Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)

2015-12-23 / 296. szám, szerda

4 I KÜLFÖLD 2015. december 23. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Irak: több amerikai légi csapást kér Bagdad. Haider al-Abádi iraki kormányfő szeretné, ha az Egyesült Államok több légi csa­pással, fegyverrel és hírszerzési adattal segítené Irakot az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcban, de ellenzi külföldi szá­razföldi erő - köztük amerikai - bevetését, mert ez regionális há­borúba sodorhatná Irakot. Az iraki vezető arra ösztökélte az Egyesült Államokat és koalíciós partnereit, hogy fordítsanak na­gyobb figyelmet az iraki-szír határra, mert szerinte a dzsihá- disták onnan könnyűszerrel ké­pesek Irak területére lépni. Az Egyesült Államok 2014 nyara óta mintegy 9000 légi csapást hajtott végre az IÁ hadállásai el­len iraki és szíriai területen. (MTI) Terrorista sejt lehet Szarajevóban Szarajevó. Feltételezett terro­ristákat fogtak el tegnap Bosznia- Hercegovina fővárosában, Sza­rajevóban -jelentette internetes oldalán a Nezavisne Novine na­pilap. A rendőrség 15 ember után kutat, akik a bizonyítékok és a rendelkezésre álló információk szerint kapcsolatban állnak szél­sőséges szervezetekkel, az Isz­lám Állam terrorszervezettel, il­letve olyan csoportokkal, ame­lyek a Szíriában és Irakban har­colókhoz köthetők. Eddig 11 férfit fogtak el az összehangolt akció keretében. (MTI) Rakétával lőttek a húszi lázadók Szanaá. A szaúdi légvédelem megsemmisített egy ballisztikus rakétát, amelyet a jemeni húszi lázadók lőttek ki az ország egyik déli olaj létesítményére. A raké­tát hétfő éjjel lőtték ki Dzsaizán város irányába. A húszi lázadók viszont arról számoltak be, hogy a szaúdi Aramco olajtársaság dzsaizáni létesítményére kilőtt rakéta „pontosan célba talált”. Jemenben hétfőn folytatódtak az összecsapások, dacára annak, hogy a jemeni kormány közlése szerint újabb hét napra meg­hosszabbították az egy hete kezdődött tűzszünetet. (MTI) Razziát tartottak Hodorkovszkijnál Moszkva. Razziát tartottak a Kreml-bíráló Mihail Hodor- kovszkij volt orosz iparmágnás Nyitott Oroszország nevűjóté- konysági alapítványa hét mun­katársának otthonában az orosz nyomozó hatóságok - közölte Szergej Badamsin, a civil szer­vezet ügyvédje. A razziákat an­nak a 2003-as bűnügynek a kap­csán hajtották végre, amelynek nyomán a felszámolt Jukosz olajkonszem alapítóját szabad­ságvesztésre ítélték adóelkerülés és sikkasztás miatt. A Vlagyimir Putyin egyik fő politikai ellen­lábasának számító volt olaj ­mágnást 2005-ben ítélték 9 év szabadságvesztésre, 2013-ban az orosz elnök azonban kegye­lemben részesítette. (MTI) Spanyol pártok patthelyzete A hitelminősítők már jelezték, a választások bizonytalan kimenetele leminősítést okozhat Le az illúziókkal! Bontják a Ciudadanos kampányhelyszínének kellékeit (Sita/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Madrid. Az új spanyol parla­ment baloldali pártjai, a szocialista párt (PSOE) ás a Podemos (Képesek vagyunk rá) nem támogatják a válasz­tásokon győztes konzervatív Néppárt (PP) kormányala­kítási szándékát és Mariano Rajoy miniszterelnök újravá­lasztását, a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű közép­párt pedig tartózkodni fog. A vasárnapi parlamenti választá­sokat követően a győztes kormány­párt, a Néppárt (PP) párbeszédet kezdeményezett a többi meghatáro­zó szubjektummal a stabil kormány­zás érdekében, azonban mindeddig elutasításra talált. „Sem aktívan, sem passzívan, sem tartózkodással” - így fogalmazta meg Pablo Iglesias, a baloldali Podemos (Képesek va­gyunk rá) főtitkára, hogy semmilyen módon nem kívánnak hozzájárulni ahhoz, hogy az országnak újra kon­zervatív