tetszik nekünk. Azonban nagyon valószínű, hogy a választóik többsége azért szavaz önökre, mert nem akarnak egy újabb Smer-kormányt. Nem lenne korrekt nyíltan megmondani nekik, mit várhatnak önöktől ezen a téren? Mi azt mondjuk, ma nem látunk okot rá, hogy azt higgyük, a Smer támogatná a programunk sarkalatos pontjait. Ezért nem látunk okot arra sem, hogy egy ilyen koalícióról gondolkodjunk. Ugyanakkor mi nem valami vagy valaki ellen harcolunk. A mi programunk nem Fi- córól szól, hanem egy jól működő állam létrehozásáról. Azzal együtt, hogy szeretnénk erős mandátumot kapni a jobboldal egyesítésére is. i (Somogyi Tibor felvétele) Az önök két legfőbb témája az offshore cégek betiltása, illetve a politikusok anyagi felelősségvállalásának bevezetése, amihez már leadták a petíciójukat a parlamentben több mint százezer aláírással. Mért pont ezt a két témát állították középpontba? Alapfeltételnek tartjuk ezt a két kérdést. Ez nem egy öncélú dolog, a cél a magasabb életszínvonal, a működő állam megteremtése. Ez a tartalom, amelyhez az említett két eszközt használnánk. A személyes felelősségvállalás huszonöt éve hiányzik a közszférából, és ehhez szorosan hozzátartozik a törvény előtti egyenlőség elve. Önök viselik az anyagi felelősséget, ez a szabály vonatkozik minden alkalmazottra, a vállalatok ügyvivőire, a vállalkozókra. Az offshore cégek és bennük a strómanok pedig a közbeszerzések túlárazottságának az okai. Ha az embereknek megbízható módon akarunk egy működő államot kínálni, ahol támaszkodhatnak az egészségügyre, ahol a gyerekeik, unokáik minőségi, modem oktatásban részesülnek, ahol működni fognak a bíróságok és a hivatalok, ahol javul a közúti infrastruktúra, mindezek előfeltétele a törvény előtti egyenlőség és igazságosság, ennek eszközei pedig az anyagi felelősségvállalás és az offshore cégek kizárása. A kampány egyik fő témája a migrációs kérdés. Ön a kormány politikájáról azt nyilatkozta, hogy annak egyes részeivel egyetért, de elutasítja az uszító retorikát. Nem gondolja, hogy a kettő elválaszthatatlan egymástól? Nem feltétlenül. Nézzük meg, mi a helyzet: Robert Fico ma verbális szinten az egyik legagresszívebb migrációellenes politikus Európában. Ám mondjuk Csehországgal ellentétben, ahol már régóta beszélnek a dologról, de eddig még egy menekültet sem fogadtak be, hozzánk már megérkeztek az első keresztény családok. Nem gondolom, hogy a kormány álláspontja csak olyan módon kommunikálható, hogy az hisztériát gerjesszen az emberekben. A mi álláspontunk az, hogy igenis védeni kell az EU külső határát, s hogy az EU talán egy kicsit igazságtalan volt Orbán Viktorral szemben, amikor lefasisztázta őt azért, mert a regisztrációt követelte az Európába érkezőktől. Nem képmutatás Szlovákia részéről, hogy úgy tesz, 149 menekült befogadásával kivette a részét a megoldásból, miközben már 880 ezren érkeztek Európába? Azt gondolom, Szlovákia elég sikeres ország ahhoz, hogy többet is vállaljon, de nagyon fontosnak tartom, hogy ez kontrollált módon történjen, azaz jogunkban álljon eldönteni, kit akarunk befogadni. Ön tehát elutasítja a kvótákat? Igen, s legfőképpen az állandó kvótákat ellenzem. Ha akár ezer fő is idekerül az ideiglenes kvóták alapján, azt mondom, rendben. Az állandó kvóták esetében azonban már más számokról beszélhetünk, ez két év alatt akár 40 ezer fo is lehet. A kvótarendszer nem tökéletes, de eddig ez az egyetlen valamirevaló kísérlet arra, hogy a menekültválságot közösen s valamennyire igazságosan oldjuk meg. Mi lehet az alternatívája? Az ún. hot spotok. Tehát az EU-n kívül kell kialakítani biztonságos zónákat, ahol a menekültstátuszért folyamodók kivárhatnák a folyamat lezajlását. Ezáltal ellenőrzötté s legálissá válna a folyamat. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy szükségünk van az egyezségre Törökországgal. Ám ha szolidaritásról beszélünk, miért csak az EU-ra redukáljuk azt? Hol az ENSZ, hol vannak a Perzsa-öböl gazdag államai? Ha tehát kvótákat akarunk, kérem, de akkor legyenek globális kvóták, és máris más számokat kapunk Szlovákia számára. Hogyan értékeli, hogy a Híd a Smerrel szavazott az alkotmánymódosításkor a terrorellenes intézkedések keretében? Határozott véleményem van erről, de nem fogok nekimenni Bugámak, úgy, ahogy azt egyes ellenzéki kollégák teszik egymással. Csak egy dolgot fűznék ehhez: nem kell huszonöt évet leülni a parlamentben ahhoz, hogy az ember megértse: ha nem értünk egyet a kormánypárt jogalkotásával, nem fogunk csak úgy velük szavazni ott, ahol szükségük van ránk. Meg fogják szólítani a kampányban a magyar szavazókat? Igen, bár ez számomra mint a Sieť gazdája számára kissé összetettebb, mivel noha nemzetiségileg vegyesen lakott területen élek (Somotján - a szerk. megj.), csak körülbelül húsz magyar szót ismerek. Viszont a listánkon ott van Cséfalvay Katalin, akinek egyik anyanyelve a magyar, Gogh Ferenc, Nagyfödémes polgár- mestere, Szabados Szonya a Duna- szerdahelyi járásból vagy épp Szlá- dicsek Tibor, Vedrődújfalu (Slovenská Nová Ves) polgármestere. Én nem látom okát lemondani a más nemzetiségű választókról, hiszen minden állampolgárnak jó szolgáltatásokra van szüksége az államtól, és mindenkinek egyenlő joga van ezekhez, a nemzetiségétől függetlenül. Úgy gondolom, a mi tervünk vonzó lehet a más nemzetiségűek számára is. Az interjú teljes változatát lapunk internetes oldalán, az ujszo.com honlapon olvashatják.
