Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-28 / 297. szám, hétfő
4 I RÉGIÓ 2015. december 28. lwww.ujszo.com Elfogadták a költségvetést a gútai képviselők V. KRASZNICA MELITTA A pénzügyi bizottság javaslatára 63 500-ról 173 szsrsuróra növelték a beruházási tételt. A héten elfogadott költségvetés szerint jövőre 6,7 millió euróból gazdálkodhat a város, tőkejellegű beruházásokra 173 ezer euró jut. Jövőre a részesedési adókból az ideihez képest 190 ezer euróval többre számíthat a város, de ennek nagy részét, közel 120 ezer eurót a közszférában foglalkoztatottak törvényileg előírt, 4 százalékos béremelése emészti fel. Lengyel István (fiig- getlen) képviselő, a pénzügyi bizottság elnöke bizottsága nevében több módosító javaslattal élt, amelyek a fejlesztésekre fordítható összeg megemelésére irányultak. Míg a hivatal javaslatában 63 500 euró szerepelt erre a célra, a pénzügyi bizottság különböző átcsoportosításokkal 173 ezer euróra emelte a beruházási tételt. A pluszforrás egyrészt a hatékonyabb adóbehajtásból és ingatlaneladásból, másrészt a hulladékgazdálkodásra fordított összeg, illetve más kiadási tételek (pl. kamerarendszer, projektek előkészítése, hőgazdálkodás stb.) csökkentéséből származik. Finta Zoltán hivatalvezető arra mutatott rá, hogy stabil a város pénzügyi helyzete, nincsenek határidőn túli számlák, és bizonyos tartalékok is vannak. Ez a pozitív trend annak is köszönhető, hogy míg a2009 és 2014 között az állam a megígért- nél folyamatosan kevesebb pénzt utalt részesedési adók formájában, 2015-ben hat százalékkal emelkedett ez az összeg, jövőre pedig újabb növekedés várható. A helyi adók nagysága viszont évek óta stagnál, ezekből tehát nincs többletbevétele á váVan úgy, hogy ülés közben a frakciókon belüli gyors egyeztetésre van szükség (A szerző felvétele) rosnak. Idén ugyan felmerült, hogy 11 százalékkal növeljék a szemétdíj összegét, a jelenlegi 17,60-ról 19,52 euróra, de a képviselők többsége ezt nem támogatta. Elhangzott az is, hogy a javuló gazdasági eredmények ellenére továbbra is szükség van a költségvetési fegyelem szigorú betartására. Az elfogadott-költségvetés szerint a sportklubok 60 400 euróra, a kulturális szervezetek 10 080 euróra pályázhatnak. A beérkezett kérvényeket az egyes szakbizottságok bírálják el, az ő javaslatuk alapján a februári testületi ülésen döntenek a keret elosztásáról a képviselők. Ugyancsak a februári ülésre kell betelj esztenie a hivatalnak a tervezett beruházások listáját. Tárgyalt a testület a polgármester fizetéséről is; a város első embere - csakúgy, mint eddig - az alapfizetésén túl 25 százalék jutalmat kap. Horváth Árpád havi fizetése 2714 euró. Meddig vagyok jogosult az árvasági segélyre? Féléves koromtól árvasági segélyt kapok, az édesanyám pedig özvegyit. Jelenleg levelező (távutas) képzésre járok Magyarországon. Az árvaságit és az özvegyit még mindig kapjuk, viszont azt szeretném kérdezni, dolgozhatok-e a tanulmányaim mellett. Találtam ugyanis egy munkát, amit a tanulás mellett is végezhetnék. Milyen szerződést köthetek, hogy ez ne veszélyeztesse a segélyre való jogosultságomat? Semmiképp sem szeretném elveszíteni az árvasági segélyt. VESZELEI VIKTÓRIA JOGÁSZ VÁLASZOL Az árvasági segélyre (sirotský dôchodok) való jogosultságot a szociális biztosításról szóló 461/2003-as számú törvény szabályozza. A segély folyósítását nem befolyásolja olvasónk esetleges keresői tevékenysége - végezze azt bármilyen formában is. A lényeg, hogy továbbra is folytatja a tanulmányait, nem töltötte még be huszonhatodik életévét és még nincs magiszteri diplomája. A fent idézett törvény 76. paragrafusa szerint árvasági segélyre az az árva jogosult, aki a törvény értelmében eltartott gyermeknek (nezaopatrené dieť a) minősül. Az árvasági segélyre való jogosultság vizsgálata céljából az eltartott gyermek definícióját a 461/2003- as törvény kilencedik paragrafusa tartalmazza. Abban pedig nem szerepel korlátozás a keresői tevékenységet illetően. A feltétel, hogy az érintett személy huszonhat évesnél fiatalabb legyen, és hogy folyamatosan készüljön a hivatására (sústavne sa pripravuje na povolanie). A következő, tizedik paragrafus felsorolja, milyen tanulmányok és időszakok számítanak bele ebbe a kategóriába. A felsőoktatási képzésnél a mesteri (magiszteri) fokozat eléréséig folytatott tanulmányokról van szó (získanie vysokoškolského vzdelania druhého stupňa). Ez azt jelenti, hogy bakalár titulussal végződő alapképzés után a diák továbbra is megkapja a segélyt, ha tanulmányait mesterképzésen folytatja a magiszteri vagy mérnöki titulus eléréséig. A feltételek között nem szerepel, hogy nappali tagozaton kellene a tanulmányokat folytatni -távúton (levelező képzésben) is végezhető