Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)

2015-12-22 / 295. szám, kedd

Két félidő az ünnepi színpadon Sziveknek, azaz voltak sza­bad idős táncosok, zenészek, énekesek, akik hobbikét űzték eze­ket a művészeti ágakat, s vitték mű­sorukat az ország magyarok lakta városaiba, falvaiba, sőt külföldre is. Ha ezek az elődök nem lettek vol­na, vagy képtelenség lett volna profi magyar táncszínházát létrehozni, vagy sokkal több energiába kerül, mert nem valószínű, hogy a szlo­vák kultúra hivatalnokai leborultak volna az előtt az érve előtt, hogy ha van Pozsonyban szlovák hivatásos néptáncegyüttes, miért ne lehetne magyar is. Hégli Dusán célja már akkor is vüágos volt: bár tudja, hogy a népzene, néptánc nem azért szüle­tett, hogy színpadon mutassák be, de ha már van, és a színpadra állítás az egyik módja annak, hogy meg­őrizzük, kár lenne kihagyni ezt a le­hetőséget. Arról nem is szólva, hogy egyrészt nemzedékeket lehet ily módon megszólítani, esedeg táncba vinni, másrészt a tánc nyel­vén - amelynek megértéséhez nincs szükség tolmácsra - is el lehet mondani olyan dolgokat, amelyek érzelmeket váltanak ki a nézőből, aki az előadás után úgy érzi: katarti- kus élményben volt része. A hatvanas gálaműsoron 7 generá­ciót, több mint 15 koreográfiát és mintegy 160 fellépőt tapsolt meg a közönség. A táncszínház jelenlegi táncosai előtt az első félidőben a Pozsony Táncegyüttes, az egykori énekkar és az Ifjú Szivek 2000-es, 1990-es, 1980-as, 1970-es évei­nek táncosai is színpadra léptek. Az egykori tagok műsora amolyan időutazás volt, vissza a hetvenes évekig. A régi koreográfiákat úgy válogatták össze, hogy azok egy- egy korszak meghatározó koreo­gráfusa, tánckarvezetője - Kvocsák József, Katona István és Varga Er­vin - munkásságának jellegzetes jegyeit tükrözzék, (rend) Hatvan és tizenöt A kezdet és ** az új alapokra épített folytatás. H atvan évvel ezelőtt lelkes ifjak hoz­ták létre az Ifjú Sziveket, ahol tán­coltak, daloltak, muzsikáltak azok, akik szerettek táncolni, dalolni és muzsikálni szabad idejükben. A Szivek 1955- ben Magyar Főiskolások Művész- együttese néven jött létre. 1957. június 1-től viselte az Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes ne­vet, amely később Ifjú Szivek Mű­vészegyüttesre módosult, végül Ifjú Szivek Táncszínház lett belő­le, mai tevékenységét ez a megha­tározás fedi. Hosszú évekig esztrádműsorok ké­szültek a Szivekben, de abban az időben erre a műfajra volt igény, később lett a műsorok alapja a néptánc és a népzene, de 2000 előtt még régizenét is játszottak a Szivekben. Azokban az időkben a tagság szabad idejét szentelte a

Next

/
Thumbnails
Contents