Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)

2015-12-03 / 279. szám, csütörtök

www.ujszo.com I 2015. december 3. HASZNOSTANÁCS 9 Rokkant­nyugdíj Kérvény ezés: ♦ A Szociális Biztosító (SP) állandó lakhely szerinti kiren­deltségében vagy a biztosító köz­ponti irodájában kell. ♦ Igazolni kell azokat a kö­rülményeket, tényeket, melyek alapján a Szociális Biztosító jó­váhagyhatja a rokkantsági nyug­díjat. ♦ Ha az igénylő éppen beteg- szabadságon van, s folyósítanak neki táppénzt vagy más bérpót­lékot, a rokkantsági nyugdíj jó­váhagyását csak akkor érdemes kérni, amikor kiderül, mikor szűnik meg a betegszabadság. A szükséges iratok: ♦ személyazonossági igazol­vány vagy útlevél ♦ a „Prehliadka Zisfovacia Kontrolná” elnevezésű kitöltött formanyomtatvány, ezt a kezelő­orvosnak is le kell pecsételnie ♦ a végzettség igazolása ♦ a katonai szolgálat igazolása ♦ a gyerekek születési anya­könyvi kivonata. A kérvény egyéb mellékletei: ♦ igazolás a 2001. január 1-je előtti összes időszakról, amikor szerepelt a munkanélküliek nyil­vántartásában ♦ igazolás arról, hogy 2001. január 1-je és 2003. december 31. között kapott munkanélküli­segélyt (ha nem kapott, nincs szükség semmilyen igazolásra) ♦ a munkaviszony hosszának igazolása ♦ a nyugdíjbiztosítási nyil­vántartólap kell. A rokkantsági nyugdíj ki­számítása A rokkantsági nyugdíj össze­ge a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól, a nyugdíj megállapításáig szerzett szol­gálati idő tartamától és a rok­kantság fokától függ. Ismerni kell hozzá az átlagos személyi bérpont (priemerný osobný mzdový bod - POMB), ez az adat a nyugdíjbiztosítási szám­lán megtalálható ez, vagy a Szociális Biztosítóból is ki lehet kérni, az aktuális nyugdíj értéket (aktuálna dôchodková hodnota — ADH) és a teljes nyugdíjbiz­tosítási időszak (obdobie dôchodkového poistenia - ODP) - vagyis a szerzett szol­gálati idő és az ún. hozzáadott időszak összege. A rokkantság fokának megfe­lelően a biztosítottakat 3 csoport­ba sorolják. 1. A munkaképesség több mint 70%-kal csökkent: POMBxODPxADH 2. Ha a munkaképesség több mint 40, de legfeljebb 70%-kal csökkent: (POMBxODPxADH)x(a csökkenés mértéke) 3. Ha a rokkantságot függőség okozta - alkohol vagy más függőséget okozó szerek fogyasztásával maga a rokkant- nyugdíjas -, a rokkantsági nyugdíjat megfelezik, a követ­kező képletekkel számolják ki: (POMBxODPxADH)/2 vagy (POMBxODPxADH)x(a csök­kenés mértéke)/2. A Szociális Biztosító honlap­ján lévő nyugdíjkalkulátor segít­ségével kiszámítható a várható nyugdíj összege. Az egészségkárosodottak és a rokkantnyugdíjasok támogatása B.SZENTGÁLI ANIKÓ Mi a különbség a rokkant- nyugdíjas és az egészség- károsodott személy között? Sokan összetévesztik a két fogalmat. Mindkét esetben bizonyos egészségromlással összefüggő állapotról van szó, ám az előbbi esetben nyugdíj, az utóbbiban szociális segély jár. összeállításunkban a két támogatási formával kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdésekre keressük a választ. A két státusz között a legszembe­tűnőbb különbség az, hogy az egyik­kel nyugdíj, a másikkal szociális se­gélyjár, és e támogatásokat más-más helyen - a Szociális Biztosítóban vagy a szociális ügyi hivatalban-kell kérni. Az igazi érdemi eltérés azon­ban az, hogy az adott státusz megíté­lésekor mire helyezik a hangsúlyt. Általánosságban elmondható: rokkantnyugdíj ásnák minősülhet az, akinek a munkaképessége - egész­ségromlás következtében - több mint 40 százalékkal csökkent, és ebben az állapotában több mint 1 évig javulás nem várható. A rokkantnyugdíjas egyúttal lehet egészségkárosult is, de aki jogosult segélyre, nem biztos, hogy kap nyugdíjat is. Míg a Szociális Biztosítóban a munkaképesség csökkenését, addig a szociális ügyi hivatalban a funkció­zavar következtében kialakult hátrá­nyos helyzetet vizsgálják. A vonat­kozó jogszabály értelmében egész­ségkárosodásnak minősül a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség, sérülés vagy veleszületett rendelle­nesség következtében kialakult ked­vezőtlen változás, mely több mint egy évig tart. Ha a funkciózavar eléri az 5 0 százalékot, súlyosan egészségkáro­sodott személyről van szó. Az egész­ségkárosodás mértékét szakorvos ál­lapítja meg. Egészségkárosodás A rokkantságinyugdíj-igény elbí­rálásakor a hangsúly a munkaképes­ség csökkenésén van. Nem minden egészségkárosodott személy számít rokkantnyugdíjasnak, hiszen bizo­nyos egészségromlás mellett lehet dolgozni is. Például a kerekesszék­hez kötött személynek nem a mun­Az egészségkárosodottakat a támogatások segítik, hogy teljes életet élhessenek (Ján Krošiák illusztrációs felvétele) kavégzés okoz problémát, hanem a munkahelyre jutás. Ezért a megálla­pított funkciózavar miatt kialakult hátrányos helyzetet az állam szociális támogatásokkal próbálja kompen­zálni, melyeket az egészségkároso­dott személyek a szociális ügyi hiva­talokban igényelhetnek. Összesen 14- féle támogatás van, például személyi asszisztensre, az egészségi állapottal összefüggő havi többletkiadásokra, segédeszközök vásárlására és javítá­sára, személygépkocsi vásárlására, átalakítására, a lakóhely akadály- mentessé álakítására stb. Akinek vi­szont tényleg csökkent a munkaké­pessége, vagy egyáltalán nem képes dolgozni, az a Szociális Biztosítóhoz fordulhat segítségért, és próbálhatja elintézni a rokkantsági nyugdíjat. A szakvélemény számít A Szociális Biztosítónak és a szo­ciális ügyi hivatalnak egyaránt van saját felülvizsgáló orvosa, mely szakvéleménye alapján megítélhetik az adott státuszt. Az SP-ben már a rokkantságinyugdíj-kérelemhez csa­tolni kell az igény jogosultságát alá­támasztó teljes egészségügyi doku­mentációt, mely tartalmazza a szak­orvosi leleteket, az addigi kezelés ér­tékelését, az állapot stabilizálásáról szóló információkat, a végső diagnó­zist, a betegség várható lefolyását, az esetleges további gyógymódot. Első­sorban arra összpontosítanak, hogy a beteg állapota milyen mértékű mun­kavégzést tesz lehetővé, képes-e fel­készülni valamilyen tevékenység végzésére, van-e lehetősége a mun­kaerőpiacra való visszatérésre, eset­leg átképzésre. A felülvizsgáló orvos az előteijesztett dokumentumokból indul ki, de szükség esetén a rokkant­sági nyugdíjat igénylő személyt is berendelhetik konzultációra, sőt újabb kivizsgálásokat is kérhet. A szociális ügyi hivatalban ugyan­csak megvizsgálják a támogatásért folyamodó személy egészségi álla­potát, valamint az összes tényezőt, melyek befolyásolják a funkciózavar mértékét, miközben figyelembe ve­szik annak szociális következménye­it is. A szakvéleményt egy kijelölt fe­lülvizsgáló orvos fogalmazza meg, aki együttműködik az egészségkáro­sodott személy kezelő- vagy szakor­vosával, valamint a szociális ügyi hi­vatal munkatársával. A felülvizsgáló orvos az aktuális orvosi leletből indul ki, ám berendelhetik az egészségká­rosodottat is, hogy meggyőződjenek ? TÉMA: - az egészségkárosodás és a rokkantnyugdíj az állapotáról. A felülvizsgáló orvos szakvéleménye tartalmazza a funk­ciózavar mértékét és azt, hogy súlyo­san egészségkárosodott személyről van-e szó, milyen kompenzációkra, támogatásokra szorulhat. A támoga­tásokat e szakvéleményre hivatkozva a lakhely szerint illetékes szociális ügyi hivatalban kell kérni, ahol e szakvéleményen kívül tekintettel vannak az egészségkárosodott sze­mélyi ambícióira, képességeire, vég­zettségi szintjére, családi állapotára, lakáskörülményeire és a lakóhelyén biztosított egyéb szociális szolgálta­tásokra is. (Folytatás a 10. oldalon) U-4~ 44­tü posudkový lekár k felülvizsgáló orvos ťažko zdravotne postihnutý (fZP) - súlyosan egészségkárosodott személy kompenzácia ťažkého zdravotného postihnutia súlyos egészségkárosodás kompenzálása opatrovateľská služba - gondozói szolgálat oddelenie posudkových činností - felülvizsgáló részleg preukaz fyzickej osoby s ťažkým zdravotným postihnutím (ŤZP) - egészség kárusolt-igazolvány XI 4_4_ s potrebou sprievodcu (ŤZP/S) - kíséretre szoruló egészségkárosodott igazolványa posúdenie odkázanostina sociálnu službu - a szociális szolgáltatásra való rászorultság felülbírálása posudok o odkázanosti na sociálnu službu - a szociális rászorultságról szóló szakvélemény evidenčný list dôchodkového poistenia - nyugdíjbiztosítási nyilvántartólap ű:Hxi'xxixIXl ^Uxxxn: 1 1TTTTT11 uxfxi m Parkolási kártya Parkolási igazolványt az egész­ségkárosodott személy a lakhelye szerinti szociális ügyi hivatal fe­lülvizsgáló részlegén igényelhet. Parkolási igazolványt olyan sze­mélynek szoktak kiállítani, aki az orvosi lelet és a felülvizsgáló részlegszakvéleménye szerint nem veheti igénybe a tömegköz­lekedést, személygépkocsira van utalva, lehet súlyos mozgáskorlá­tozott, gyengénlátó vagy mindkét szemére vak. Használatkor az igazolványt az autó szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja a hatályosság és a jogo­sultság ellenőrzése céljából lát­ható legyen. Az igazolványt nem lehet„kölcsönadni” a kedvez­ményre jogosulatlan személynek. Az okmány személyhez, nem autóhoz kötött: a jogosultat szál­lítójármű vezetője az igazolvány által biztosított kedvezmények­kel csak a jogosult szállítása ese­tén élhet. Ha a kocsit más célra használják, a parkolási igazol­ványt el kell távolítani. A ked­vezményeket, előnyöket a köz­lekedési törvény szabályozza. Eszerint az igazolvánnyal ellátott autó az egészségkárosodott emblémával jelzett helyen par­kolhat, egy ideig olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelző tábla tiltja; indokolt esetben sétálóutcába vagy oda is behajt­hat, ahol azt közlekedési tábla tiltja, de nem szabad veszélyez­tetni a gyalogosokat.

Next

/
Thumbnails
Contents