az iskola. Nem tekinthető azonban eltartott gyermeknek az a diák, aki már egy, a 131/2002-es felsőoktatási törvény szerinti magiszteri diplomát és titulust szerzett. Munkavégzés mellett könnyen előfordulhat, hogy pl. halasztani kell egy félévet. Aki viszont megszakítja a tanulmányait, erre az időszakra elesik az árvasági segélytől. Olvasónk édesanyjának az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága is megmarad addig, míg a fentiek értelmében eltartott gyermeke van és gondoskodik róla (bővebben lásd a szociális biztosításról szóló törvény 74. paragrafusát). Ha olvasónknak további kérdése van, a szociális biztosítóhoz is fordulhat az intézmény honlapján is elérhető tájékoztató és tanácsadó szolgálaton keresztül: http://www.socpo- ist.sk/kontakty/48000s A szlovákiai jogszabályok hatályos változata online is kikereshető a www.slov-lex.sk portálon. A tájékoztatás nem minősül jogi tanácsnak. Illegális szemétlerakatokat számoltak fel A három parcelláról összesen 176 tonna szemetet gyűjtöttek össze (Képarchívum) LECZO ZOLTÁN Eredetileg hét-nyolc lerakatot tüntettek volna el, végül háromra jutott pénz. A bodrogközi településen több, a város kataszterében lévő illegális szemétlarakatot számoltak fel, a munkálatok költségeit a környezetvédelmi minisztérium pénzalapjából elnyert támogatásból fedezték. Zdibák Tímea, a Királyhelmeci Városi Hivatal építészeti és fejlesztési osztályának környezetvédelmi szakelőadója lapunknak elmondta, feltérképezték a lerakatok pontos helyét, majd a szükséges engedélyek és bizonylatok beszerzése után benyújtották támogatási kérelmüket. Ki- rályhelmecen egyébként akár a megpályázható legnagyobb összegre, 100 ezer euróra is szükség lett volna, de ennek kb. a felét, 47 ezer eurót kértek és kaptak. Eredetileg hét-nyolc nagyobb szemétlerakatot szerettek volna felszámolni, ám végül az elnyert pénz csupán három terület megtisztítására volt elég. A munkálatokat egy - közbeszerzési eljárás során kiválasztott - nagykaposi cég végezte el, mely a Vásártér utca melletti parcelláról, a Mély-árokból és a Kossuth utcából összegyűjtött szemetet a szür- nyegi hulladéktárolóba szállította. Az említett helyekről egyébként összesen 108 tonna apró építési hulladékot, 64 tonna háztartási szemetet és 4 tonna gumiabroncsot szedtek össze. A beruházás költségeinek 95 százalékát az állami támogatás fedezi, a településnek csupán az 5 százalékos önrészt kellett kifizetnie. Idén tavasszal egyébként a városi hivatal dolgozói több illegális szemétlerakatot számoltak fel, az önkéntes akcióhoz a Szlovák Kiskerté- szek Szövetségének helyi alapszervezete, valamint az alap- és a középiskolák is csatlakoztak. Az egykori borüzem környékén egy nap alatt több mint 70 zsák szemetet gyűjtöttek össze, a kiskertészek a Mély-árok egy részét tisztították meg, a szakközép- iskola diákjai pedig a kertövezet egy részét takarították ki. A munkálatokat folytatni kellene, ugyanis a város határában, a Perbenyiki, a Dobrai úton, és más helyeken is sok illegális szemétlerakat van, melyek felszámolása évről évre komoly költségeket ró az önkormányzatra. Jelenteni kell a levegőszennyezést LECZO ZOLTÁN A kötelezettség elmulasztása miatt komoly pénzbírság szabható ki. Még két hónap áll a rendelkezésükre, hogy eleget tegyenek bejelentési kötelezettségüknek azok a vállalkozók, akik kismértékű levegőszennyezést okozó létesítményt üzemeltetnek. Az ezért befizetendő díj összege a levegőszennyezés mértékétől függ. Szlovákiában a kismértékű levegőszennyezést okozó létesítmények tulajdonosai - a jogi vagy a vállalkozást működtető magánszemélyek — kötelesek minden év február 15-ig a városi hivatalok illetékes osztályait értesíteni az adott létesítmény éves fogyasztásáról és a tüzelőanyagok felhasználásának módjáról, mely során szennyező anyagok keletkeznek és kerülnek a levegőbe. A vállalkozó köteles megadni minden olyan adatot, amely a levegőbe kibocsátott szennyező anyagok mennyiségét és a környezetre gyakorolt káros hatás mértékét határozza meg. A formanyomtatványokon, az egyéb adatokon kívül, fel kell tüntetni például a felhasznált tüzelőanyagok fajtáit és mennyiségét is. Királyhelmecen egy helyi érvényű rendelet szerint a szilárd tüzelésű kazánoknál ez az illeték 80-tól 498 euróig, a folyékony anyagot elégetőknél 45-től 200, valamint 35-től 200 euróig, a gáztüzelésűeknél pedig 33-tól 166 euróig terjedhet. Ha a vállalkozók nem tartják be a helyi érvényű rendeletbe foglaltakat, pénzbírságra számíthatnak, sőt a település vezetése a létesítmény bezárását is elrendelheti. A bejelentés elmulasztásáért a város a törvény szerint 663,87 euró büntetést szabhat ki. A beszedett díjakat egyébként a település köteles környezetvédelmi célokra felhasználni.