kormánya legyen. Arra nem adott egyértelmű választ, hogy támogatják-e a szocialisták esetleges kormányalakítási szándékát. César Luena, a szocialista párt tit­kára szerint a győztes PP-nek meg kell próbálnia kormányt alakítani, de ebben a szocialista párt nem fogja tá­mogatni. A politikus kitért azok elől a kérdések elől, amelyek azt firtat­ták, hogy a PSOE keresi-e más pár­tok támogatását annak érdekében, hogy megpróbáljon kormányra ke­rülni. Albert Rivera, a Ciudadanos elnöke elmondta: tartózkodni fog­nak a parlamentben a miniszterelnök személyéről szóló szavazáskor, ez­zel lehetőséget adva a kormányfő megválasztására, hiszen a szavazás 2. körében már elég az egyszerű többség támogatása. A vasárnapi parlamenti választá­sokon a PP 123, PSOE 90, a Pode­mos 69, a Ciudadanos pedig 40 man­dátumot szerzett a 350 fos törvény- hozásban. A többi 28 képviselői hely hat másik, kisebb párt között oszlik meg. A győztes párt nem szerezte meg az önálló stabil kormány meg­alakításához szükséges szavazatokat, ezért mindenképp támogatókat kell találnia a parlamenti pártok között. Mariano Rajoy miniszterelnök hang­súlyozta: a PP megszerezte a demok­ratikus felhatalmazást a kormányala­kításhoz és törekedni fog arra, hogy egy stabil kormányt hozzon létre, mert az ország érdeke is ezt kívánja. Kiemelte, hogy a 17 autonóm közös­ségből 13-ban a konzervatívok kap­ták a legtöbb szavazatot. Spanyolor­szágban eddig mindig a legtöbb vok- sot nyerő párt alakított kormányt - je­gyezte meg. Mint mondta, az új spa­nyol parlament ugyan nagyon szét­tagolt, de ez nem szabad, hogy bé­nulást vagy tétlenséget okozzon. Az adósminőség szempontjából negatív fejleménynek ítélték a veze­tő hitelminősítők a spanyol válasz­tások egyelőre bizonytalan kimene­telét. A Moody's helyzetértékelése szerint a megnövekedett politikai bi­zonytalanság kétségeket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a következő spanyol kormány mennyire lesz haj­landó és képes a szerkezeti reformok és az államháztartási konszolidáció folytatására. A hitelminősítő alig burkolt utalást tett arra, hogy ennek következményei lehetnek Spanyol- ország adósbesorolására. Egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings elemzői is azt emelték ki helyzetértékelésükben, hogy a spanyolországi választások kimene­tele növeli a politikai bizonytalanság elhúzódásának, a költségvetési po­litika fellazulásának és/vagy a szer­kezeti reformok visszafordításának kockázatát. r Támadó iraki erők, területet veszít az Iszlám Állam Az iraki hadsereg behatolt az Iszlám Állam kezén lévő Ra- mádi központjába. Idén nagy területet veszített el az IÁ. Bagdad. Az iraki hadsereg beha­tolt az Iszlám Állam (IÁ) kezén lévő Ramádi központjába, és megkezdte a lakónegyedek megtisztítását a dzsi- hádista szervezet harcosaitól. „Több irányból bevonultunk Ramádi köz­pontjába és elkezdtük a lakónegye­dek megtisztítását” - mondta tegnap az iraki terrorellenes erők szóvivője. Szabah an-Nomane szerint Anbár tartomány székhelyét a következő 72 órában teljesen felszabadítják. A ka­tonák al-Bikr és al-Ramel negye­dekbe hatoltak be, és nem ütköztek nagyobb ellenállásba, az orvlövé- szeket és az öngyilkos merénylőket leszámítva. Az iraki fővárostól, Bagdadtól mintegy 100 km-re talál­ható Ramádi májusban került az IÁ szélsőségesei kezére. Az utóbbi he­tekben az iraki erők elfoglalták a tar­tományi székhely egyik kapujának számító Palesztina-hidat, teljessé té­ve ezzel a város körbekerítését. Az Iszlám Állam terrorszervezet elveszítette az ellenőrzése alatt álló szíriai és iraki olajkitermelés infra­struktúrájának 90%-át, ahogy az ál­tala ellenőrzött területek 40 száza­lékát is - mondta Steve Warren, a szélsőségesek ellen küzdő, az USA vezette nemzetközi koalíció szóvi­vője. „Az IÁ ellenőrzése alatt álló olajkitermelés infrastruktúrájának mintegy 90%-a meg lett semmisítve. Mindez az iraki szárazföldi erőket támogató intenzív légi csapásoknak köszönhető”-ismertette Warren. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa decem­ber 17-én határozatot hozott arról, hogy megfosztja az Iszlám Államot, az al-Kaidát és más, hozzájuk kötő­dő csoportokat is a különböző ille­gális tevékenységekből származó pénzügyi forrásaiktól. Az előző év­hez képest 14 százalékkal csökkent az IÁ szervezet által Irakban és Szí­riában uralt területek mérete idén - közölte friss jelentésében az IHS Ja­ne's biztonságpolitikai elemzőcég. A cég szerint az IÁ 12 800 négyzetki­lométernyi terület felett vesztette el az ellenőrzést 2015-ben, ezzel az uralma alatt lévő területek - ame­lyeket a szervezet kalifátusának ne­vez - 78 ezer négyzetkilométerre csökkentek, ez Szlovákia területé­nek másfélszerese. A szervezet idén jelentős területeket vesztett Szíria északi részén, ahol egy kulcsfontos­ságú határátkelő felett is megtört a szélsőségesek uralma. Irakban Tik- rít városának elvesztése és az ország legnagyobb olajfinomítója, Beidzsi térségében elszenvedett vereség volt a dzsihádisták legsúlyosabb kudar­ca. A kurdok viszont 186%-kal, 15 800 négyzetkilométerre növelték a kezükben lévő területeket, és ellen­őrzésük alá vonták az összes, kurdok lakta térséget Szíriában. (MTI) Atörök-szíriai határon november 24-én lelőtt Szu-24-es vadászbombázó fe­ketedoboza olvashatatlan a rendelkezésre álló módszerekkel, a tárolóeszköz sérülése miatt - mondta Szergej Bajnyetov, az orosz légierő repülésbiztonsá­gi szolgálatának képviselője. A tárolóeszköz 16 mikrocsipjéből 13 megsem­misült, mfg a fennmaradó három sérült. Aknavető gránátok csapódtak tegnap egy leányiskolába a szíriai Deir-ez-Zór városában, a támadásban legalább 10 diák meghalt és többen megsebesültek. Deir-ez-Z6rt jelenleg megosztva el­lenőrzik az Iszlám Állam fegyveresei és a szíriai kormánycsapatok. (tasr/ap) Már egymillió menekült Ankara/Berlin/Genf. Újabb 11 ember, köztük három gyerek ful­ladt az Egei-tengerbe a török par­tok közelében. A migránsok a Tö­rökország dél-nyugati részén fekvő Kusadasiból indultak az átellenben lévő Számosz görög szigetre. A tö­rök parti őrség hét embert mentett ki a vízből. Két komphajó fedélzetén nagyjából 2000 menedékkérő ér­kezett tegnap Pireuszba, hétfőn pe­dig 4000 - közölte a görög parti őr­ség. A korábban Törökországból Leszboszra és Híoszra átkelt mig- ránsokat, komphajókkal szállítot­ták a görög főváros kikötőjébe. A Németországba belépő me­nedékkérők száma decemberben több mint 5 0%-kal csökkent az egy hónappal korábbihoz képest a ha­tárőrizetért felelő szövetségi rendőrség kimutatása szerint. De­cemberben 20-áig 73 500 mene­dékkérő érkezett, míg az előző hó­nap azonos időszakában csaknem 170 ezer érkezett. A naponta ér­kezők száma eddig 2000 és 5000 között mozgott decemberben. El­érte az egymilliót az idén Európá­ba érkező migránsok és menedék­kérők száma - közölte tegnap az ENSZ Menekültügyi Főbiztossá­ga (UNHCR) és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM). A szervezetek adataiból kiderül, hogy az év folyamán 3700-an vesztek oda vagy tűntek el útköz­ben. Az érkezők mintegy fele a szíriai konfliktus miatt kénysze­rült elhagyni hazáját. A migránsok ötödé afgán, 7%-a pedig iraki. A pontos adatok szerint december 21-ig Görögországba, Bulgáriába, Olaszországba, Spanyolországba, Máltára és Ciprusra 1 005 504 ha­tárátlépő érkezett, többségük, 816 752 a tengeren át érkezve ért par­tot Görögországban. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents